Szocialista Forradalom:  a t�rsadalom gy�keres, min�s�gi �talakul�sa, amely a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet id�szak�t jelenti. A szocialista forradalom az uralkod�s �s al�rendelts�g mag�ntulajdonon alapul� termel�si viszonyait az egy�ttm�k�d�s �s a k�lcs�n�s seg�ts�g viszonyaival v�ltja fel, s ez�ltal felsz�molja az ember ember �ltali kizs�km�nyol�s�nak minden form�j�t. A szocialista forradalom elm�let�nek az alapjait Marx �s Engels rakt�k le, akik felt�rt�k a t�rsadalmi fejl�d�s t�rv�nyeit, �s bebizony�tott�k, hogy a szocialista forradalom a t�rsadalom fejl�d�s�nek a t�rv�nyszer� eredm�nye, bebizony�tott�k a proletari�tus vil�gt�rt�nelmi k�ldet�s�t, a burzso� �llamg�pezet lerombol�s�nak �s a prolet�rdiktat�ra megteremt�s�nek sz�ks�gszer�s�g�t a szocializmus fel�p�t�s�nek szempontj�b�l. A szocialista forradalom kezdet�n nincsenek meg az �j termel�si m�d k�sz form�i, s ez�rt a szocialista forradalom alkot� jelleg�. Az �j t�rsadalom �p�t�se meghat�rozott t�rt�nelmi id�szak, amit Marx a kapitalizmusb�l a kommunizmusba (annak els� f�zis�ba) val� saj�tos �tmeneti szakaszak�nt hat�rozott meg. Az �j t�rsadalom fel�p�t�s�nek eszk�ze a prolet�rdiktat�ra. A prolet�rdiktat�ra elm�lete Marx eg�sz forradalmi tan�t�s�nak f� alkot�r�sze. Lenin a marxizmust alkot� m�don tov�bbfejlesztette a forradalom elm�let�t a kapitalizmus imperialista szakasz�nak elemz�se alapj�n, sz�mos igen fontos, elvileg �j t�tellel gazdag�totta: a proletari�tus egy vagy n�h�ny orsz�gban val� kezdeti gy�zelm�nek lehet�s�ge �s sz�ks�gszer�s�ge, amib�l a k�l�nb�z� t�rsadalmi-gazdas�gi �s politikai rendszer� orsz�gok egy�tt�l�s�nek sz�ks�gszer�s�ge k�vetkezik; a forradalom mindenekel�tt a t�k�s vil�ggazdas�g l�nc�nak leggyeng�bb l�ncszemeit szak�tja ki; a proletari�tus hegem�ni�ja �s a polg�ri demokratikus forradalom �tn�v�se szocialista forradalomba; a fejlett t�k�s orsz�gok munk�sai harc�nak �sszef�gg�se a gyarmati n�pek nemzeti felszabad�t�  mozgalm�val; a forradalmi helyzet; az objekt�v �s szubjekt�v t�nyez�k egys�ge; a szocialista forradalom sokf�les�ge �s sok m�s t�tel. A szocializmus �p�t�s�nek gyakorlata a Szovjetuni�ban �s m�s orsz�gokban azt mutatta, hogy a szocialista forradalom t�rv�nyszer�s�gei: a munk�soszt�ly vezet�se a forradalom v�ghezvitel�ben �s a prolet�rdiktat�ra megteremt�s�ben, a munk�soszt�ly �s a paraszts�g sz�vets�ge, a t�k�s tulajdon felsz�mol�sa, a mez�gazdas�g szocialista �talak�t�sa, a n�pgazdas�g tervszer� fejleszt�se, a kult�rforradalom, a nemzetis�gi elnyom�s felsz�mol�sa, a szocializmus v�vm�nyainak v�delme, a prolet�rinternacionalizmus. E t�rv�nyszer�s�geknek ilyen vagy olyan megnyilv�nul�sa – a termel�er�k fejletts�gi sz�nvonal�t�l, a nemzeti saj�toss�gokt�l, a n�pi kult�r�j�nak �ltal�nos sz�nvonal�t�l, a t�rt�nelmi hagyom�nyokt�l, az orsz�gon bel�li �s a nemzetk�zi oszt�lyer�viszonyokt�l f�gg�en – alkotj�k a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet specifikus saj�toss�gait minden adott orsz�gban. �gy a forradalom form�ja sz�mos k�r�lm�nyt�l f�gg�en lehet b�k�s �s nem b�k�s. A marxizmus-leninizmus abb�l indul ki, hogy az oszt�lyharc elkeseredetts�g�nek �s  �less�g�nek foka att�l f�gg: milyen er�vel �llnak ellen a reakci�s burzso� k�r�k a n�p akarat�nak, mennyiben alkalmaznak er�szakot. A jelenlegi korszakban a szocialista forradalom elm�lete tov�bb fejl�d�tt, sz�mos �j k�vetkeztet�ssel eg�sz�lt ki: a forradalom b�k�s �ton t�rt�n� megval�s�t�s�nak lehet�s�ge, a fejl�d�s nem t�k�s �tj�nak lehet�s�ge az elmaradott orsz�gokban �s a nemzeti demokr�cia �llam�nak megalak�t�sa; a prolet�rdiktat�r��rt v�vott harc �tmeneti lehet�s�ge; a fin�ncoligarchia elnyom�sa ellen fell�p� �sszes demokratikus mozgalmak egyes�t�se hatalmas antimonopolista �radatban.

           Szocialista Realizmus: m�v�szi m�dszer, l�nyege a forradalmi fejl�d�sben tekintett val�s�g igaz, t�rt�netileg konkr�t �br�zol�sa. AXX sz�zad elej�n a kapitalizmus v�ls�g�nak, a proletari�tus oszt�lyharca fellend�l�s�nek �s az oroszorsz�gi szocialista forradalom el�k�sz�t�s�nek k�r�lm�nyei k�z�tt alakult ki. A vil�g m�v�szet�ben ekkor v�ltak el�sz�r m�v�szi alkot�sok h�seiv� a munk�soszt�ly k�pvisel�i. A szocialista realizmus a legm�lt�bb �r�k�se a m�v�szet legjobb realista hagyom�nyainak, amelyeket tov�bbfejlesztve �j szakaszt alkot az egyetemes m�v�szet fejl�d�s�ben. A szocialista realizmus l�nyege az �let igazs�ga, b�rmilyen rideg legyen is az. Ezt az igazs�got a szocialista realizmus m�v�szi form�ban, a kommunista vil�gn�zet �ll�spontj�r�l fejezi ki, ezt a t�telt ism�telten hangs�lyozt�k a p�rt- �s korm�nyvezet�knek a szovjet m�v�szet k�pvisel�ivel t�rt�nt 1962 decemberi �s 1963 m�rciusi tal�lkoz�j�n, tov�bb� az SZKP KB 1963 j�niusi pl�num�n. A szocialista realizmus eszmei-eszt�tikai vez�relvei a k�vetkez�k: kommunista eszmeis�g, a n�pis�g �s p�rtoss�g, szerves kapcsolat a dolgoz� t�megek harc�val, szocialista humanizmus �s internacionalizmus, t�rt�nelmi optimizmus, tov�bb� elvet�se a formalizmus �s szubjektivizmus, a naturalista primitivizmus minden megnyilv�nul�s�nak. A szocialista realista m�v�sz akkor �ll hivat�sa magaslat�n, ha alaposan ismeri az emberek �let�t, �rz�seiket, gondolataikat, fog�kony �lm�nyeik ir�nt, s mindez t�k�letes m�v�szi form�ban k�pes �br�zolni. A szocialista realizmus m�v�szete – az emberek kommunista nevel�s�nek hat�kony eszk�ze. A szocialista realizmus a marxista-leninista vil�gn�zeten alapul, s �gy hozz�seg�ti a m�v�szet sz�les k�r� alkot� kezdem�nyez�shez, az egy�ni hajlamainak megfelel� form�k �s st�lus megv�laszt�s�hoz.

