Elhallgatott t�nyek 1956-r�l

El�sz�

1990 �ta �j piros bet�s nemzeti �nnepet t�ntetnek fel napt�raink: okt�ber 23-�t. Hivatalos meghat�roz�sa szerint az 1956-os forradalom �s szabads�gharc kezdet�nek �s a k�zt�rsas�g kiki�lt�s�nak napja ez. L�tezik az a m�sodlagos jelent�s�g� meghat�roz�s is, hogy m�rcius 15-e mellett ez a legnagyobb nemzeti �nnep�nk.

Olvas�inknak is bizony�ra felt�nt, hogy az id�n, 2006-ban a kor�bban megszokottn�l t�bbsz�r besz�lnek 1956-r�l, a „forradalomr�l �s szabads�gharcr�l”. Nyilv�nval�, hogy ez az 50. �vfordul� f�ny�nek emel�s��rt t�rt�nik. Ha most k�l�n�s jelent�s�get kap is, az idei �nnepl�s is r�sze annak a 16 �ve foly� er�fesz�t�snek, amellyel 1956 „eszm�j�t” (s �gy mag�t az �nnepet is) igyekeznek elfogadtatni n�p�nk fiaival.

A jelek szerint, ugyanis – s ezt hivatalos helyen is meger�s�tik – m�g mindig, m�gpedig �gy, hogy m�g nincs egyet�rt�s az 56-os „forradalom” �rtelmez�s�ben. A l�nyeg az, hogy m�g ma is �ltal�ban kevesen mennek el a hivatalos �nnepi aktusokra. A r�sztvev�k – t�bbnyire a rendszerv�lt�s nyertesei – saj�t j�l felfogott �rdek�kben jelennek meg az esem�nyeken.

Jelen kiadv�nyunkkal nem az �nnep�ly f�ny�t akarjuk tov�bb emelni - el�g sok p�nzt k�lt korm�nyunk ilyen c�lra (’56-os eml�km�nek a f�v�rosi Felvonul�si t�ren val� fel�ll�t�s�ra stb.) e n�lk�l is. Alaposan t�ved azonban az, aki ebb�l azt a k�vetkezt�st vonja le, hogy mi nem tisztelj�k el�gg� nemzet�nket. C�folatul elegend� lenne arra hivatkozni, hogy a magyar nemzetnek t�rt�nelmileg legnagyobb – �gy gazdas�gi, mint kultur�lis – fellend�l�s�re �ppen abban a t�rsadalmi rendszerben (az �p�l� szocializmusban) ker�lt sor, amelynek megval�s�t�s��rt saj�tos eszk�zeikkel k�zd�nk, s amely�rt a tov�bbiakban is k�zdeni fogunk. S enn�l nagyobb hazafis�g aligha van.

Kiadv�nyunkkal egyr�szt a kommunist�kra �s �ltal�ban a volt �p�l� szocializmusra ’56 �nnepl�se alkalm�val �ltal�ban sz�rt r�galmakra akarunk reag�lni, m�sr�szt – �s ez a fontosabb – ki akarjuk mutatni, hogy okt�ber 23-a mi�rt nem v�lhat az eg�sz nemzet �nnep�v�. Aki az al�bbiak ellen�re is k�ts�gbe vonja mindezt, annak �rdemes lenne legal�bb azon elgondolkozni, hogy mi�rt v�lhatott haz�nkban �prilis 4-e, m�jus 1-e �s augusztus 20-a (mint az �j rendszert szimboliz�l� ’49-es alkotm�ny sz�let�s�nek �vfordul�ja) igazi nemzeti �nnep�lly�, mi�rt �nnepelt�nk sz�vesen a NOSZF �vfordul�in (m�g ha ez ut�bbi – viszonylagos �tt�teless�ge miatt - kev�sb� n�pszer� �nnep�ly volt is).

Szeretn�nk kifejteni v�lem�ny�nket olyan k�rd�sekr�l is, mint hogy „forradalom” volt-e n�lunk 1956 okt�ber�ben vagy valami m�s, hogy spont�n esem�nyeknek mondhat�k-e az akkori t�rt�n�sek stb. Az ilyen k�rd�sekr�l kifejtett v�lem�nyeink bizony�ra a fiatalabb koroszt�lyokn�l tal�lhatnak �rdekl�d�sre.

A t�nyekkel e szer�ny keretben ennyit tudunk �s pr�b�lunk kimutatni. Rem�lj�k, kiadv�nyunkkal siker�l azt is megl�ttatni olvas�inkkal, amit a mai hivatalos propaganda elhallgatni igyekszik.

Tisztelettel

Petik J�nos

Budapest, 2006. szeptember

Egy kis kronol�gia

Az 1956. okt�beri-novemberi esem�nyeket kev�sb� ismer�k sz�m�ra, az id�beni t�j�koz�d�s megk�nny�t�se �rdek�ben az al�bbiakban di�h�jban bemutatjuk az egym�st k�vet� f�bb esem�nyeket.

1956. okt�ber 23

Az �jszakai �r�kban a bel�gyminiszter fokozott harck�sz�lts�gbe helyezi az �llamv�delmi Hat�s�got, a honv�delmi miniszter pedig a N�phadsereget. A tatai p�nc�los hadoszt�lyt felrendelik Budapestre.

