3./ A tudom�nyos szocializmus

A tudom�nyos szocializmus - a marxizmus harmadik alkot�r�sze - az oszt�lyharc �s a prolet�rpolitika elm�lete �s tudom�nya, amely a t�rsadalomban v�gbemen� politikai folyamatok t�rv�nyszer�s�geinek felt�r�sa �s gondolati kifejt�se, a t�r-

sadalom politikai �let�ben uralkod� t�rv�nyszer�s�gek rendszerezett politikai kateg�ri�kban val� megfogalmaz�sa. Mint a politikai elm�let tudom�nya viszonylag �n�ll�, objekt�v vizsg�lati t�rggyal rendelkez� konkr�t t�rsadalomtudom�ny.

T�rsadalmi funkci�j�t tekintve �gy jellemezhetj�k, mint a t�rsadalom megv�ltoztat�s�nak, illetve mint a t�rsadalom fenn�ll� oszt�ly- �s hatalmi viszonyai fenntart�s�nak, pontosabban a prolet�r forradalomnak a tudom�nya.

A marxizmuson bel�l a tudom�nyos szocializmus sz�ks�gk�ppen �gy jelent meg, mint a munk�soszt�ly t�rt�nelmi k�ldet�s�nek politikai tan�t�sa, a munk�soszt�ly politikai oszt�lyharc�nak �s eg�sz politik�j�nak tudom�nya, amely az oszt�lly� szervez�d�s t�rt�nelmi folyamat�ban eg�szen a kommunista t�rsadalom vil�gm�ret� gy�zelm�ig a munk�soszt�ly forradalmi politikai elm�lete. Miut�n a tudom�nyos szocializmus felt�telezi �s n�lk�l�zhetetlen saj�tj�nak tartja a politika gyakorlatias szerep�t �s term�szet�t, a tudom�nyos szocializmus kifejez�bben, egy�rtelm�en �gy hat�rozhat� meg, mint a munk�smozgalom tudom�nyos politikai elm�lete, azaz politikai strat�gi�j�nak �s taktik�j�nak tudom�nya.

A politikai elm�letet term�szetesen k�zvetlen sz�lak f�zik a forradalmi munk�smozgalomhoz. A tudom�nyos szocializmus, ugyanis mint a munk�soszt�ly politikai elm�lete a munk�soszt�ly konkr�t t�rt�nelmi tev�kenys�g�t: a kapitalizmusban a hatalom�rt foly� harcot, szocializmusban a prolet�rdiktat�ra megv�d�s�t, er�s�t�s�t �s a szocialista demokr�cia kiteljes�l�s�t k�zvetlen�l szab�lyoz� �tmutat�s �s m�dszer, mint a politikai strat�gia �s taktika tudom�nya funkcion�l. Ebben az �sszef�gg�sben a tudom�nyos szocializmus amellett, hogy mindenkor a politikai folyamatok �ltal�nos �rv�ny� fejl�d�st�rv�nyeire �s form�ira koncentr�lja figyelm�t, adott orsz�g viszonylat�ban a t�rv�nyszer�s�gek �s form�k nemzeti, t�rt�nelmi specifikumait, adotts�gait, saj�toss�gait is figyelembe kell hogy vegye. A tudom�nyos szocializmus teh�t egy-egy orsz�g proletari�tus�nak szemsz�g�b�l n�zve, b�r �ltal�nos, a nemzetk�zi munk�smozgalomra �p�l� tudom�ny, ugyanakkor nemzeti tudom�ny is.

A tudom�nyos szocializmus t�gabb �rtelemben haszn�latos a proletari�tus eg�sz ideol�gi�j�nak megjel�l�s�re. Ebben az �rtelemben jelenti a marxizmus mindh�rom alkot�r�sz�t. Sz�kebb �rtelemben azonban a tudom�nyos szocializmus a marxizmus harmadik alkot�r�sz�t jelenti, amely felt�rja a proletari�tusnak az oszt�lyharcban elfoglalt hely�t �s a proletari�tus felszabad�t�s�hoz sz�ks�ges felt�teleket elm�letileg �s t�rt�nelmileg �sszegezi.