           Szocializmus �s Kommunizmus: a kommunista t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat k�t szakasza: a szocializmus az els� vagy alacsonyabb, a kommunizmus a magasabb szakasz. K�l�nbs�g�k alapja a gazdas�gi �retts�g foka. M�r a szocializmusban sincs meg a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdona, �s a termel�si viszonyokat nem az uralkod�s �s al�rendelts�g, hanem a kizs�km�nyol�st�l felszabadult emberek elvt�rsi egy�ttm�k�d�se �s k�lcs�n�s seg�ts�ge jellemzi. Ebben a vonatkoz�sban nincs k�l�nbs�g a szocializmus �s a kommunizmus k�z�tt. A szocializmus azonban k�t – �llami �s sz�vetkezeti tulajdon – form�j�ban l�tezik a t�rsadalmi tulajdon, a kommunizmusban pedig egys�ges �sszn�pi tulajdon lesz. A szocializmusban megvan a munk�soszt�ly �s a sz�vetkezeti paraszts�g k�z�tti k�l�nbs�g; a kommunizmus fel�p�t�s�vel megsz�nik. Megsz�nnek a szocializmusban m�g fenn�ll� k�l�nbs�gek egyr�szt a munk�sok �s parasztok k�z�tt, m�sr�szt k�zt�k �s az �rtelmis�g k�z�tt is. E k�l�nbs�gek v�gs� soron a termel�er�k fejletts�gi sz�nvonal�nak f�ggv�nyei. Ez hat�rozza meg az eloszt�si form�kban meglev� k�l�nbs�geket, amelyek a szocializmusban a „mindenkinek munk�ja mennyis�ge �s min�s�ge szerint” elvnek felelnek meg. A szocializmusban m�g l�tez� �ru- �s p�nzviszonyok hely�be a termel�er�k n�veked�s�nek alapj�n a kommunizmusban a term�kek k�zvetlen eloszt�sa l�p. A gazdas�gi v�ltoz�soknak megfelelnek a fel�p�tm�nyben v�gbemen� v�ltoz�sok. A kommunizmusban meghat�rozott fejl�d�si fok�n teljesen elhalnak a politikai �s jogi int�zm�nyek, a politikai �s jogi ideol�gia, megszil�rdulnak a kommunista egy�tt�l�s egys�ges, �ltal�nosan elismert szab�lyai, amelyeknek a betart�sa minden ember bels� sz�ks�glet�v� �s szok�s�v� v�lik, teljesem elhal az �llam, bev�gzi a t�rt�nelmi hivat�s�t a p�rt �s a nemzetek minden tekintetben egyre k�zelebb jutnak egym�shoz, mindaddig, am�g a k�zt�k l�v� k�l�nbs�gek teljesen megsz�nnek.

           Sz�ks�gszer�s�g �s v�letlen: filoz�fiai kateg�ri�k, melyek az anyagi vil�g objekt�v kapcsolatainak, egyetemes �sszef�gg�s�nek k�t fajt�j�t t�kr�zi vissza. A sz�ks�gszer�s�g a jelens�gek bels� l�nyeg�b�l fakad �s azok t�rv�ny�t, rendj�t �s fel�p�t�s�t fejezi ki. A sz�ks�gszer�s�g az, aminek adott felt�telek eset�n okvetlen�l be kell k�vetkeznie. A v�letlen alapja nem a jelens�g bels� l�nyege, hanem m�s jelens�geknek az adott jelens�gekre gyakorolt hat�sa; a v�letlen az, ami bek�vetkezhet, de nem okvetlen�l k�vetkezik be �s k�l�nb�z�k�ppen mehet v�gbe. A sz�ks�gszer�s�g �s a v�letlen k�lcs�n�s viszony�nak dialektikus materialista �rtelmez�se szemben �ll egyr�szt azzal a koncepci�val, amely tagadja a sz�ks�gszer�s�get �s mindent a v�letlennek, a k�r�lm�nyek v�letlen tal�lkoz�s�nak tulajdon�t, m�sr�szt azzal a felfog�ssal, amely �gy sz�mol le a v�letlennel, hogy �ltal�ban tagadja �s a sz�ks�gszer�s�gben oldja fel. Az els� koncepci� sz�mos szubjekt�v idealista elm�letben fejez�dik ki. A m�sodik koncepci� egyar�nt jellemz� a laplace-i determinizmusra �s a vall�si fatalizmusra. A fatalista elm�let azonban, amikor a szab�lyost�l val� minden v�letlen elt�r�st ugyan�gy eredend� sz�ks�gszer�s�gnek tekint, mint a term�szet alapt�rv�nyeit, val�j�ban nem a v�letlent emeli fel a sz�ks�gszer�s�g szintj�re, hanem ford�tva: a sz�ks�gszer�s�get s�llyeszti le a v�letlennel egy szintre. E k�t metafizikus v�gletet idealista poz�ci�kb�l m�r Hegel lek�zd�tte, de a sz�ks�gszer�s�g �s v�letlen l�nyeg�re �s k�lcs�n�s �sszef�gg�s�re csak a dialektikus materializmus adhatott tudom�nyos magyar�zatot. A jelens�gek egyetemes �sszef�gg�se �s egym�sba val� k�lcs�n�s �tmenete folyt�n minden jelens�g �gy tekinthet�, mint amely b�rmely m�s jelens�ggel l�nyeges vagy l�nyegtelen kapcsolatban van, �s ez�rt minden jelens�gben vagy jelens�gkomplexumban minden folyamatban k�l�nv�laszthat�k a l�nyeges (sz�ks�gszer�) �s l�nyegtelen (v�letlen) tulajdons�gok. A sz�ks�gszer�s�g �s v�letlen dialektikus ellent�tet alkotnak, k�lcs�n�sen �sszef�ggnek egym�ssal �s egym�s n�lk�l nem l�teznek. A vil�g anyagi egys�ge folyt�n minden esem�nynek oka van, teh�t r�sze a vil�g egyetemes oks�gi �sszef�gg�s�nek. A sz�ks�gszer�s�g ennek az �sszef�gg�snek a kifejez�d�se: „a sz�ks�gszer�s�g elv�laszthatatlan az egyetemest�l”, „az egyetemes l�tben”, az abszol�t vil�g�sszef�gg�st fejezi ki. Minden jelens�g bels� sz�ks�gszer�s�ge k�vetkezt�ben j�n l�tre, azonban l�trej�tte �sszef�gg a felt�telek sokas�g�val, amelyek konkr�t saj�toss�gaikkal �s v�gtelen v�ltozatoss�gukkal egy�tt alkotj�k a v�letlennek, az adott jelens�g v�letlen von�sainak �s oldalainak forr�s�t. Semmilyen jelens�g sem k�pzelhet� el bels� sz�ks�gszer�s�ge �s k�ls�, „v�letlen” el�felt�telei n�lk�l. Ez�rt a bels� sz�ks�gszer�s�g elmaradhatatlan kieg�sz�t�je a v�letlen. A v�letlennek a sz�ks�gszer�s�g az alapja, a v�letlen az ut�bbi megjelen�si form�ja. A v�letlen m�g�tt sz�ks�gszer�s�g h�z�dik meg, amely meghat�rozza a fejl�d�s menet�t a term�szetben �s a t�rsadalomban, „ahol a felsz�nen a v�letlen �zi j�t�k�t, ott – mindig bens�, rejtett t�rv�nyek uralkodnak rajta, �s csak az a feladat, hogy ezeket a t�rv�nyeket felfedezz�k”. A sz�ks�gszer�s�g �s v�letlen k�lcs�nviszony�nak dialektikus materialista �rtelmez�se lehet�v� teszi a jelens�gek oks�gi, t�rv�nyszer�s�gi l�ncolat�nak nyomon k�vet�s�t. �ppen ez�rt ez az �rtelmez�s megfelel a tudom�nynak, amelynek feladata volt mindig �s marad, hogy a jelens�gek v�letlen �sszef�gg�sei m�g�tt felfedezze sz�ks�gszer� jelleg�ket. A tudom�ny �s ezen bel�l a dialektikus materializmus is ellens�ge a vil�g elvi megismerhetetlens�ge, ismereteink ellen�rizhetetlens�ge dogm�j�nak. Ahol megsz�nik a sz�ks�gszer� �sszef�gg�s �rv�nye, ott megsz�nik a tudom�ny – mondja Marx. B�rmilyen bonyolult is egy adott jelens�g, ha l�tsz�lag mer� v�letlen�l f�gg is, v�gs� soron mindig objekt�v t�rv�nyek, az objekt�v sz�ks�gszer�s�g ir�ny�tj�k. A dialektikus materializmus nemcsak a sz�ks�gszer�s�g �s v�letlen �sszef�gg�s�t seg�ti felismerni, hanem egym�sba val� �tmenet�ket is. Darwinnak a szerves vil�g evol�ci�j�ra vonatkoz� elm�lete is ilyen egym�sba val� k�lcs�n�s �tmenetek felismer�s�n alapszik.

