Luk�cs Gy�rgy

A kommunizmus erk�lcsi alapja

Addig, am�g a proletari�tus elnyomott �s felszabadul�s��rt k�zdo oszt�ly volt, a vele szemben �ll�k mindig azt vetett�k harci filoz�fi�j�nak, az igazi marxizmusnak szem�re, hogy nem veszi tekintetbe az emberek k�z�tti viszonyok erk�lcsi vonatkoz�sait. Fel�letes szeml�lo sz�m�ra helyt�ll�nak is l�tszik ez az ellenvet�s. Hiszen a marxizmus alapfelt�tele az, hogy a termel�si viszonyok �talakul�s�ban l�tja minden t�rsadalmi v�ltoz�s v�gso ok�t. A marxista cselekv�s l�nyege pedig a minden tekintet �s megalkuv�s n�lk�li oszt�lyharc gondolat�ban cs�csosodik ki. Hogy ennek az oszt�lyharcnak a megv�v�sa milyen erk�lcsi magaslatot k�v�n a k�zdo proletari�tust�l, arr�l most ne besz�lj�nk. Az oszt�lyharc filoz�fi�ja nem ismerte az �rzelg�st; nem csin�lt soha v�rtan�kat elesettjeibol. Mint egyszeru, mag�t�l �rtetodo k�teless�get k�vetelte meg minden harcos�t�l a v�gso �nfel�ldoz�st.

A marxizmusnak ez a l�tsz�lagos teljes f�ggetlens�ge a cselekv�sek erk�lcsi oldalait�l m�g jobban ki�lesedik a prolet�rdiktat?ra idej�n. Az oszt�lyharc k�m�letlens�ge m�g csak fokoz�dik. Mert most a v�gso gyozelemrol: a burzso� oszt�ly megsemmis�l�s�rol van sz�. Az�rt �lesebben nyilv�nul meg a meztelen, irgalmat nem ismero oszt�lyharc, mint az elnyomat�s idej�n. Akkor �nv�delem volt az oszt�lyharc egy erosebb ellenf�llel szemben. Most t�mad� jelleget �lt�tt, mert arr�l van sz�, hogy e legyoz�tt ellenf�l v�gleg megsemmis�ttess�k. Ebben az utols� harcban nem szabad f�l�ton meg�llni. Nem szabad, mert a proletari�tus eg�sz harc�nak eredm�nye van kock�ra t�ve a legkisebb ingadoz�s eset�n. �gy l�tszik teh�t, mintha ilyen m�don az erk�lcsi mozgat�eroknek szerepe a proletari�tus cselekv�s�bol eg�szen kikapcsol�dn�k: a rideg oszt�lyharc marad meg, mint a cselekv�sek egyed�li szab�lyoz�ja.

De ez a be�ll�t�s m�gis csup�n l�tszat. �spedig az�rt, mert az oszt�lyharc rideg irgalmatlans�ga abb�l a c�lkituz�sbol mer�ti erej�t, hogy a k�zdelem az oszt�lyk�l�nbs�geket nem ismero t�rsadalom fel�p�t�s�vel fog v�gzodni. �mde itt felmer�l a k�rd�s: mi lesz ennek az �j t�rsadalomnak az �sszetart� eleme? �s a m�sik k�rd�s: lehet-e m�r ma az �j t�rsadalmat valamik�ppen elok�sz�teni? Ha ennek az �j t�rsadalomnak eleme kiz�r�lag a gazdas�gi �let fel�p�t�se volna, azt kellene felelni erre a k�rd�sre, hogy nem lehet k�sz�lni. Ahogy minden komoly marxista sz�m�ra mindig vil�gos volt, hogy a termel�s igazi megszervez�se, a komoly szocializ�l�s teljes lehetetlens�g volt, mielott a proletari�tus kez�be nem ragadta a hatalmat, �gy kellene itt is azt mondani, hogy nem kell v�rni az �j t�rsadalom kialakul�s�t, k�zdeni kell elj�vetel��rt - arr�l azonban, hogy milyen legyen az �j t�rsadalom, arr�l majd csak azok fognak gondolkodni �s gondoskodni, akik elj�vetel�t meg�rik.

Ezen a ponton mer�l azonban fel az erk�lcsi k�rd�s. Ha v�g�rv�nyesen gyoz�tt a kommunizmus, ha ez�ltal kikapcsol�dik a t�rsadalom �let�bol �s vele az emberek �ntudat�b�l minden oszt�lyk�l�nbs�g, ha a gazdas�gi �let �s vele a meg�lhet�s gondja megszunik szerepet j�tszani az emberek �let�nek fel�p�t�s�ben - akkor felmer�l a k�rd�s: mi fogja ezt az �j t�rsadalmat fenntartani �s �sszetartani, mi lesz a benne �lok �let�nek legfontosabb tartalma? Erre a k�rd�sre csak az erk�lcs oldal�r�l kaphatunk v�laszt. Csak akkor volt �rtelme az oszt�lyk�l�nbs�gek gy�keres kiirt�s�nak, ha vele minden kiveszett az emberek egym�s k�z�tti �let�bol, ami oket egym�st�l elv�lasztotta: minden harag �s minden gyul�let, minden irigys�g �s minden gog. Egysz�val: ha az oszt�y n�lk�li t�rsadalom a k�lcs�n�s szeretet �s meg�rt�s t�rsadalma lesz. Egy ilyen t�rsadalomnak azonban a t�rsadalmi �s gazdas�gi �let �talakul�sai csak alapjait rakhatj�k le, csak lehetos�geit teremthetik meg, hogy igaz�n megval�suljon, ahhoz maguknak az embereknek is �t kell alakulniok.