A marxizmus alkot�r�szeinek egys�ge:

A marxizmus alkot�r�szei nem egym�st�l f�ggetlen, k�l�n�ll� elemei a marxizmusnak, hanem szerves egys�get, �sszef�gg� rendszert alkotnak: a marxizmus a filoz�fiai, a k�zgazdas�gi �s a szocializmusr�l sz�l� n�zetek egys�ges rendszere. Ezt az egys�g�t �s k�vetkezetess�g�t az elm�let minden ter�let�n els�sorban a szil�rd vil�gn�zeti alapok az egys�ges �s k�vetkezetes vil�gn�zet biztos�tja.

A marxista filoz�fia elk�l�n�t�se a marxizmus eg�sz�t�l �s �n�ll� kifejt�se azonban mindig csak viszonylagos lehet. A marxista filoz�fia a maga teljess�g�ben �s gazdags�g�ban a marxizmus eg�sz�ben, a m�sik k�t alkot�r�sszel val� eleven kapcsolatban �s k�lcs�nhat�sban j�tt l�tre, fejl�dik �s val�sul meg. A dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus �ppen �gy elm�leti �s m�dszertani el�felt�tele a marxista politikai gazdas�gtannak, mint ahogyan a t�rsadalom gazdas�gi

rendszer�nek elemz�se a marxista politikai gazdas�gtanban a t�rt�nelmi materializmus konkr�t megalapoz�s�t jelenti. Nem v�letlen, hogy Marx, gazdas�gi f�m�v�nek, A t�k�nek az el�szav�ban a materialista dialektik�ra hivatkozik, mint munk�j�nak a m�dszer�re; amely n�lk�l ez a munka nem j�hetett volna l�tre. A t�k�-vel kapcsolatban a marxista filoz�fia �s a marxista politikai gazdas�gtan egys�g�t �s elv�laszthatatlan kapcsolat�t hangs�lyozta Lenin is. /Vagyis "A t�k�"-t nemcsak Marx f� gazdas�gi, hanem egyben f� filoz�fiai m�v�nek is tekinthetj�k./

Ez a minden k�rd�sben �rv�nyes�tett vil�gn�zeti tudatoss�g, a filoz�fiai, k�zgazdas�gi �s politikai elemz�sek elv�laszthatatlan �sszefon�d�sa a marxizmus-leninizmus klasszikusainak eg�sz munk�ss�g�n v�gigvonul. Lenin, Marx �s Engels levelez�s�r�l �rott recenzi�j�ban jegyezte meg: "Ha egy sz�val akarjuk meghat�rozni, mi az eg�sz levelez�snek - hogy �gy mondjuk - gy�jt�pontja, az a k�z�ppont, amelyben a kifejtett �s megvitatott eszm�k eg�sz sz�ved�ke egyes�l, akkor ez az egy sz� a dialektika. A materialista dialektika alkalmaz�sa az eg�sz politikai gazdas�gtan �tdolgoz�s�ban, kezdve annak alapjait�l - a materialista dialektika alkalmaz�sa a t�rt�nelemre, a term�szettudom�nyra, a filoz�fi�ra, a munk�soszt�ly politik�j�ra �s taktik�j�ra -, ez �rdekli legjobban Marxot �s Engelst, ebben adj�k �k a legl�nyegesebbet �s leg�jabbat, ezzel tettek egy zseni�lis l�p�st el�re a forradalmi gondolat t�rt�net�ben." ⁶