           Tagad�s tagad�s�nak t�rv�nye: A dialektika egyik alapt�rv�nye. A tagad�s tagad�s�nak t�rv�nye szervesen �sszef�gg az ellent�tek egys�g�nek �s harc�nak t�rv�ny�vel, minthogy a r�ginek az �j �ltal val� tagad�sa a fejl�d�s folyamat�ban nem m�s, mint ellentmond�sok megold�sa. A dialektikus tagad�s mindennem� fejl�d�s objekt�v mozzanata, mozg� principiuma. A r�ginek �s az �jnak a fejl�d�sben mutatkoz� k�lcs�n�s viszony�t, a r�ginek tagad�s�nak jelleg�t alapvet�en ellent�tes m�don magyar�zza a metafizikai �s a materialista dialektika. A metafizikus „haszontalan” tagad�s a r�ginek az egyszer� elvet�se, megsemmis�t�se. A m�sik metafizikus v�glet az a felfog�s, hogy a fejl�d�s z�rt k�rben megy v�gbe, hogy a fejl�d�s nem m�s, mint egyszer� visszat�r�s a r�gihez. A materialista dialektika szerint a tagad�s a fejl�d�snek egy felt�tele, mozzanata, mindannak a pozit�vnak a megtart�s�val, ami a r�giben megvolt s ami a tov�bbi el�rehalad� fejl�d�shez elengedhetetlen. En�lk�l nem lehetne folyamatoss�g, folytonoss�g a fejl�d�sben. Egy�ttal az el�rehalad� fejl�d�st a megszak�totts�g is jellemzi, mert a tagad�s a r�gir�l az �jra val� �tt�r�st, min�s�gileg �j jelens�g keletkez�s�t jelenti. A kiindul�pont tagad�s�val nem �r v�get a fejl�d�s mivel a keletkez� a maga r�sz�r�l ism�t csak tagad�sra ker�l. A fejl�d�s sor�n annak egyik fok�n mintegy a kiindul�ponthoz val� visszat�r�s mutatkozik, minthogy megism�tl�dnek annak egyes von�sai �s tulajdons�gai, de m�r �j, magasabb alapon. �ppen ez�rt a mozzanatot fejezi ki a „tagad�s tagad�s�nak” fogalma. A fejl�d�s nem egyenes vonalban �s nem z�rt k�rben megy v�gbe, hanem felfel� �vel� spir�l vonalban. Az alacsony rend�r�l a magasabb rend�re val� �tt�r�s bonyolult utakon, ellentmond�sosan, sz�mtalan kit�r�n �t megy v�gbe, bele�rtve az egyes szakaszokban mutatkoz� visszafejl�d�st is. Lenin az emberis�g t�rt�net�vel kapcsolatban utat tal�lt a fejl�d�snek erre a saj�toss�g�ra, s ezt �rta: „….. nem dialektikus, nem tudom�nyos, elm�letileg helytelen a vil�gt�rt�nelmet �gy elk�pzelni, hogy az sim�n �s egyenletesen halad el�re an�lk�l, hogy n�ha �ri�si ugr�sokat ne tenne h�trafel�”. V�geredm�nyben azonban a t�rsadalom mindig el�rehalad. A vil�gt�rt�nelem eg�sz menete azt mutatja, hogy mindegyik t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat az el�z�nek a tagad�sa talaj�n keletkezik, s hogy ezut�n egy halad�bb v�ltja fel. a feudalizmus tagad�sa talaj�n keletkezett kapitalizmus a mai k�r�lm�nyek k�z�tt t�lhaladott� v�lt �s meg�rett egy halad�bb t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat – kommunizmus – �ltal val� forradalmi tagad�s�ra. A dialektikus tagad�s saj�toss�ga a szocialista t�rsadalom fejl�d�s�ben a szocializmus ellentmond�sainak nem antagonisztikus term�szet�n alapszik, vagyis a r�gi tagad�s�nak folyamatait itt nem �tlik politikai forradalmaknak, oszt�lyok �ssze�tk�z�s�nek jelleg�t. A kommunizmusba val� �tmenet sor�n a szocializmus elveinek tagad�sa teljes kifejleszt�s�k �tj�n megy v�gbe, ami el�k�sz�ti a felt�teleket ahhoz, hogy ezek az elvek kommunista elvekbe n�jenek �t.

           Tapasztalat: az el�z� filoz�fia v�vm�nyainak felhaszn�l�s�val �s a materializmus hagyom�nyainak folytat�s�val a marxizmus lek�zd�tte a tapasztalat �rtelmez�s�nek szeml�l�d� jelleg�t: a marxizmus tapasztalatot m�sodlagosnak, sz�rmaz�kosnak min�s�ti az objekt�v realit�shoz viszony�tva, s nem a tudat passz�v tartalmak�nt, hanem az embernek a k�lvil�gra kifejtett gyakorlati r�hat�sak�nt hat�rozza meg. E r�hat�s folyamat�ban t�rulnak fel a jelens�gek sz�ks�gszer� �sszef�gg�sei, tulajdons�gai, t�rv�nyszer�s�gei, alakulnak ki �s ker�lnek kipr�b�l�sra a tev�kenys�g c�lszer� m�dszerei �s eszk�zei stb. A tapasztalat teh�t �gy foghat� fel, mint a t�rsadalmi szubjektumnak a k�lvil�ggal val� k�lcs�nhat�sa eredm�nye. Az ilyen felfog�sban a tapasztalat k�zvetlen�l egybeolvad a t�rsadalmi gyakorlat eg�sz�vel. A tapasztalat a tudom�nygazdag�t�s�nak, az elm�let �s a gyakorlat fejleszt�s�nek rendk�v�l fontos eszk�ze.

           T�rsadalmi forradalom: gy�keres fordulat a t�rsadalom �let�ben, amelynek sor�n megd�ntik az elavult rendet, �s �j, halad� t�rsadalmi rendet hoznak l�tre. A liber�lis burzso�zia �s az opportunizmus teoretikusait�l elt�r�en – akik v�letlennek tekintik a t�rsadalmi forradalmakat – a marxizmus – leninizmus azt tan�tja, hogy a forradalom az oszt�lyt�rsadalom fejl�d�s�nek sz�ks�gszer�, t�rv�nyszer� eredm�nye. A t�rsadalmi forradalmakat a marxizmus-leninizmus azt tan�tja, hogy a forradalom az oszt�lyt�rsadalom fejl�d�s�nek sz�ks�gszer� eredm�nye. a t�rsadalmi forradalom korszak�ban kiteljesedik az az evol�ci�s folyamat, amelynek sor�n fokozatosan meg�rlel�dnek a r�gi t�rsadalom m�h�ben az �j t�rsadalmi rend elemei. A t�rsadalmi forradalom megoldja az �j termel�er�k �s a r�gi termel�si viszonyok k�z�tti ellentmond�st, megsz�nteti az elavult termel�si viszonyokat �s teret nyit a termel�er�k tov�bbi fejl�d�se el�tt. A forradalom eredm�nyek�ppen megval�sulnak a termel�si viszonyok �s a termel�er�k jellege k�zti �sszhang t�rv�ny�nek k�vetelm�nyei. A termel�si viszonyokat hordoz�ik, az uralkod� oszt�lyok k�pviselik s az �llamhatalom erej�vel v�dik a fenn�ll� rendet. Ez�rt a halad� oszt�lyok csak �gy tiszt�thatj�k meg az utat a fejl�d�s sz�m�ra, ha megd�ntik a fenn�ll� �llamrendet. Minden forradalom alapk�rd�se a politikai hatalom k�rd�se. A hatalom a reakci�s uralkod� oszt�lyok kez�b�l �les oszt�lyharc r�v�n ker�l �t a forradalmi oszt�ly kez�be. A forradalom az oszt�lyharc legmagasabb form�ja. Forradalmi korszakokban a n�pt�megek, amelyek addigi t�vol tartott�k magukat a politikai �lett�l, a tudatos harc �tj�ra l�pnek. �ppen ez�rt forradalmi korszakokban mindig hatalmas begyorsul a t�rsadalmi fejl�d�s. A forradalmakat nem szabad �sszet�veszteni az un. palotaforradalmakkal, puccsokkal stb. Az ut�bbiak csup�n azt jelentik, hogy er�szakos �ton kicser�l�dik a legfels� korm�nyz� r�teg s a hatalmat ugyanazon uralkod� oszt�ly �j emberei, vagy m�s csoportjai veszik �t. A forradalom jelleg�t az hat�rozza meg, hogy milyen t�rsadalmi feladatokat teljes�t �s milyen t�rsadalmi er�k vesznek benne r�szt. Ebben a tekintetben a szocialista forradalom gy�keresen k�l�nb�zik minden megel�z� forradalomt�l (Polg�ri forradalom). A szocialista forradalom a t�rt�nelem mindm�ig legnagyobb szab�s� forradalma, mert a legm�lyebb v�ltoz�st id�zi el� a n�pek �let�ben. Felsz�molja a kizs�km�nyol� oszt�lyokat �s megsz�ntet mindennem� kizs�km�nyol�st. A szocialista mintap�ld�ja a Nagy Okt�beri Szocialista Forradalom. Az imperializmusban a t�k�s orsz�gok gazdas�gi �s politikai fejl�d�se egyenl�tlen �s igazs�gtalan, s emiatt a forradalom sem egyidej�leg k�vetkezik be az egyes orsz�gokban. Ennek k�vetkezt�ben a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet vil�gviszonylatban sz�ks�gk�ppen eg�sz t�rt�nelmi korszakot �lel fel. e korszak folyamat�n egym�s ut�n szakadnak ki az orsz�gok a kapitalizmus rendszer�b�l s k�zben egyre ink�bb elm�ly�l a kapitalizmus v�ls�ga. Ez�rt e korszakban a szocialista forradalom mellett roppant jelent�s�gre tesznek szert a nemzeti felszabad�t� forradalmak, amelyek sz�trombolj�k az imperializmus gyarmati rendszer�t, csap�st m�rnek az imperializmus h�torsz�g�ra. Jelent�s szerepet j�tszanak tov�bb� a k�l�nf�le demokratikus felszabad�t� mozgalmak. Korunkban a t�k�s vil�grendszer eg�sz�ben v�ve meg�rett a prolet�ri�tus t�rsadalmi forradalm�ra. �m a forradalom kit�r�s�nek lehet�s�ge minden egyes orsz�gban sz�mos k�l�nf�le objekt�v �s szubjekt�v felt�telt�l f�gg (Forradalmi helyzet). A konkr�t t�rt�neti felt�telekt�l f�gg�en, mindenekel�tt egyfel�l a munk�soszt�ly �s sz�vets�gesei erej�t�l, m�sfel�l a reakci�s oszt�lyok ellen�ll�si fok�t�l f�gg�en a szocialista forradalom k�l�nb�z� form�kban – fegyveres forradalom �tj�n, vagy viszonylag b�k�s �ton – mehet v�gbe.

