Luk�cs Gy�rgy

A feh�rterror t�rsadalmi hinterlandja

R�gi, kipr�b�lt Marx-hamis�t�sa �s demag�gi�ja a szoci�lde­mokr�ci�nak az, hogy az �sszes jelens�gek meg�t�l�s�n�l elha­nyagolja azok t�rt�nelmi (gazdas�gi �s t�rsadalmi) k�r�lm�­nyeit, �gy akarv�n elker�lni azokat a k�vetkeztet�seket, me­lyeket taktik�ja sz�m�ra le kellene vonnia, �gy a szoci�lde­mokrat�k, ahelyett hogy burzso� vagy prolet�rdemokr�ci�r�l besz�ln�nek, egyre a demokr�ci�t emlegetik „�ltal�ban”; �gy besz�lnek diktat�r�r�l �s terrorr�l „�ltal�ban”, ahelyett hogy k�l�nbs�get tenn�nek ak�z�tt, mely oszt�lyok gyakorolj�k a diktat�r�t, alkalmazz�k a terrort, �s enn�lfogva a terrornak milyen az ir�nyzata, l�talapja, fejl�d�se vagy megsz�n�si lehet�s�ge. A terrort illet�leg nagy kegyesen, ha nem is valami k�l�n�s t�rt�nelmi bel�t�ssal, k�l�nbs�get tesznek v�r�s �s feh�r-terror k�z�tt. �mde ebb�l a k�l�nbs�gb�l nem vonnak le semmi k�vetkeztet�st. Vagy azt mondj�k, hogy a feh�rterror m�gis jobban d�h�ng, mint a v�r�s, vagy azt, hogy �k, mint igaz demokrat�k, az egyiket �pp�gy gy�l�lik, mint a m�sikat. Sz�val: a k�l�nbs�g tulajdonk�ppen m�gsem k�l�nbs�g. T�r­t�nelmi, marxista k�l�nbs�get tenni itt �ppoly kev�ss� k�pe­sek, mint a diktat�ra vagy a demokr�cia k�rd�s�ben.

Mi a v�r�s terror? A hatalomra jutott prolet�roszt�ly el­sz�nt, er�szakra is k�sz akarat�nak int�zm�nyes form�ja av�gb�l, hogy a szocializmushoz vezet� �t akad�lyait (ellenforradalom, szabot�zs, korrupci�, l�nckeresked�s stb.) eltaka­r�tsa a maga �tj�b�l. A prolet�rdiktat�ra igazi c�lja az �p�t�s. Az er�szak alkalmaz�sa, a terror, csak v�delmi eszk�z ebben a k�zdelemben. �spedig �ppen az�rt v�dekez� jelleg� a prole­t�rdiktat�ra er�szakgyakorl�sa, mert a proletari�tus most van a kapitalizmus ellen ind�tott v�gs� offenz�v�j�nak derek�n. A prolet�rdiktat�ra �ppen �p�t� �s szervez� munk�j�val m�ri az igaz�n hal�los csap�sokat a kapitalizmusra, �ltala sz�nteti meg a kapitalizmus t�rsadalmi l�talapjait. Az er�szak elker�lhetet­len, de al�rendelt eszk�z ebben a k�zdelemben, melyet teh�t a proletari�tus csak abban az ar�nyban alkalmaz, amennyiben a volt uralkod� oszt�lyok akt�v vagy passz�v ellen�ll�sa �n­fenntart�s ok�b�l erre k�nyszer�ti. S�t a vezet�sre hivatott osz­t�ly term�szetes nagylelk�s�g�vel a proletari�tus igen gyakran meg ott sem alkalmazza a terror eszk�z�t, ahol erre igaz�n m�lhatatlanul sz�ks�g volna; kegyelmet gyakorol saj�t bizton­s�g�nak �s fejl�d�s�nek rov�s�ra. �s mivel a t�rsadalom ter­m�szetes fejl�d�se, ha neh�z harcok �r�n is, a szocializmus fel� vezet, bizonyos, hogy a term�szetes fejl�d�s folyam�n gyen­g�lni fog az ellenforradalom ellen�ll�sa, �s ezzel sz�ks�gszer� �sszef�gg�sben a vele szemben alkalmazott terror is. A dikta­t�r�nak k�ts�gk�v�l kell hogy legyenek szakaszai, amikor a proletari�tus elemi l�tfenntart�sa a terror k�m�letlen alkalma­z�s�t k�veteli meg. De hosszabb-r�videbb id� ut�n (min�l er�­lyesebb a diktat�ra kezel�se, ann�l r�videbb id� kell ehhez) megsz�nik vagy legal�bbis cs�kken ez a sz�ks�gszer�s�g. Ilyen �llapot fel� halad ma – �gy l�tszik – Oroszorsz�g.