A marxizmus h�rom alkot�r�sze k�z�l a filoz�fia az eg�sz val�s�g birtok�ban vizsg�lja, vil�gn�zetileg-ideol�giailag fejezi ki �s indokolja a proletari�tus t�rt�nelmi szerep�r�l sz�l� forradalmi tan�t�st. A politikai gazdas�gtan a t�rsadalom l�tez�s�nek legfontosabb szf�r�ja, vagyis gazdas�gi tev�kenys�ge �s fejl�d�se t�rv�nyszer�s�geib�l vezeti le ugyanazt. A tudom�nyos szocializmus pedig az oszt�lyharc, vagyis a politikai folyamatok oldal�r�l elemzi, tudom�nyos politikai vet�let�ben fejezi ki �s a politikai elm�let �s gyakorlat egys�g�nek jegy�ben indokolja meg a proletari�tus t�rt�nelmi szerep�r�l sz�l� marxista-leninista tarvit�st. A marxizmus-leninizmus ebben az �rtelemben a filoz�fiai, gazdas�gi �s t�rsadalmi-politikai n�zetek egys�ges, �sszef�gg� rendszere, amely ma m�r V.I. Lenin szavaival �lve: -"… a vil�g minden civiliz�lt orsz�g�ban a munk�smozgalom elm�lete �s programja." ⁷

7 V.I. Lenin M�vei 21. k�tet. Szikra, 1951. 38. oldal.

A t�rsadalom materialista felfog�sa:

A marxizmus l�trej�tte forradalmi fordulatot jelentett a term�szet- �s a t�rsadalomtudom�nyban, az emberi tud�snak olyan ter�letein, mint a filoz�fia, a politikai gazdas�gtan �s a szocializmus elm�lete. A marxizmus megalap�t�i val�ban forradalmi tudom�nyt alkottak. E forradalmi tudom�nynak nem csup�n a vil�g helyes magyar�zata a feladata, hanem a forradalmi cselekv�s vez�rfonalak�nt a vil�g megv�ltoztat�sa. E legfontosabb t�tele �gy fogalmaz�dik meg, hogy a munk�soszt�ly vil�gt�rt�nelmi szerepe az oszt�lyn�lk�li kommunista t�rsadalom megteremt�se. A marxizmus teh�t �l�, fejl�d� �s alkot� tan�t�s, elm�let �s m�dszer egyar�nt, amely �sszef�rhetetlen mindenf�le dogmatizmussal.

Alkot� erej�t a forradalmi gyakorlatb�l mer�ti. Legjellemz�bb von�sa az elm�let �s a gyakorlat szoros kapcsolata. Ez k�l�nb�zteti meg a dogmatizmust�l �s a reformista, revizionista ideol�gi�t�l egyar�nt.

Marx �s Engels a megel�z� t�rsadalom-magyar�zatok minden pozit�v eredm�ny�re t�maszkodva gy�keresen �j t�rsadalom fordulatot hajtottak v�gre a filoz�fia t�rt�net�ben. Elt�r�en a megel�z� felfog�sokt�l:

1. Nem �lltak meg az emberi cselekedeteket k�zvetlen�l mozgat� eszmei hajt�er�kn�l, hanem felt�rt�k, hogy az eszmei hajt�er�k anyagi viszonyok eredm�nyei.

2. Kimutatt�k a n�pt�megek d�nt� szerep�t a t�rt�nelemben. A n�pt�megek t�rt�nelemalkot� szerepe els�sorban a termel�s �s az oszt�lyharc ter�n, de azon t�l, a t�rsadalom �sszes t�rv�nyei m�k�d�s�ben minden�tt megnyilv�nul �s felt�rhat�. A nagy emberek, politikusok, h�s�k pedig a t�rsadalom objekt�v sz�ks�gleteit fejezik ki. Maguk az eszm�k, a t�rsadalmi sz�ks�gletek tudati kifejez�i �nmagukban nem v�ltozhatnak a t�rt�nelmen, hanem csakis akkor v�lnak anyagi er�v�, ha a t�megekbe behatolnak. A szem�lyis�g sem v�ltoztathatja meg �nk�nyesen a t�rt�nelmet. Tev�kenys�g�t az objekt�v t�rv�nyek hat�rozz�k meg. Ennek elismer�se n�lk�l nem volt lehets�ges tudom�nyos t�rsadalom-felfog�s.