           T�rsadalmi Gazdas�gi Alakulat: a t�rsadalom t�rt�nelmi t�pusa, amely meghat�rozott termel�si m�don alapszik; egy-egy l�pcs�foka az emberis�g progressz�v fejl�d�s�nek, amely az �sk�z�ss�gi t�rsadalmi rendt�l a rabszolgatart� t�rsadalmon, a feudalizmuson �s kapitalizmuson �t a kommunista alakulathoz vezet el. A t�rsadalmi gazdas�gi alakulat fogalm�t a marxizmus dolgozta ki el�sz�r s ez sarkk�ve a materialista t�rt�netfelfog�snak. Ez el�sz�r is lehet�v� teszi, hogy az egyik t�rt�nelmi peri�dust megk�l�nb�ztess�k a m�sikt�l �s az „�ltal�ban vett t�rsadalmon” val� elm�lked�s helyett a meghat�rozott alakulatok keretei k�z�tt kutassuk a t�rt�nelmi esem�nyeket. M�sodszor, hogy �sszefogjuk a termel�s azonos fejletts�gi fok�n �ll� k�l�nb�z� orsz�gok �llapotait �s azt ami ezekben az orsz�gokban �ltal�nos, teh�t a kutat�sban felhaszn�ljuk az ism�tl�d�s egyetemes tudom�nyos krit�rium�t, amelynek a t�rsadalomtudom�nyban val� alkalmazhat�s�g�t a szubjektivist�k tagadj�k. Harmadszor az eklektikus elm�letekkel ellent�tben, amelyek a t�rsadalmat t�rsadalmi jelens�gnek (csal�d, �llam, egyh�z stb.) mechanikus �sszess�gek�nt a t�rt�nelmi folyamatot pedig k�l�nb�z� t�nyez�k (term�szeti felt�telek �s m�velts�g, a kereskedelmi fejletts�ge, l�ng�sz sz�let�se stb.) hat�s�nak eredm�nyek�nt fogj�k fel, a t�rsadalmi gazdas�gi alakulat m�dot ny�jt arra, hogy az emberi t�rsadalmat fejl�d�s�nek minden szakasz�ban mint olyan „t�rsadalmi orgazmust” vizsg�ljuk, amely a termel�si m�d talaj�n mag�ban foglalja szerves egys�g�kben �s k�lcs�nhat�sukban az �sszes t�rsadalmi jelens�geket. A termel�er�k a t�rsadalom anyagi-m�szaki b�zis�t alkotj�k, a termel�si viszonyok pedig gazdas�gi szerkezet�t vagy alapj�t. Az alapra �p�l� eszm�k, ideol�giai viszonyok, valamint k�l�nf�le int�zm�nyek �s szervezetek a t�rsadalom fel�p�tm�ny�t alkotj�k. V�g�l a nyelv, a csal�d, az emberek konkr�t t�rt�nelmi k�z�ss�ge (t�rzs, nemzet stb.) saj�tos t�rsadalmi jelens�geket k�peznek, amelyek nem tartoznak sem az alaphoz, sem a fel�p�tm�nyhez, de l�nyegesek valamely alakulat konkr�t fejl�d�s�nek meg�rt�se szempontj�b�l. Minden egyes t�rsadalmi gazdas�gi alakulatnak megvannak a maga saj�tos keletkez�si �s fejl�d�si t�rv�nyei. Ugyanakkor valamennyi alakulatban k�z�s t�rv�nyek is hatnak, amelyek ezeket az alakulatokat a vil�gt�rt�nelem egys�ges folyamat�v� kapcsolj�k �ssze. A t�k�s t�rsadalom az utols� olyan alakulat, amely az oszt�lyok antagonizmus�n alapul. A kommunista alakulat, amely a F�ld�n minden embernek biztos�tja a b�k�t, a munk�t, a szabads�got, az egyenl�s�get �s a boldogs�got, a t�rt�nelemben el�sz�r teremti meg a felt�teleket ahhoz, hogy az emberis�g a termel�er�k gyors�tott �tem� fejl�d�se alapj�n korl�tlanul fejl�dj�k. A kommunista alakulattal kezd�dik az emberis�g igazi t�rt�nete.

           T�rsadalmi tudatform�k: az objekt�v vil�g �s a t�rsadalmi l�t tudati t�kr�z�d�snek k�l�nb�z� form�i, amelyek a t�rsadalmi l�t alapj�n keletkeznek a gyakorlati tev�kenys�g folyamat�ban. A t�rsadalmi tudat a politikai ideol�gia, a jog, az erk�lcs, a vall�s, a tudom�ny, a m�v�szet, a filoz�fia form�iban l�tezik �s nyilv�nul meg. A t�rsadalmi tudat form�t az objekt�v vil�g – a term�szet �s a t�rsadalom – gazdags�ga �s sokf�les�ge hat�rozza meg. Az egyes tudatform�k a val�s�g k�l�nf�le ter�leteit �s oldalait t�kr�zik (p�ld�ul a politikai eszm�k az oszt�lyok, �llamok k�z�tti viszonyokat t�kr�zik �s a politikai programok alapj�ul szolg�lnak, amelyek viszont az oszt�lyok �s a t�rsadalmi csoportok tev�kenys�g�ben val�sulnak meg; a term�szet �s a t�rsadalom konkr�t t�rv�nyeit pedig egyes szaktudom�nyok t�rj�k fel). a t�kr�z�s t�rgy�nak saj�toss�ga folyt�n az �sszes tudatform�kat saj�tos t�kr�z�si forma jellemzi (p�ld�ul a tudom�nyos fogalom, az erk�lcsi norma, a m�v�szi �br�zol�s, a vall�si dogma). �m az objekt�v vil�g gazdags�ga �s bonyolults�ga a k�l�nb�z� t�rsadalmi tudatform�knak csak a megnyilv�nul�si lehet�s�g�t teremti meg, amely lehet�s�g a konkr�t t�rsadalmi sz�ks�gletek alapj�n v�lik val�s�gg�. �gy a tudom�ny csak akkor j�n l�tre, amikor a tapasztalat �s empirikus ismeretek egyszer� felhalmoz�sa m�r nem elegend� a t�rsadalmi termel�s fejleszt�s�re; a politikai �s jogi n�zetek �s eszm�k az oszt�lyok �s az �llam l�trej�tt�vel egy�tt alakulnak ki, hogy magyar�zz�k �s er�s�ts�k az uralkod�k �s az al�rendeltek viszonyait. Minden t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatban a tudat �sszes form�i �sszef�gg�sben vannak egym�ssal, �s egyik vagy m�sik t�rsadalmi tudatform�t sz�l� t�rsadalmi sz�ks�glet saj�toss�ga azt a konkr�t t�rt�nelmi szerepet is megszabja, amelyet a tudatform�k a t�rsadalom �let�ben �s fejl�d�s�ben bet�ltenek. A kommunista t�rsadalom p�ld�ul az objekt�v t�rv�nyek felismer�s�nek �s tudatos alkalmaz�s�nak alapj�n j�n l�tre, l�tezik �s fejl�dik. Ez�rt m�r most, a kommunizmus als� fok�n, a szocializmusban megkezd�d�tt a vall�s elhal�sa; a kommunizmus fels� fok�n teljesen lek�zdik a vall�si maradv�nyokat. Ugyanakkor l�nyeges v�ltoz�sok mennek v�gbe a t�rsadalom eg�sz szellemi �let�ben. A kommunizmus vil�gm�ret� gy�zelm�vel megsz�nik, majd a politikai �s jogi ideol�gia sz�ks�gess�ge, �gy azok is megsz�nnek. Tov�bbfejl�d�s�nek viszont olyan t�rsadalmi tudatform�k, mint az erk�lcs, a tudom�ny, a m�v�szet �s filoz�fia, amelyek nemcsak a sokf�le t�rsadalmi sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re lesznek hivatva, hanem form�lva minden szem�lyis�g szellemi arculat�t, egyben felt�teleiv� v�lnak a szem�lyis�g sokoldal� akt�v alkot� tev�kenys�g�nek.