A feh�rterror ellenben nem t�maszkodhatik olyan oszt�lyra, amelynek uralomra jut�sa a t�rsadalom fejl�d�s�nek eszk�ze; amely teh�t neh�z ellen�ll�sok lek�zd�se ut�n b�r, de m�gis k�pes annak eg�sz�t megszervezni �s m�k�d�sbe hozni; amely uralomnak ily m�don term�szetes ir�nyzata – v�g�l – norm�­lis, b�k�s k�r�lm�nyek fel� mutat. A feh�rterror akkor v�lik az elnyom� oszt�lyok sz�m�ra sz�ks�ges, egyetlen alkalmas harci eszk�zz�, amikor ezek a proletari�tussal szemben v�del­mi helyzetbe szorultak, amikor k�ts�gbeesett v�dekez�s�k k�z­ben egy csat�t megnyertek, �s k�ts�gbeesetten, minden�ron azon vannak, hogy ennek a sz�ks�gk�ppen m�l� gy�zelemnek �lland� jelleget adjanak. A feh�rterror t�rsadalmi l�talapj�­nak vissz�ss�ga abban jut legvil�gosabban kifejez�sre, hogy benne az �sszes elnyom� oszt�lyok �sszefognak av�gb�l, hogy a kizs�km�nyol�st egy�ltal�ban megv�dj�k.

A feh�rterror az elnyom� oszt�lyok szent sz�vets�ge a pro­letari�tus ellen; oszt�lyk�zi b�ke olyan oszt�lyok k�z�tt, ame­lyeknek �rdekei nem egyeztethet�k tart�san �ssze. S�t, melyeknek �rdekellent�tei, k�l�n�sen a forradalom buk�s�t k�­vet� szakaszban, olyan �lesekk� v�lnak, hogy elint�z�s�kre semminem� leg�lis parlament�ris eszk�z nem alkalmas. Ami­lyen mag�t�l �rtet�d� volt az oszt�lyok �sszefog�sa a gy�z­tes vagy legal�bb a gy�zelem alapos kil�t�s�val t�mad� prole­tari�tussal szemben, olyan csal�dottaknak kell lenni�k ez osz­t�lyoknak, kiv�tel n�lk�l, amikor a proletari�tus m�r le van verve, amikor arr�l van sz�, hogy ki �lvezze a gy�zelem gy�­m�lcseit. Mert akkor nyilv�nval�v� v�lik, hogy ezeknek az oszt�lyoknak �rdekk�z�ss�ge egyed�l az elnyomat�s �s kizs�k­m�nyol�s elvont lehet�s�g�nek fenntart�s�ban �ll. A val�s�gos kizs�km�nyol�s mik�ntje, sz�ks�gk�ppen, �lesen szembehe­lyezi �ket egym�ssal. Teszem, a kisgazd�k, akik a proleta­ri�tus uralma alatt der�khad�t adt�k az ellenforradalomnak, akik a v�rosi lakoss�g �lelmez�s�nek szabot�l�sa r�v�n els�sor­ban seg�tett�k gy�zelemre az ellenforradalmat, csal�dva l�t­j�k, hogy az ellenforradalmi nagyv�rost is �lelmezni kell, hogy az ellenforradalom is csak pap�rp�nzt ad a b�z��rt, hogy az ellenforradalom is k�nytelen rekvir�lni, ha a kisgazd�k j�­szer�vel nem szolg�ltatj�k be, amit r�juk r�ttak.

A feh�rterror bels� t�rt�nete ilyen m�don az ellenforradalomban gy�ztes oszt�lyok k�ts�gbeesett �s eleve rem�nytelen k�zdelme av�gb�l, hogy a k�z�s er�vel kiv�vott gy�zelem harci fegyver�t ki-ki saj�t (a m�sikkal ellenkez�) �rdek�nek szolg�­lat�ba �ll�tsa. Ez a k�zdelem pedig nemcsak az�rt rem�nyte­len, mert ahogy az ellenforradalom gy�zelme csak k�z�s er�vel volt kiv�vhat�, �gy a gy�ztes ellenforradalom is csak egy�ttm�k�d�s mellett tarthat� fenn, hanem az�rt is, mert az ellenforradalom legf�bb, egyetlen igaz�n hat�lyos fegyvere – a feh�rterrort gyakorl� karhatalom – egyik oszt�lynak sem �ll igaz�n szolg�lat�ban. A feh�rterror nem oszt�lyterror ab­ban az �rtelemben, ahogy a gy�ztes proletari�tus szervezett oszt�lyer�szaka az. A feh�rterror az elnyomat�snak egy�lta­l�ban er�szakos, v�res �s mocskos kifejez�se.