3. Kimutatt�k a t�rsadalmi gyakorlat - els�sorban a termel�s - alapvet� szerep�t a t�rsadalomban. Bebizony�tott�k, hogy v�gs� fokon a termel�s, a termel�sben kialakult anyagi viszonyok hat�rozz�k meg az �sszes t�bbi t�rsadalmi viszo-

nyokat, s hogy a termel�s fejl�d�se hat�rozza meg a t�rsadalom fejl�d�s�t is.

4. A t�rsadalom anyagi �lete meghat�roz� jelleg�nek �s a t�megek t�rt�nelmi szerep�nek felt�r�sa lehet�v� tette azoknak a minden n�p �let�ben meglev� objekt�v, tudom�nyos pontoss�ggal felm�rhet�, k�z�s �ltal�nos von�soknak a felt�r�s�t, amelyek a t�rsadalmi t�rv�nyek alapj�t adj�k. Ily m�don lehet�v� v�lt a t�nylegesen hat� t�rsadalmi t�rv�nyek felismer�se. Ezzel a t�rsadalomr�l sz�l� k�l�nf�le magyar�zatok �s v�leked�sek hely�be tudom�nyos t�rsadalom-felfog�s l�phetett.

Engels t�bb alkalommal - t�bbek k�z�tt Marx s�rj�n�l elmondott besz�d�ben is - Marx k�t legnagyobb tudom�nyos felfedez�se k�z�tt els� helyen a materialista t�rt�nelemfelfog�s kidolgoz�s�t nevezte meg. "Darwin a szerves term�szet fejl�d�si t�rv�ny�t fedezte fel - Marx az emberi t�rt�nelem fejl�d�si t�rv�ny�t: azt az eddig ideol�giai burj�nt�l ellepett egyszer� t�nyt, hogy az embereknek el�bb enni�k, inniok, lakniok �s ruh�zkodniok kell, miel�tt politik�val, tudom�nnyal, m�v�szettel; vall�ssal stb. foglalkozhatnak: hogy teh�t a k�zvetlen anyagi l�tfenntart�si eszk�z�k termel�se, s ezzel egy n�p vagy korszak mindenkori gazdas�gi fejl�d�si foka az az alap, amelyb�l az illet� emberek �llami berendez�sei, jogi n�zetei, m�v�szete, s�t vall�si k�pzeletei kifejl�dtek, �s �gy ebb�l az alapb�l kell ezeket magyar�zni is - nem pedig, ahogy eddig t�rt�nt, megford�tva." ⁸ Marx teh�t a filoz�fia alapk�rd�s�t a t�rsadalommagyar�zat ter�n is k�vetkezetesen materialista m�don oldotta meg.

A t�rsadalom �s a t�rt�nelem materialista felfog�s�hoz szak�tani kellett az embernek azzal az elvont, absztrakt felfog�s�val, amely a r�gi materializmust is jellemezte. Ez a felfog�s az embert elszak�totta azokt�l a t�rsadalmi viszonyokt�l, amelyekben a val�s�gos emberek �lnek, att�l a t�rt�nelmi folyamatt�l, amelyben az emberi t�rsadalom l�trej�tt �s fejl�dik, �s valami elvont "l�nyegre" reduk�lta, amely az �nmag�ban vett - teh�t minden t�rt�neti-t�rsadalmi meghat�rozotts�gt�l megfosztott - egy�nben testes�l meg. Ezzel az elvont emberfelfog�ssal szak�tott radik�lisan Marx. Feuerbach-t�ziseiben �rja Feuerbach elvont antropol�giai emberfelfog�ssal szemben: "az emberi l�nyeg a maga val�s�g�ban

a t�rsadalmi viszonyok �sszess�ge." ⁹ A marxista filoz�fia az emberr�l val� elvont filozof�l�st az emberek val�s�gos t�rsadalmi viszonyainak t�rt�nelmileg konkr�t elemz�s�vel cser�lte fel �s ezzel el�sz�r tette lehet�v� a t�rsadalom �s benne a val�s�gos egy�nek probl�m�inak tudom�nyos vizsg�lat�t.