           T�rsadalmi Viszonyok: az emberek k�z�tti viszonyok, amelyek egy�ttes gyakorlati �s szellemi tev�kenys�g�k folyamat�ban alakultak ki. A t�rsadalmi viszonyok anyagi �s ideol�giai viszonyokra oszlanak. Az anyagi javak termel�se alkotja az emberi t�rsadalom l�tez�s�nek �s fejl�d�s�nek az alapj�t. Ez�rt az �sszes t�rsadalmi viszonyok k�z�l a legl�nyegesebbek a termel�si, gazdas�gi viszonyok. A termel�si viszonyok hat�rozz�k meg az �sszes t�bbi termel�si viszonyokat – �gy a politikai, jogi viszonyok – jelleg�t is. Az emberi t�rt�nelem menet�t akkor siker�lt megmagyar�zni, amikor f�ny der�lt arra, hogy a termel�si viszonyok �sszess�ge a termel�si viszonyokt�l f�gg.

           Teol�gia: vagy hittudom�ny: valamely vall�s hitt�teleinek rendszerez�se. A kereszt�ny teol�gia a Bibli�n, az els� �kumenikus zsinatok �s az „egyh�zaty�k hat�rozatain, a „szent iratokon”, valamint a „szent hagyom�nyokon” alapul. A teol�gia az un. alapvet� hittudom�nyra (fundament�lis teol�gi�ra, apologetik�ra), a dogmatikai hittudom�nyra, az erk�lcsi hittudom�nyra, az egyh�ztanra stb. oszlik. A teol�gi�t a sz�ls�s�ges dogmatizmus, a tekint�lyuralom �s a skolaszticizmus jellemzi.

           Termel�s: a munkaer� felhaszn�l�s�nak �s – az emberi t�rsadalom l�t�hez, fejl�d�s�hez sz�ks�ges – termel�si eszk�z�k, valamint sz�ks�gleti cikkek termel�s�nek folyamata. A termel�s folyamata c�ltudatos emberi tev�kenys�g, amellyel az ember, hat�st gyakorol a term�szetre �s �talak�tja azt annak �rdek�ben, hogy sz�ks�gleteit kiel�g�tse, ugyanakkor saj�t term�szet�t is megv�ltoztatja. – A termel�s az emberi �let �r�k, term�szetes felt�tele. A termel�si folyamat alapelemei: az emberek c�ltudatos �s tervszer� tev�kenys�ge – a munka, a munka t�rgya �s a munkaeszk�z�k. A termel�s folyamat�ban az emberek egym�sra is hatnak, meghat�rozott m�don egyes�lve a k�z�s tev�kenys�g �rdek�ben. Ez�rt a termel�s mindig t�rsadalmi jelleg�. A termel�snek teh�t k�t oldala van: a termel�si er�k �s a termel�si viszonyok. A termel�s szorosan �sszef�gg az eloszt�ssal, a cser�vel �s a fogyaszt�ssal, egys�ges eg�szet alkot vel�k. Ugyanakkor azonban a termel�s az els�dleges, ez hat�rozza meg a fogyaszt�st. A termel�s a fogyaszt�shoz az eloszt�son kereszt�l kapcsol�dik, amelyet a termel�si m�d, ezen bel�l a tulajdonforma hat�roz meg; az eloszt�s pedig meg�llap�tja a t�rsadalom egyes tagjainak r�szesed�si ar�ny�t a t�rsadalmi term�kb�l. A termel�s mindenkor meghat�rozott, t�rt�nelmileg kialakult t�rsadalmi form�ban megy v�gbe. A termel�s lehet �sk�z�ss�gi, rabszolgatart�, feud�lis, kis�rutermel�s, kapitalista, szocialista termel�s. A termel�s �ltal�nos jegyei (alapvet� elemeinek egys�ge, �sszef�gg�se az eloszt�ssal, cser�vel �s fogyaszt�ssal) m�s-m�s jelleget �ltenek a termel�s t�rt�nelmi t�pus�t�l, azaz a termel�si m�dt�l, a termel�si viszonyok jelleg�t�l f�gg�en.

           Termel�si eszk�z�k: az anyagi termel�s folyamat�ban haszn�lt munkat�rgyak �s munkaeszk�z�k �sszess�ge. A munka t�rgyai azok a dolgok, a term�szet azon elemei, amelyeket a termel�s folyamat�ban feldolgoznak �s amelyek az emberi munka alkalmaz�s�nak objektum�ul szolg�lnak. Munkaeszk�z�knek sz�m�tanak mindazok a dolgok vagy dologkomplexumok, amelynek seg�ts�g�vel az ember a munkat�rgyra hat �s azt anyagi javak termel�se c�lj�b�l megv�ltoztatja (a dorong �s a k�balta az �sembern�l, a mai szersz�mok, felszerel�sek, g�pek stb.). a munkaeszk�z�k k�z� tartozik m�g a f�ld, a termel�si �p�letek, az utak, csatorn�k, a rakt�rak, cs�vek, ed�nyek stb. A termel�si eszk�z�k k�z�tt a munkaeszk�z�k� a meghat�roz� szerep, amelyeknek �sszess�g�t Marx a termel�s csont �s izomrendszer�nek nevezete. A termel�si eszk�z�k fejletts�gi sz�nvonala �s foka a termel�er�k fejl�d�s�nek m�rc�je. A munkaeszk�z�k viszont azoknak a t�rsadalmi viszonyoknak a mutat�i, amelyek k�z�tt a munka folyik. A gazdas�gi korszakokat, mint Marx r�mutatott, nem az k�l�nb�zteti meg egym�st�l, hogy mit, hanem, hogy hogyan, milyen munkaeszk�z�kkel termelnek.

           Termel�si m�d: a t�rsadalom l�te �s fejl�d�se szempontj�b�l n�lk�l�zhetetlen eszk�z�k (�lelem, ruh�zat, lak�s, termel�si felszerel�sek stb.) megszerz�s�nek t�rt�nelmileg meghat�rozott m�dja. A termel�si m�d a t�rsadalmi rend meghat�roz� alapj�t alkotja. Amilyen a termel�si m�d, olyan maga a t�rsadalom, annak uralkod� eszm�i, politikai n�zetei, int�zm�nyei. A termel�si m�d v�ltoz�s�val megv�ltozik az eg�sz t�rsadalmi rend. Minden �j, magasabb termel�si m�d �j, magasabb fokot jelent az emberis�g fejl�d�s�nek t�rt�net�ben. Az emberi t�rsadalom keletkez�s�nek ideje �ta t�bb termel�si m�d l�tezett �s v�ltotta fel egym�st: �sk�z�ss�gi rend, rabszolgatart� t�rsadalom, feudalizmus �s kapitalizmus. A mai t�rt�nelmi korszakban az �nmag�t t�l�lt t�k�s termel�si m�dot az �j, szocialista termel�si m�d v�ltja fel (Szocializmus). L�trej�tt a szocialista vil�grendszer. A termel�si m�dnak k�t, egym�ssal szorosan �sszef�gg� oldala van: a termel�er�k �s a termel�si viszonyok. A termel�er�k a termel�si m�d meghat�roz�, legforradalmibb t�nyez�i. A t�rsadalmi termel�s fejl�d�se a termel�er�k megv�ltoz�s�val kezd�dik, ezut�n ennek megfelel� v�ltoz�sok mennek v�gbe a termel�si viszonyok ter�n is. A termel�si viszonyok, amelyek a termel�er�kt�l f�gg�en fejl�dnek, akt�van visszahatnak r�juk. Ha a termel�si viszonyok �sszhangban vannak a termel�er�k jelleg�vel, akkor meggyors�tj�k a termel�er�k fejl�d�s�t, fejl�d�s�k f� motorjai, ellenkez� esetben viszont lass�tj�k, g�tolj�k fejl�d�s�ket. E megnemfelel�s talaj�n j�tt l�tre az �j termel�er�k �s a r�gi termel�si viszonyok k�z�tti �les konfliktus �s ellentmond�s, ami sz�ks�gszer�en t�rsadalmi forradalomhoz vezet az antagonisztikus t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatokban. A szocializmusban a termel�si viszonyok egyik-m�sik oldala �s a fejl�d� termel�er�k k�z�tt felmer�l� ellentmond�sok a tulajdon t�rsadalmi jelleg�b�l k�vetkez�en nem vezetnek konfliktusokhoz. A szocialista �llamnak �s a kommunista p�rtnak-sz�m�t�sba v�ve az objekt�v t�rsadalmi fejl�d�st�rv�nyek hat�s�t-re�lis lehet�s�ge van arra, hogy idej�ben megoldja az ilyen ellentmond�sokat, �sszhangba hozva a termel�si viszonyokat a termal�er�k �j jelleg�vel �s sz�nvonal�val.