Mert ki gyakorolja a feh�rterrort? A feh�rterror korszaka igazi megval�sul�s�t hozza a burzso� ideol�gusok amaz elm�­let�nek, amely szerint az „�llam” (a b�rokr�cia, a csend�rs�g­rend�rs�g �s egy�b karhatalom) „felette �ll” az oszt�lyok egy­m�ssal v�vott �rdekharc�nak. Ez hazugs�g volt a forradalmi korszakot megel�z� id�ben, mert akkor az „�llam” t�nyleges szolg�lat�ban �llott annak az oszt�lynak, mely a termel�st a maga �rdekei szerint megszervezni k�pes l�v�n, a saj�t �rde­keinek b�lyeg�t r�nyomta az eg�sz t�rsadalomra. A forradal­mak korszak�ban, k�l�n�sen levert prolet�rforradalmak ut�n, legkiv�lt K�z�p-Eur�p�ban, ez a helyzet l�nyegesen megv�l­tozott.

A vesztes h�bor� Magyarorsz�got ter�let�nek �s lakoss�g�nak t�bb mint fel�t�l megfosztotta. Ennek az �gynevezett „�l­lamfenntart�” r�tegekre katasztrof�lis k�vetkezm�nyei voltak. A t�bbi nemzetis�get elnyom� magyar kisebbs�g „intelligen­ci�ja” ti. mindezeknek rov�s�ra a hadseregben �s a k�zigaz­gat�sban is mag�hoz ragadta az elfoglalhat� �ll�sok t�lnyom� r�sz�t; parazita m�dj�ra berendezkedett egy nemzetis�gi kereteit messze t�lhalad� ter�let �s n�pess�g feletti uralomra. Ennek az uralomnak megsz�nt�vel ez az eg�sz parazita r�teg keny�r n�lk�l maradt. Mivel hasznos termel�si munk�ra k�p­telen, anyagi �s t�rsadalmi kiv�lts�gair�l pedig semmi k�r�l­m�nyek k�z�tt nem hajland� lemondani, egyetlen menekv�se az elnyom� �llamg�pezetnek olyan ar�ny� kiterjeszt�se, mely – befel� a proletari�tus ellen, kifel� imperialista h�bor�k fo­lyam�n – r�gi kiv�lts�gos helyzet�t visszaadhatn� neki.

Ennek a parazita r�tegnek vezet� elemei az akt�v tisztek. Az � helyzet�knek kil�t�stalans�ga feh�rterror n�lk�l a leg­nyilv�nval�bb. Az � anyagi �s t�rsadalmi boldogul�suk a leg­er�sebben van hozz�k�tve egy imperialista nagyhatalom fenn­�ll�s�hoz, mely most m�r nem �ll�that� helyre, �s nem tart­hat� fenn a feh�rterror szakadatlan �s k�m�letlen alkalma­z�sa n�lk�l. Minden m�s fejl�d�s – m�g egy „demokratikus” �tmenet is: egzisztenci�juk megsemmis�t�s�t kell hogy je­lentse. Legh�vebb sz�vets�geseik �s csatl�saik ebben a k�zde­lemben az „intelligencia vir�ga”, a di�kok. A di�ks�g utols� nemzed�k�t a h�bor� tanulm�nyaik k�zep�n tal�lta. Legna­gyobb r�sz�k bevonult, v�gigcsin�lta a h�bor�t, szellemileg �s erk�lcsileg eldurvult; tanulni pedig nem tanult semmit; ellen­ben a burzso� �llam tan�gyi politik�ja r�v�n m�gis „diplo­m�hoz” jutott, vagy kil�t�sa van ahhoz jutni. Ezzel a diplo­m�val megv�ltotta a jogot a privilegiz�lt helyzethez, an�lk�l hogy b�rminem� val�s�gos munk�ra felhaszn�lhat� volna. M�g a „norm�lis” �llapotok helyre�ll�t�sa r�videsen letasz�­tan� e r�teg t�lnyom� r�sz�t a lumpenprolet�rs�g soraiba, ad­dig a feh�rterror nemcsak szabad rabl�st, biztos meg�lhet�st ny�jt nekik, hanem mint az igazi „�llamfenntart�” r�tegnek, a t�rsadalmi megbecs�l�s, az el�jogok �lvezet�nek legjav�t ny�jtja nekik. Csoda-e, hogy ilyen m�don eme r�tegek sz�m�­ra a feh�rterror �nc�ll� v�lik? Hogy nem hajland�k lemon­dani r�la m�g akkor sem, ha azoknak az oszt�lyoknak �rde­keivel, akiknek nev�ben a terrort gyakorolj�k, ellenkez�sbe ker�lnek? Nem mondhatnak le r�la, mert ez a lemond�s sa­j�t hal�los �t�let�knek al��r�sa volna.