A materializmus k�vetkezetes v�gig vitele a t�rsadalomban egyben l�trehozta a marxista filoz�fia egy saj�tos viszonylagos �n�ll�s�ggal rendelkez� ter�let�t, a marxizmus �ltal�nos t�rsadalomelm�let�t a t�rt�nelmi materializmust.

A materialista t�rt�nelemfelfog�s tette lehet�v�, hogy a fontos jelens�geket a nem fontosakt�l meg tudj�k k�l�nb�ztetni, hogy az objekt�v anyagi viszonyokban ism�tl�d�seken t�rv�nyszer�s�geket ismerhessenek fel �s ne szor�tkozzanak a jelens�gek paszta le�r�s�ra, hanem elemezni is tudj�k a t�rsadalom viszonyait. Ezek alapj�n v�lhatott a marxizmus a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet korszak�nak forradalomelm�let�v�.

A Marx �s Engels �ltal kidolgozott materialista t�rt�net felfog�s - a t�rt�nelmi materializmus - a sz� szoros �rtelm�ben forradalmas�totta a t�rsadalom t�rt�net�re vonatkoz� n�zeteket. "A t�rt�nelem - �rta Engels - a minden�nk �s nagyobbra tartjuk, mint b�rmely m�s, kor�bbi filoz�fiai ir�nyzat, nagyobbra tartjuk m�g, mint Hegel, akinek szem�ben v�gt�re is szint�n csak logikai sz�mtanfeladat pr�b�j�ul szolg�lt." ¹⁰

A "Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadik�ja c�m� Marx m� harmadik n�met kiad�s�hoz irt el�sz�ban Engels felh�vta a figyelmet arra, hogy "�ppen Marx volt az, aki els�nek fedezte fel a t�rt�nelem nagy mozg�st�rv�ny�t, azt a t�rv�nyt, amely szerint minden t�rt�nelmi harc, ak�r politikai, ak�r vall�si, filoz�fiai vagy m�s ideol�giai t�ren j�tsz�dik le, val�j�ban csak a t�rsadalmi oszt�lyok harc�nak t�bb�-kev�sb� vil�gos kifejez�se, s hogy ezeknek az oszt�lyoknak a l�tez�s�t �s ezzel �ssze�tk�z�seiket is viszont gazdas�gi helyzet�knek a fejl�d�si foka, termel�s�knek a m�dja �s az �ltala megszabott cser�j�knek a m�dja szabja meg." ¹¹

10 Marx �s Engels M�vei 1. k�tet Budapest, 1957. 544. old.

11 Marx �s Engels M�vei 21. k�t. Budapest, 1970. 239.old.

A Marx �s Engels �ltal megteremtett t�rsadalomelm�let, amely az idealizmust ki�zte utols� mened�k�b�l is, v�get vetett annak, hogy a tudom�nyt agyr�mekkel helyettes�ts�k. A marxizmus olyan eszk�zt bocs�tott a t�rt�nelemtudom�ny rendelkez�s�re, amelynek seg�ts�g�vel megismerhette �nmag�t.

A marxizmus tudom�nyoss�ga:

A marxizmus teh�t egy olyan oszt�ly forradalmi vil�gn�zete, amelynek �rdekei egybeesnek a val�s�g megismer�s�vel �s t�rv�nyszer�s�geinek a felt�r�s�val. A munk�soszt�ly �rdekei nem �ll�tanak korl�tokat a tudom�nyos megismer�s el�. Ellenkez�leg, "min�l k�m�letlenebb�l �s elfogulatlanabbul j�r el a tudom�ny, ann�l ink�bb �sszhangban �ll a munk�soszt�ly �rdekeivel" - jegyezte meg Engels a munk�soszt�ly �s a tudom�ny kapcsolat�r�l. Vonatkozik ez a marxizmus mindh�rom alkot�r�sz�re is, amelyek csak akkor lehetnek hat�kony fegyverei a munk�soszt�ly felszabad�t�s�nak, ha egyben a val�s�g tudom�nyos megismer�s�nek �s megv�ltoztat�s�nak is eszk�zei �s tudom�nyos alapokon �llnak.