           Termel�si viszonyok:   a marxista t�rsadalomtudom�ny egyik legjelent�sebb fogalma; a t�rsadalom azon objekt�v, anyagi, emberek tudat�t�l f�ggetlen viszonyait t�kr�zi, amelyek a t�rsadalmi term�kek termel�se, a csere �s az anyagi javak eloszt�sa folyam�n alakulnak ki az emberek k�z�tt. A termel�si viszonyok minden termel�si m�d sz�ks�gszer� oldal�t k�pezik, hiszen az emberek nem tudnak termelni an�lk�l, hogy valamilyen m�don ne egyes�ln�nek a k�z�s tev�kenys�g �s a term�kek k�lcs�n�s cser�je �rdek�ben. A termel�si viszonyok alapja: a termel�si eszk�z�k tulajdona ter�n fenn�ll� viszonyok. Olyan t�rsadalomban, ahol a termel�si eszk�z�k t�rsadalmi, kollekt�v tulajdonban vannak, a t�rsadalom tagjai egyenl�ek a termel�si folyamatban az egy�tm�k�d�s �s k�lcs�n�s seg�t�s viszonyai alakulnak ki k�zt�k. Ha azonban a tulajdon mag�nk�zben van, sz�ks�gk�ppen uralmi �s al�vetetts�gi viszonyok j�nnek l�tre. Aki nagysz�m� termel�si �s munkaeszk�z birtok�ban van, gazdas�gilag uralkodik azok felett, akik nem rendelkeznek munkaeszk�z�kkel. Ily m�don a t�rsadalmi, illetve a mag�ntulajdon alapj�n, a termel�si viszonyok k�t form�ja alakult ki a t�rt�nelemben: az egy�ttm�k�d�si �s k�lcs�n�s seg�t�si viszonyok, illetve az uralmi �s al�vetetts�gi viszonyok. A t�rsadalmi tulajdon a t�rt�nelem sor�n k�l�nb�z� form�kat �lt�tt: a nemzets�gi, a t�rzsi, az �sszn�pi vagy �llami tulajdon, a sz�vetkezeti vagy kolhoztulajdon stb. A mag�ntulajdonnak a t�rt�nelem folyam�n h�rom f� form�ja alakult ki: rabszolgatart�, feud�lis �s kapitalista tulajdon, amelyeknek megfelel a kizs�km�nyol�s h�rom t�pusa. L�tezett �s ma is l�tezik m�g a termel�k egy�ni munk�j�n alapul� mag�ntulajdon, ez a forma azonban mindig az adott t�rsadalomban uralkod� termel�si viszonyoknak van al�rendelve, �s azok meghat�roz� befoly�sa alatt fokozatosan hanyatlik. A termel�si viszonyok k�t alapvet� form�j�n k�v�l valamely t�rsadalmi- gazdas�gi alakulat felboml�sa, illetve az �j t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat kialakul�sa id�szak�ban �tmeneti t�rsadalmi viszonyok j�nnek l�tre. E viszonyok saj�toss�ga abban rejlik, hogy ugyanazon t�rsadalmi alakulat keretein bel�l k�l�nb�z� t�pus�, s�t k�l�nb�z� szerkezet� viszonyokat jellemeznek. P�ld�ul az �sk�z�ss�gi rend hanyatl�s�nak szakasz�ban a patriarch�lis csal�d keretein bel�l �sszefon�dtak a nemzetis�gi viszonyok maradv�nyai �s a rabszolgatart� viszonyok cs�r�i. A rabszolgatart� viszonyok boml�s�nak szakasz�ban t�bb orsz�gban kialakult a kolon�tus, amely a rabszolgatart� �s a feud�lis viszonyok elemeit egyes�tette mag�ban; a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet id�szak�ban egyes gazdas�gi form�k egyes�tik a kollekt�v �s a mag�ntulajdonon alapul� viszonyokat ( �llamkapitalizmus, �llami �s mag�n vegyesv�llalatok, a mez�gazdas�gi termel�sz�vetkezetek f�lszocialista form�i stb.)

           Termel�er�k:  a termel�si eszk�z�k �s az ember, a maga munkatapasztalat�val �s –j�rtass�g�val. A termel�er�k kifejezik az embereknek a t�rgyakhoz �s a term�szet er�ihez val� viszony�t, amelyeket az anyagi javak termel�s�hez felhaszn�lnak. A t�rsadalom f� termel�er�i a termel�k, a dolgoz�k, akik sz�ntelen�l t�k�letes�tik a munkaeszk�z�k, mind sz�lesebb k�rben haszn�lj�k fel a term�szeti javakat, gazdag�tj�k termel�si tapasztalatukat, n�velik a munka termel�kenys�g�t. A termel�er�k �llapota mutatja azt a fokot, amennyire a t�rsadalom le tudta igaz�tani a term�szetet. A termel�er�k sz�ntelen�l fejl�dnek; mindenekel�tt a munkaeszk�z�k t�k�letesednek; ami maga ut�n vonja a termel�si viszonyok, a termel�si m�d sz�ks�gszer� fejl�d�s�t.

           Termel�er�k �s a termel�si viszonyok �sszhangj�nak t�rv�nye:  objekt�v gazdas�gi t�rv�ny, amelyet Marx fedezett fel. Ez a t�rv�ny valamennyi t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatra vonatkoz�lag meghat�rozza a termel�er� �s a termel�si viszonyok k�lcs�nhat�s�t. A termel�er�k alkotj�k a termel�s meghat�roz�, legforradalmibb �s legmozg�konyabb elem�t. Sz�ntelen�l fejl�dnek, m�g a termel�si viszonyok a stabilabb elemet alkotj�k. Ez�rt a t�rsadalom fejl�d�s�nek bizonyos fok�n ellentmond�s t�mad az �j termel�er�k �s az elavult termel�si viszonyok k�z�tt. B�rmennyire elmaradnak is azonban a termel�si viszonyok a termel�er�k fejl�d�se m�g�tt, el�bb-ut�bb helyre kell �llnia az �sszhangnak, s mint a t�rsadalom fejl�d�s�nek t�rt�nete mutatja, �sszhangba is ker�lnek a termel�er�k fejletts�gi sz�nvonal�val, azok jelleg�vel. Az antagonisztikus oszt�lyokra tagolt t�rsadalomban a megn�vekedett termel�er�k �s a r�gi termel�si viszonyok k�z�tti ellentmond�s mindig konfliktushoz vezet, amely t�rsadalmi forradalom �tj�n old�dik meg. A szocializmusban a termel�si viszonyok a tulajdon t�rsadalmi jellege folyt�n �sszhangban vannak a termel�er�k �llapot�val, szabad teret engednek ezek gyors �tem� �s v�ls�gmentes fejl�d�s�nek. A szocializmusban is keletkeznek azonban ellentmond�sok egyfel�l a termel�er�k, m�sfel�l a termel�si viszonyok egyes oldalai k�z�tt. Csakhogy itt ezek az ellentmond�sok egyfel�l a termel�er�k, m�sfel�l a termel�si viszonyok egyes oldalai k�z�tt. Csakhogy itt ezek az ellentmond�sok nem id�znek el� konfliktust, mivel a t�rsadalmi tulajdon az uralkod�, s nincsenek olyan oszt�lyok, amelyek �rdekeltek lenn�nek az elavult termel�si viszonyok fenntart�s�ban. 