A feh�rterror agressz�v, t�mad� karaktere ilyen m�don mint a t�rsadalmi fejl�d�s sz�ks�gszer�s�ge �ltal hal�lra �t�lt oszt�lyok k�ts�gbeesett �nv�delme leplez�dik le. A proletari�tus terrorja az�rt v�delmi jelleg�, az�rt hum�nus, az�rt szo­r�tkozik a m�lhatatlanul sz�ks�ges er�szakra, mert a proleta­ri�tus mint oszt�ly, v�gs� �s v�g�l biztosan diadalmas t�mad�s�t int�zi az �sszeoml� burzso�zia ellen, mert a gy�zelem v�gleges kiv�v�sa majdan feleslegess� fogja tenni az er�sza­kot. A feh�rterrort hal�lra �t�lt mivolta ellenben mind k�m�letlenebb d�h�ng�sbe k�nyszer�ti bele. A feh�rterrornak nem felel meg semmif�le olyan t�rsadalmi rend, amelynek el�r�se �t mag�t feleslegess� tenn�. A feh�rterror �nmag�t t�pl�lja; �nc�l, nem eszk�z. Az�rt hordja mag�ban hal�los betegs�g�t. Az egym�ssal �les harcban �ll� elnyom� oszt�lyok nem k�pe­sek sem uralkodni rajta, sem szab�lyozni, sem a maguk �rde­keinek szolg�lat�ba �ll�tani. Nem tudnak n�lk�le meglenni, pedig fenn�ll�sa szakadatlanul al��ssa az � l�talapjaikat is.

A feh�rterror ugyanis, amilyen n�lk�l�zhetetlennek �rezte az elnyom�k ellenforradalmi k�z�ss�ge a proletari�tus gy�­zelme idej�n, amilyen n�lk�l�zhetetlen (objekt�ve) az elnyo­m�s jelenlegi f�zis�ban, olyan elviselhetetlenn� v�lik ez osz­t�lyok sz�m�ra, amikor k�l�n �rdekeik m�r kialakultak. Egy­r�szt az�rt, mert a termel�sben r�szt vev� minden oszt�ly �r­dekei „rendezett”, „leg�lis” �llapotokat k�vetelnek meg, olya­nokat, amelyekben az elnyomat�s appar�tusa l�thatatlanul, zajtalanul, �szrev�tlen�l m�k�dik, �s nem zavarja sem a ter­mel�st, sem a forgalmat. M�sr�szt �s f�leg az�rt, mert a feh�rterror term�szetes ir�nyzata a szakadatlan n�veked�s. �nc�l l�v�n, nem �ll, nem �llhat meg a proletari�tus �ld�z�s�n�l, hovatov�bb az �gynevezett uralkod� oszt�lyoknak saj�t tes­t�k�n is meg kell �rezni�k �klei s�ly�t. A feh�rterrorban a karhatalom oszt�lytudatoss� v�lt. Tiszt�ban van azzal, hogy az elnyomat�s fennmarad�sa, no meg saj�t �letfenntart�sa is csak addig van biztos�tva, am�g a fegyver az � kez�ben van. A fegyvert teh�t nem adja ki a kez�b�l senki kedv��rt, �s sen­kit�l sem t�rheti el, hogy a fegyver alkalmaz�s�ba belesz�ljon.

�gy v�lik a feh�rterror �nmag�nak s�r�s�j�v�. Az ellen­forradalmi oszt�lyegy�ttm�k�d�s �ltala bomlik fel a leggyor­sabban, � t�pi le a leghat�sosabban az elnyom� oszt�lyr�l azo­kat a r�tegeket, melyek a forradalomt�l val� r�m�let�kben, oszt�ly�ntudat hi�ny�ban, hozz�juk csatlakoztak. �gy az el­nyom� oszt�lyok izol�l�dnak, �lesen szembeker�lnek egym�s­sal – �s szembeker�lnek saj�t l�tfenntart� karhatalmukkal. A burzso�zia felboml�sa, a forradalom v�gs� el�k�sz�leti fo­lyamata ilyen m�don a feh�rterrorban �ri el cs�cspontj�t.

Az�rt d�re ill�zi� azt rem�lni, hogy a feh�rterror b�rmif�le k�ls� vagy bels� okn�l fogva „enyh�lni” fog. A feh�rterror mindaddig csak fokoz�dhatik, am�g a felboml�si folyamat olyan m�rveket nem �lt, hogy az �j �letre �s �ntudatra �bredt proletari�tus szervezett er�szak�val k�zdhet meg; a feh�rter­ror elleni k�zdelem csak akkor �rt�kes �s c�lravezet�, ha egy­�ttal a proletari�tus diktat�r�j��rt v�vott k�zdelem.