A marxizmus tudom�nyos jelleg�b�l k�vetkezik, hogy nem j�hetett volna l�tre, ha megteremt�i nem kezelt�k volna kezdett�l fogva tudom�nyk�nt, ha nem haszn�lj�k fel mindazt, amit a tudom�ny � el�tt�k megalkotott, ha nem ellen�rzik �s nem fejlesztik sz�ntelen�l mint val�s�gos tudom�nyt, "Marx az emberi tud�snak arra a szil�rd alapj�ra �p�tett, amelyet az emberis�g a kapitalizmus idej�n megszerzett; Marx tanulm�nyozta az emberi t�rsadalom fejl�d�st�rv�nyeit �s meg�rtette, hogy a kapitalizmus fejl�d�se elker�lhetetlen�l a kommunizmushoz vezet, �s ami a f�, ezt kiz�r�lag a t�k�s t�rsadalom igen pontos, a legapr�bb r�szletekre is kiterjed�, a dolgok legm�ly�re hatol� tanulm�nyoz�sa alapj�n bizony�totta be, oly m�don, hogy t�k�letesen elsaj�t�totta mindazt, amit az eddigi tudom�ny ny�jtott." ¹² A marxizmus minden alkot�r�sze tudom�ny �s megk�v�nja, hogy tudom�nyk�nt m�velj�k. Engels nyomat�kkal figyelmeztette a marxist�kat, hogy a szocializmus, ami�ta tudom�ny lett, megk�veteli, hogy tudom�nyk�nt is �zz�k, azaz, hogy tanulm�nyozz�k," ¹³

13 Marx-Engels V�logatott M�vek, I. k�tet 640. oldal.

A leg�ltal�nosabb �sszef�gg�sek �s mozg�st�rv�nyek, amelyekkel p�ld�ul a filoz�fia foglalkozik, nem l�teznek �nmagukban, az anyagi vil�g konkr�t jelens�gein �s folyamatain k�v�l. K�vetkez�sk�ppen az �ltal�nos �sszef�gg�seket �s t�rv�nyszer�s�geket is csak a konkr�t jelens�gekb�l �s folyamatokb�l kiindulva, a val�s�g differenci�lt szaktudom�nyos megismer�s�n kereszt�l lehet tudom�nyosan megismerni. "... Az �sszef�gg�seket - �rta Engels - nem a t�nyekbe belekonstru�lni, hanem bel�l�k felfedezni kell �s ha fel vannak fedezve, tapasztalatilag, amennyire lehets�ges, ki kell mutatni �ket." ¹⁴

A marxizmus tudom�nyoss�ga �s p�rtoss�ga:

A marxizmus l�nyeg�n�l fogva egyes�lt �nmag�ban a tudom�nyoss�got �s a p�rtors�got. A p�rtoss�got sokan a szubjektivizmussal, a vil�g elfogult szeml�let�vel azonos�tj�k, amely eleve kiz�rja a t�rgyilagoss�got, a val�s�g teljes felt�r�s�t. A polg�ri filoz�fusok t�bbs�ge p�ld�ul p�rtatlan objektivizmust �g�r �s a marxizmust szubjektivizmussal, elfogults�ggal v�dolja, ami szerint�k a marxist�kat megakad�lyozza a vil�g objekt�v, t�rgyilagos szeml�let�ben. A val�s�gban a polg�ri filoz�fia objektivit�sa saj�t oszt�lyl�nyeg�nek �s p�rtoss�g�nak leleplez�s�re szolg�l. A marxizmus ny�lt p�rtoss�ga viszont nemcsak lehet�v� teszi, de meg is k�veteli a tudom�nyos objektivizmust a vil�g megismer�s�ben. A munk�soszt�ly helyzete �s �rdekei lehet�v� teszik �s megk�vetelik a k�vetkezetes, tudom�nyos objektivizmust az anyagi vil�g �s ezen bel�l a t�rsadalom t�rv�nyeinek a megismer�s�ben ott is, ahol a r�gi kizs�km�nyol� oszt�lyok sz�k oszt�ly�rdekei az �lobjektivizmus jelszava m�g�tt g�tat emeltek a val�s�g felt�r�sa, t�rv�nyeinek felismer�se el�tt. A marxista nem objekt�vista abban az �rtelemben, hogy nem t�r ki az �ll�sfoglal�s el�l. A marxizmus �ll�sfoglal�s a fejl�d�s �s a fejl�d�st el�reviv� t�rsadalmi er�k oldal�n. Ez az �ll�sfoglal�s azonban mindig a val�s�g t�rv�nyszer�s�geinek felismer�s�re �s a t�nyleges helyzet min�l teljesebb felt�r�s�ra t�maszkodik. Ebben az �rtelemben a marxizmus a legk�vetkezetesebb tudom�nyos objektivizmust k�pviseli, amelynek semmi k�ze sem az elfogult szubjektivizmushoz, sem a polg�ri �lobjektivizmushoz. "A materialista teh�t - �rta Lenin a marxista materialist�k �s az �lobjekt�vist�k k�z�tti k�l�nbs�gr�l - egyr�szt k�vetkezetesebb az objekt�vist�n�l, �s m�-

lyebben, teljesebben �rv�nyes�ti objektivizmus�t. Nem szor�tkozik arra, hogy r�mutat a folyamat sz�ks�gszer�s�g�re, hanem megmagyar�zza, hogy melyik t�rsadalmi gazdas�gi alakulat k�pezi ennek a folyamatnak a tartalm�t, melyik az az oszt�ly, amely ezt a sz�ks�gszer�s�get meghat�rozza ...M�sr�szt a materializmus, hogy �gy mondjuk, mag�ban foglalja a p�rtoss�got, amely arra k�telez, hogy az esem�nyek minden meg�t�l�s�ben k�zvetlen�l �s ny�ltan egy meghat�rozott t�rsadalmi csoport �ll�spontj�ra helyezkedj�nk." ¹⁵

A marxizmus ideol�giai �s elm�leti tartalma:

A marxizmus ideol�giai �s forradalom elm�leti tartalm�t illet�en a munk�soszt�ly ideol�gi�j�t �s forradalomelm�let�t �sszefoglal�an azon t�rsadalmi eszm�k �s n�zetek �sszess�g�nek nevezz�k, amelyek oszt�ly�rdekeket t�kr�zve, egy-egy oszt�ly alapvet� t�rsadalmi, politikai tetteit eszmeileg k�zvetlen�1 befoly�solj�k, indokolj�k, vagy igazolj�k. Mag�t az ideol�gia kifejez�st a XVIII. sz�zadban haszn�lt�k el�sz�r olyan francia gondolkod�k, akik azt �ll�tott�k, hogy l�trehoztak egy olyan tudom�nyt, amely felt�rja az eszm�k keletkez�s�nek �s hat�s�nak egyetemes �s v�ltozatlan t�rv�nyeit. Ezt az �j, �ll�t�lagos tudom�nyt nevezt�k ideol�gi�nak /idea g�r�g�l - eszme, k�p, logosz = tan/. A munk�soszt�lyt objekt�v �rdekei k�nyszer�tettek arra, hogy egy �j t�pus� oszt�lyideol�gi�t dolgozzon ki, amely tudat�ban van �nmaga re�lis eredet�nek �s szerep�nek, s amely a val�s�got igyekszik helyesen t�kr�zni, hogy ezzel hat�kony szellemi fegyvert adjon a munk�soszt�ly kez�be a val�s�g forradalmi �talak�t�s�hoz.