           Term�szettudom�nyos materializmus:  ezzel a terminussal jellemezte Lenin a ,, term�szetb�v�rok t�lnyom� t�bbs�g�nek ’’ azt az �szt�n�s,  „filoz�fiailag �ntudatlan meggy�z�d�s�t, hogy a k�ls� vil�g objekt�v val�s�g”. Az a t�ny, hogy a term�szettudom�nyos materializmus a term�szettud�sok k�r�ben annyira elterjedt, azt mutatja, hogy a vil�g anyagis�g�nak elismer�se mag�nak a term�szetnek a megismer�s�b�l k�vetkezik. De ha a term�szettudom�nyos materializmus nem �lti teljes filoz�fia elm�let form�j�t, akkor nem l�pi t�l az egyoldal�an mechanikus, metafizikus materializmus kereteit, �s vulg�ris empirizmuss�, pozitivizmuss� v�lik. A term�szettudom�nyos materializmus korl�tozotts�ga akkor mulatozik meg a legteljesebben, amikor a tudom�nyos elm�letekben gy�keres fordulat k�vetkezik be. Ilyenkor el�gtelennek mutatkozik arra, hogy megmagyar�zza a megismer�s �j eredm�nyeit, amelyek ellentmondanak a kor�bban kialakult k�pzeteknek. �ppen ez�rt az �j, tudom�nyos t�nyek magyar�zat�ban felmer�l� neh�zs�gek gyakran arra k�sztetik a term�szettud�sokat, hogy feladj�k �szt�n�s materialista meggy�z�d�s�ket �s az idealizmusba menek�ljenek (Fizikai idealizmus). A szaktudom�nyok k�vetkeztet�seinek helyes filoz�fiai �ltal�nos�t�sa csak a dialektikus materialista filoz�fia �ll�spontj�r�l lehets�ges.

           T�rt�nelem objekt�v �s szubjekt�v t�nyez�i:   a t�rsadalmi fejl�d�s k�tt�pus� felt�tele. Objekt�v t�nyez�knek nevezz�k azokat a felt�teleket, amelyek f�ggetlenek az emberekt�l �s ugyanakkor az emberi tev�kenys�g kereteit �s ir�ny�t megszabj�k. Ilyenek pl. a term�szeti felt�telek, a termel�s el�rt sz�nvonala, tov�bb� az anyagi, politikai �s szellemi �let fejl�d�s�nek t�rt�nelmileg meg�rett feladatai �s k�vetelm�nyei. A szubjekt�v t�nyez�kh�z tartozik a t�meg, az oszt�lyok, a p�rtok, az �llam �s az egyes szem�lyek tev�kenys�ge, az emberek tudata, akarata, cselekv�k�pess�ge stb. Az objekt�v t�nyez�k mindig meghat�roz�k, de hat�suk csak a szubjekt�v t�nyez�k m�k�d�s�n kereszt�l val�sul meg. Az ut�bbiak csak akkor j�tszhatnak d�nt� szerepet, ha cselekv�s�k sz�m�ra m�r meg�rtek az objekt�v felt�telek. A szubjekt�v t�nyez�k hat�sa megn� az egyik t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatb�l egy m�sik, fejlettebb alakulatba val� �tmenet idej�n.

           T�rt�nelmi materializmus:   a marxista-leninista filoz�fia alkot�r�sze, az a tudom�ny, amely az emberi t�rsadalom fejl�d�s�nek �ltal�nos t�rv�nyeit �s e t�rv�nyeknek az ember t�rt�nelmi tev�kenys�g�ben val� megval�sul�si form�it vizsg�lja. A t�rt�nelmi materializmus tudom�nyos szociol�gia, amely a konkr�t szociol�gia kutat�sok elm�leti �s m�dszertani alapj�t k�pzi. Az �sszes Marx el�tti filoz�fusok, k�zt�k a materialist�k is, idealist�k voltak a t�rsadalmi �let felfog�s�ban, mivel meg�lltak annak a t�nynek a meg�llap�t�s�nak, hogy a term�szett�l elt�r�en – amelyben vak er�k hatnak – a t�rsadalomban emberek, azaz tudatos l�nyek tev�kenykednek, akiket cselekedeteikben. A t�rt�nelmi materializmus l�trej�tte gy�keres fordulatot jelentett a t�rsadalmi eszm�k fejl�d�s�ben. Lehet�v� tette, hogy egyr�szt k�vetkezetesen kiterjessz�k a materialista felfog�st a vil�g eg�sz�re-nemcsak a term�szetre, de a t�rsadalomra is-, m�sr�szt, hogy felt�rjuk a t�rsadalmi �let alapj�t �s azokat a t�rv�nyeket, amelyek ennek fejl�d�s�t, k�vetkez�sk�pp a t�rsadalmi �let ezen anyagi alap �ltal meghat�rozott �sszes t�bbi oldal�nak fejl�d�s�t is megszabj�k. Lenin hangs�lyozta, hogy Marx azt az alapeszm�j�t, miszerint a t�rsadalom fejl�d�se term�szett�rt�net�t folyamat, �gy dolgozta ki, hogy a t�rsadalmi �let k�l�nf�le ter�letei k�z�l kiemelte a gazdas�git, a t�rsadalmi viszonyok �sszess�g�b�l kiemelte a gazdas�git, a t�rsadalmi viszonyok �sszess�g�b�l kiemelte a termel�si viszonyokat, mint alapvet�ket �s valamennyi t�bbi viszonyt meghat�roz�kat. A marxizmus, az eg�sz emberi t�rsadalom szempontj�b�l alapvet� t�nyt – a l�tfenntart�si eszk�z�k megszerz�s�nek m�dj�t–v�ve  kiindul�pontnak, ezzel �sszef�gg�sbe hozta azokat a viszonyokat, amelyekbe az emberek, �let�k termel�se folyt�n l�pnek, s e termel�si viszonyokban l�tta azt az alapot – minden meghat�rozott t�rsadalom re�lis b�zis�t -, amelyekre a politikai – jogi fel�p�tm�ny �s a t�rsadalmi gondolat k�l�nf�le �ramlatai r��p�lnek. A termel�er�k fejl�d�s�nek meghat�rozott fok�n keletkez� termel�si viszonyok minden rendszere al� van vetve a keletkez�s, a funkcion�l�s �s a magasabb form�ra val� �tmenet olyan t�rv�nyeinek, amelyek egyr�szt valamennyi t�rsadalmi gazdas�gi alakulat �ltal�nos t�rv�nyei, m�sr�szt pedig az egyes alakulatok k�l�n�s, saj�tos t�rv�nyei. Az egyes t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatokban v�ghezvitt emberi cselekedeteket-amelyek v�gtelen�l sokf�l�k, individualiz�ltak, s l�tsz�lag semmik�ppen sem vehet�k sz�mba �s nem rendszerezhet�k-siker�lt �ltal�nos�tani �s visszavezetni a t�megek cselekedeteire: az oszt�lyt�rsadalomban azoknak az oszt�lyoknak a cselekedeteire, amelyek tetteikkel realiz�lj�k a t�rsadalmi fejl�d�s meg�rett sz�ks�gleteit. A t�rt�nelmi materializmus felfedez�se kik�sz�b�lte az �sszes Marx el�tti szociol�giai elm�letek k�t f� fogyat�koss�g�t, amelyek egyr�szt idealist�k voltak, mivel az emberi tev�kenys�g eszmei ind�t�kainak vizsg�lat�ra szor�tkoztak, de nem kutattak, mib�l fakadnak ezek az ind�t�kok, milyen anyagi okok id�zik el� azokat, �s m�sr�szt, csak a kiemelked� szem�lyis�gek t�rt�nelmi szerep�t vizsg�lt�k, de nem terjedt ki a n�pt�megeknek-a t�rt�nelem igazi alkot�inak – a tetteire. A t�rt�nelmi materializmus, amikor felt�rja a t�rsadalmi-t�rt�nelmi folyamat anyagi megalapozotts�g�t, ugyanakkor az eszm�k, a politikai �s m�s int�zm�nyek �s szervezetek szerep�t tagad� vulg�rmaterialista elm�letekkel ellent�tben hangs�lyozza ezek tev�keny visszahat�s�t az �ket l�trehoz� anyagi alapra. A t�rt�nelmi materializmus a marxizmus tudom�nyos �s t�rt�nelmi alapja, amely a marxista-leninista p�rtokat, a munk�soszt�lyt �s az �sszes dolgoz�kat felv�rtezi a t�rsadalom objekt�v fejl�d�st�rv�nyei ismeret�vel, �s meg�rteti vel�k, mi a szerepe a szubjekt�v t�nyez�knek: a t�megek  tudatoss�g�nak �s szervezetts�g�nek, amely n�lk�l lehetetlen a t�rsadalmi t�rv�nyek realiz�l�sa. A t�rt�nelmi materializmus alapvet� von�sait el�sz�r Marx �s Engels fejtett�k ki ,, A n�met ideol�gia” c. munk�jukban. A t�rt�nelmi materializmus l�nyeg�nek zseni�lis megfogalmaz�s�t tal�ljuk ,, A politikai gazdas�gtan  b�r�lat�hoz” c. m� el�szav�ban ( 1859). De ,,a t�rsadalomtudom�ny szinonim�j�v�” csak ,,A t�ke” megjelen�s�vel v�lt a t�rt�nelmi materializmus. A t�rt�nelem fejl�d�s�vel, a t�rt�nelmi fejl�d�s �j tapasztalatainak felhalmoz�s�val felt�tlen�l tov�bbfejl�dik �s gazdagodik a t�rt�nelmi materializmus, s vele az eg�sz marxizmus. E tov�bbfejleszt�s nagyszer� p�ld�j�t mutatta Lenin az imperializmus, a prolet�rforradalmak korszak�ra vonatkoz� m�veiben. 