�rts�k meg j�l egym�st. Nem arr�l van sz�, mintha ez a belso �talakul�s mag�t�l l�trehozhatn� az �j t�rsadalmat. Sz� sincs r�la. Addig, am�g ezek a t�rsadalmi keretek nincsenek megteremtve, addig hi�baval� minden ilyen belso �talakul�s. De az �j mozzanat ennek ellen�re is kimutathat�. Az ti., hogy viszont maga a gazdas�g, a t�rsadalom �talakul�sa egymaga nem k�pes ezt az �j t�rsadalmat megteremteni. Puszta lehetos�g marad, ha az emberek nincsenek felk�sz�lve. Ha az oszt�ly n�lk�li t�rsadalom nem lesz egyszersmind a szeretet t�rsadalma.

Erre pedig belsoleg fel kell k�sz�ln�nk mindny�junknak. �s ez a felk�sz�l�s annyival is nehezebb, mert harcban �llunk, �s am�g harcban �llunk, addig a t�rsadalom �j erk�lcsi alapelve, �p�topill�re nem �rv�nyes�lhet. Addig - �s ezt nem lehet el�g sokszor �s el�g ridegen hangs�lyozni -, addig csak a k�m�letlen oszt�lyharc lehet a proletari�tus cselekv�s�nek zsin�rm�rt�ke. Viszont, ha azt akarjuk, hogy ez az oszt�lyharc a gyozelem pillanat�ban igaz�n gyozelmes legyen, kell hogy ez a szeretetre val� belso felk�sz�lts�g mindenkin�l meglegyen, kell hogy az oszt�lyk�l�nbs�g igazi megszunte pillanat�ban (melytol ma persze m�g nagyon t�vol vagyunk) mindenkiben meglegyen a k�szs�g egy �j be�ll�t�sra: a szeretetre, a meg�rt�sre �s az �sszetartoz�sra.

Ezt a kiegyenl�thetetlennek l�tsz� ellent�tet a nevel�s van hivatva nem �thidalni, hanem egy magasabb egys�gbe felvinni; amit a proletari�tus a termel�s ter�n csin�l, az a feladata a nevel�snek a lelki �let ter�let�n: az oszt�lyk�l�nbs�gek megsz�ntet�se. A gazdas�gi �let �talakul�sa szervezetek �sszet�r�s�bol �s �j szervezetek megteremt�s�bol �ll, sz�val az �let k�lso �tszervez�s�bol �s egys�ges�t�s�bol. A nevel�s l�trehozta egys�ges�t�s evvel ellent�tben belso. Feladata az embereket egym�shoz k�zel hozni. A muvelts�g elojogszeru mivolt�nak megsz�ntet�se ugyan rombol� munka, �s nagyon hasonl� a t�rsadalmi �let �tszervez�s�hez, amellyel a legszorosabban �ssze is f�gg, de a nev�s igazi feladata ezen messze t�lmegy, mert belsoleg csak �gy lehet egym�shoz k�zel hozni az embereket, ha megsz�ntetj�k nemcsak az oket egym�st�l elv�laszt� k�lso �letm�dk�l�nbs�geket, hanem belso elt�r�seiket, muvelts�gi k�l�nbs�geiket a leheto legkisebbre szor�tjuk. R�viden: ha annyi �tmenetet teremt�nk ezen a t�ren az emberek k�z�tt, amennyit csak lehet, ha mindenki sz�m�ra lehetov� tessz�k, hogy a maga sz�m�ra minden k�lso �s belso kult�r�t megszerezzen.

Itt a nevel�s k�rd�s�ben egyes�l a l�tsz�lagos ellent�t. K�rlehetetlen oszt�lyharc a burzso�zia ellen, eg�szen addig, am�g (mint oszt�ly) meg nem semmis�lt. Teljes egyenlos�g a nevel�s ter�n. Gyerekekkel szemben nincs oszt�lyharc, mert minden gyermekben az elj�vendo, az oszt�lyk�l�nbs�get nem ismero t�rsadalom kezdo tagj�t kell l�tni; ha ugyanakkorra semmis�l meg a burzso�zia, amikorra egy �gy nevelt nemzed�k felno, akkor meglesz egy �j t�rsadalomnak a gazdas�ga mellett erk�lcsi l�talapja is: minden ember k�lcs�n�s szeretete �s szolidarit�sa.