A munk�soszt�ly szocialista ideol�gi�ja �s forradalomelm�lete nem spont�nul �s automatikusan j�tt l�tre, hanem a munk�smozgalom �s a tudom�ny tudatos egyes�t�se alapj�n, az uralkod� oszt�lyok ideol�gi�ja elleni harcban. A csup�n �szt�n�s munk�smozgalom mi�rt nem termelheti ki �nmag�ban a szocialista ideol�gi�t? Az �szt�n�ss�g a munk�smozgalomban mi�rt vezet a burzso�zia ideol�giai uralm�hoz? "Azon egyszer� okn�l fogva, mert a burzso� ideol�gia sokkal r�gebbi eredet�, mint a szocialista ideol�gia, mert minden r�szlet�ben jobban kidolgozott, mert a terjeszt�snek m�rhetetlen�l t�bb eszk�z�vel rendelkezik." ¹⁶ Ebb�l k�vetkeznek a marxist�k felel�ss�ge �s feladatai a munk�soszt�ly tudom�nyos ideol�gi�j�nak kidolgoz�s�ban, fejleszt�s�ben �s v�del-

16 Lenin V�logatott M�vek I. k�t. 134. oldal.

m�ben. A mai helyzetre is teljes m�rt�kben �rv�nyesek Lenin szavai: "a k�rd�s csakis �gy tehet� fel: burzso� vagy szocialista ideol�gia? Itt nincs k�z�p�t /mert az emberis�g semmif�le "harmadik" ideol�gi�t nem dolgozott ki, �s mert �ltal�ban egy oszt�lyellent�tekt�l marcangolt t�rsadalomban sohasem lehet oszt�lyon k�v�li vagy oszt�lyok feletti ideol�gia/. Ez�rt a szocialista ideol�gia mindennem� lekicsinyl�se, mindennem� mell�z�se egyszersmind a burzso� ideol�gia er�sb�t�s�t jelenti. ¹⁷

Fokozott jelent�s�ge van a szocialista ideol�gi�nak a szocializmus �p�t�s�nek folyamat�ban. A szocialista �p�t�s bonyolult feladatainak megold�s�ban egyik fontos t�nyez� a dolgoz�k szocialista ideol�giai tudatoss�ga. A szocialista forradalom sor�n a t�rsadalomban v�gbement anyagi v�ltoz�sokat azonban nem k�veti automatikusan az emberek ideol�giai felfog�s�nak az �talakul�sa. A szocialista ideol�gia meger�s�d�s�t�l �s az akt�v ideol�giai munk�t�l f�gg, hogy a dolgoz� t�megek gondolkod�sa milyen gyorsan szabadul meg a r�gi polg�ri, kispolg�ri ideol�gia befoly�s�t�l �s t�kr�zi a t�rsadalom �let�ben v�gbement anyagi v�ltoz�sokat. Az MSZMP X. kongresszusa ez�rt hangs�lyozta nyomat�kosan az ideol�giai munka �s a szocialista ideol�giai nevel�s fokoz�s�nak n�vekv� jelent�s�g�t a szocializmus teljes fel�p�t�s�nek id�szak�ban.

A szocialista ideol�gia vil�gn�zeti b�zisa a marxista filoz�fia. A szocialista ideol�gia sz�lesebb, mint a filoz�fia; mag�ba foglalja a szocialista t�rsadalmi eszm�ket, k�zgazdas�gi, politikai, etikai, eszt�tikai stb. n�zeteket. A szocialista ideol�gia megtestes�l a marxista t�rsadalomtudom�nyokban, a szocialista m�v�szetben, a dolgoz�k politikai �ntudat�ban stb. De szil�rd vil�gn�zeti alapok - teh�t a marxista filoz�fia, annak ismerete, tanulm�nyoz�sa �s m�vel�se - n�lk�l nincs szocialista ideol�gia, nem fejl�dhet �s nem gy�zheti le a polg�ri, kispolg�ri ideol�gi�t.