           Tudom�ny:  a t�rsadalmi tudat egyik form�ja; szisztematiz�lt ismeretek t�rt�nelmileg kialakult rendszere, melyeknek igazs�g�t a t�rsadalmi gyakorlat �lland�an ellen�rzi �s pontosabb� teszi (korrig�lja). A tudom�nyos ismeret ereje �ltal�noss�g�ban, egyetemess�g�ben, sz�ks�gszer�s�g�ben �s objekt�v igazs�g�ban van. A m�v�szett�l elt�r�en, amely a vil�got k�pekben t�kr�zi, a tudom�ny ezt fogalmakkal, a logikai gondolkod�s eszk�zeivel �ri el. A vall�ssal ellent�tben, amely a val�s�got torz m�don �br�zolja, a tudom�ny a t�nyekre �p�ti meg�llap�t�sait. A tudom�ny ereje �ltal�nos�t� k�pess�g�ben van, abban, hogy a v�letlenszer�, a kaotikus m�g�tt felismeri �s tanulm�nyozza az objekt�v t�rv�nyeket, melyeknek ismerete n�lk�l lehetetlen a tudatos, c�lrat�r� gyakorlati tev�kenys�g. A tudom�ny mozgat�er�i az anyagi termel�s fejleszt�s�nek, a t�rsadalom fejl�d�s�nek sz�ks�gletei. A tudom�ny fejl�d�se abban nyilv�nul meg, hogy viszonylag egyszer� oks�gi �sszef�gg�sek �s l�nyeges kapcsolatok felt�r�s�t�l eljut a l�t �s a gondolkod�s m�lyebb �s alapvet�bb t�rv�nyeinek felt�r�s�ig. A tudom�nyos megismer�s dialektik�ja szerint az felfedez�sek �s elm�letek nem sz�ntetik meg a kor�bbi eredm�nyeket, nem tagadj�k azok objekt�v igazs�g�t, csup�n pontosabban k�rvonalazz�k alkalmazhat�s�guk hat�rait, �s meghat�rozz�k hely�ket a tudom�nyos ismeretek �ltal�nos rendszer�ben. A tudom�ny szoros kapcsolatban van a filoz�fiai vil�gn�zettel, amely felv�rtezi az objekt�v vil�g leg�ltal�nosabb fejl�d�st�rv�nyeivel, az ismeretelm�lettel �s a kutat�s m�dszer�vel. Az idealizmus �s agnoszticizmus zs�kutc�j�ba viszi, a vall�snak rendeli al� a tudom�nyt. Napjainkban csak a dialektikus materializmus lehet alkalmas eszk�z a val�s�g helyes megk�zel�t�s�hez, csak ez lehet a sz�les �s term�keny �ltal�nos�t�sok forr�sa. A t�rsadalmi-termel�si gyakorlat sz�ks�gletei alapj�n l�trej�tt   �s annak serkent� hat�s�t szakadatlanul �rz� tudom�ny er�teljesen visszahat a t�rsadalmi fejl�d�s alakul�s�ra. A modern termel�s elk�pzelhetetlen a tudom�ny n�lk�l, amelynek szerepe �lland�an n�. A kommunizmus anyagi-m�szaki b�zis�nak l�trehoz�sa folyam�n a tudom�ny egyre k�zelebb ker�l a termel�shez �s k�zvetlen termel�er�v� v�lik.

           Tulajdon:  az anyagi javak elsaj�t�t�s�nak t�rt�nelmileg  meghat�rozott form�ja, amelynek az emberek k�z�tt a t�rsadalmi termel�s folyamat�ban kialakult viszony fejez�dik ki. A tulajdon k�l�nf�le form�iban az oszt�lyoknak, csoportoknak a termel�si eszk�z�kh�z val� viszonya nyilv�nul meg. A tulajdon fejl�d�s�t a termel�er�k fejl�d�se hat�rozza meg. A termel�si m�d v�ltoz�sa a tulajdon form�inak megv�ltoz�s�hoz vezet. A tulajdon k�l�nb�z� form�i ugyanakkor a munkamegoszt�s fejl�d�s�nek a fokozatai. A t�rsadalom t�rt�net�ben k�t alapvet� tulajdon-form�it ismer�nk: a t�rsadalmi �s a mag�ntulajdont. Az �sk�z�ss�gi rendben �s a szocializmusban a t�rsadalmi tulajdon uralma jellemz�. A mag�ntulajdon a rabszolgatart� rendben, a feudalizmusban �s a kapitalizmusban �ll fenn. A mag�ntulajdon jellege a h�rom t�rsadalmi form�ban m�s �s m�s. A mag�ntulajdonn�l f�gg �ssze a t�rsadalom oszt�lyokra tagoz�d�sa, az oszt�ly- �s nemzeti ellent�tek megjelen�se. Az uralkod� tulajdon-forma megalapozza egy bizonyos oszt�ly uralm�t. A mag�ntulajdon megsemmis�t�se, a t�rsadalomnak a t�rsadalmi tulajdon alapj�n val� megszervez�se az antagonisztikus ellent�tek megsz�mol�s�hoz, az oszt�lyk�l�nbs�gek megsz�ntet�s�hez vezet.

           Vall�s: az emberek mindennapi l�te f�l�tt uralkod� k�ls� er�nek fantasztikus t�kr�z�d�se az emberek fej�ben , amelyben a term�szeti er�k term�szetfeletti form�t �ltenek. Teol�giai szempontb�l (amelyet a filoz�fiai idealizmus igyekszik �rvekkel al�t�masztani) a vall�s az emberek �r�k bels� �rz�s�vel f�gg �ssze, amely valamilyen szellemi principiummal val� kapcsolat�t fejezi ki. A vall�s a t�rsadalmi tud�s saj�tos form�ja, amely a vil�gn�zet, az egys�g�vel t�nik ki. A vall�s alapvet� �s d�nt� ism�rve :a term�szetfelettibe vetett hitt. A marxizmus a vall�st t�rsadalmilag felt�telezett �s ez�rt t�rt�nelmileg �tmeneti jelens�gnek tekinti. Az emberi t�rt�nelem hossz� id�szaka folyam�n az emberek nem ismertek semmif�le vall�st. A vall�st az �sk�z�ss�gi rend fejl�d�s�nek bizonyos fok�n keletkezett mint a f�lelmetes �s �rthetetlen term�szeti er�kkel szembeni tehetetlens�g t�kr�z�d�se. Az oszt�lyt�rsadalomban a vall�s gy�kerei f�k�ppen a t�rsadalmi fejl�d�s spont�n folyamataival szembeni tehetetlens�ggel, a kizs�km�nyol�ssal �s a t�megek nyomor�val f�ggnek �ssze. Itt a vall�s, Lenin szavaival �lve, ,,a szellemi elnyom�s egyik fajt�ja, amely minden�tt r�nehezedik a m�soknak v�gzett �r�k�s munka, az �ns�g �s a mag�rahagyotts�g �ltal szorongatott n�pt�megekre” (Lenin M�vei. 10. K�tet Szikra 1954. 73. Oldal).

           Val�s�g: az, ami re�lisan l�tezik �s fejl�dik, ami saj�t l�nyeg�t �s t�rv�nyszer�s�g�t �nmag�ban tartalmazza, s mag�ban foglalja saj�t hat�s�nak �s fejl�d�s�nek eredm�nyeit. Ilyen  az objekt�v val�s�g a maga teljes konkr�ts�g�ban. Ebben az �rtelemben a val�s�g k�l�nb�zik minden l�tsz�lagost�l, kiagyaltt�l �s fantasztikust�l, valamint minden csup�n logikait�l (elgondoltt�l), m�g ha ez ut�bbi teljesen helyes is, tov�bb� mindatt�l, ami csup�n lehets�ges, val�sz�n�, de egyel�re nem l�tez�.