8 �ra: Haza�rkezik Jugoszl�vi�b�l a Ger� Ern� vezette p�rt- �s korm�nyk�ld�tts�g. A politikai       bizotts�g kib�v�tett �l�st tart, amelyen a t�ntet�s betilt�s�r�l d�ntenek.

13 �ra: A bel�gyminiszter a r�di�n kereszt�l gy�lekez�si �s felvonul�si tilalmat rendel el.

14:23   R�di�n bejelentik a t�ntet�s enged�lyez�s�t. A t�meg a Pet�fi-szoborhoz vonul.

15 �ra  A t�ntet� t�meg a Bem-szoborhoz vonul, ahol Veres P�ter tart besz�det.

Az esti �r�kban a Parlament el�tti t�meg sz�m�ra Nagy Imre tart besz�det.

20 �ra: Ger� Ern� besz�det tart a r�di�ban

21:30   A t�ntet� t�meg led�nti a D�zsa Gy�rgy �ti Szt�lin-szobrot.

23 �ra k�r�l: T�zharc alakul ki a R�di� �p�lete k�r�l.

Okt�ber 24

2 �ra:  A felkel�k elfoglalj�k a J�zsef Telefonk�zpontot, majd a Szabad N�p sz�kh�z�t �s t�bb fegyverrakt�rat.

3:30  Feltehet�leg Ger� Ern� felk�r�s�re szovjet egys�gek megkezdik bevonul�sukat a f�v�rosba.

4:30 A r�di�ba beolvasnak egy k�zlem�nyt, amely szerint fasiszta, reakci�s elemek ind�tottak t�mad�st k�zint�zm�nyek ellen, ami miatt tilos mindenfajta gy�lekez�s.

8:45  A Minisztertan�cs kihirdeti a stat�riumot.

A d�lel�tt folyam�n az Eln�ki Tan�cs Nagy Imr�t v�lasztja minisztereln�knek.

12:10   Nagy Imre a fegyverek beszolg�ltat�s�ra sz�l�t fel.

Vid�ken t�bb v�rosban – k�zt�k Gy�r�tt �s Miskolcon - t�ntet�sek zajlanak.

Okt�ber 25

A Politikai Bizotts�g lev�ltja Ger� Ern�t, a hely�re K�d�r J�nos ker�l.

11:30   T�ntet�s a Kossuth t�ren. A t�megbe provok�torok belel�nek, sok a halott �s sebes�lt.

Okt�ber 26

6 �ra: 15 �r�ig felf�ggesztik a kij�r�si tilalmat

Az MDP k�zponti Vezet�s�g�ben vita bontakozik ki a t�rt�ntek meg�t�l�s�r�l. Losonczy G�za �s Don�th Ferenc alulmaradnak kisebbs�gi �ll�spontjukkal.

Miskolcon fegyveresek t�mad�st ind�tanak a rend�rs�g ellen.

Okt�ber 27

Egy vid�kr�l felrendelt l�v�szezred szembesz�ll a f�v�rosi IX. ker�leti csoportokkal.

Felkel�k kiszabad�tj�k a v�ci fegyh�z foglyait.

Okt�ber 28

Az MDP Katonai Bizotts�ga t�mad�st k�sz�t el� a Corvin k�zi fegyveresek lever�s�re, de Nagy Imre minisztereln�k lemond�s�val fenyegetve le�ll�tja azt.

Nagy Imre a d�lut�ni �r�kban tartott r�di�besz�d�ben nemzeti demokratikus megmozdul�snak nevezi a t�rt�nteket.

Az ENSZ Biztons�gi Tan�cs�ban nyugati �llamok javaslat�ra napirendre t�zik a magyar k�rd�s megvitat�s�t.

Okt�ber 29

Tito jugoszl�v eln�k a KV-nek �rt level�ben s�rgeti a v�ront�s megsz�ntet�s�t.

A fegyveres er�kn�l haszn�latos „elvt�rs” megsz�l�t�st „bajt�rs”-ra v�ltoztatj�k.

A Szabad N�p vez�rcikke lelkes szavakkal besz�l a forradalomr�l annak h�seir�l.

Okt�ber 30

A szovjet korm�ny (a szovjet-magyar viszony jav�t�s�ra tett �g�ret mellett) nyilatkozat�ban meg�g�ri a szovjet csapatok kivon�s�t, amennyiben a felkel�k leteszik a fegyvert.

10:10 megkezd�dik a K�zt�rsas�g t�ri p�rth�z ostroma. A v�d�k k�z�l ketten az ostrom alatt haltak meg, fegyveres felkel�k az ostrom ut�n 23 v�d�t besti�lis m�don legyilkoltak.

A k�s� d�lut�ni �r�kban kiszabad�tj�k h�zi �rizet�b�l Mindszenty b�borost.

Gy�r�tt megalakul a Dun�nt�li Nemzeti Tan�cs.

Brit �s francia csapatok sz�llnak partra a Szuezi-csatorna �vezet�ben.

Okt�ber 31

A Nagy Imre-korm�ny s�rgeti a szovjet katonai egys�geknek az orsz�gb�l val� kivon�s�t.

K�d�r J�nossal az �len megalakul a Magyar Szocialista Munk�sp�rt.

A Dud�s J�zsef vezet�se alatt �ll� fegyveresek elfoglalj�k a Katonai B�r�s�g �s �gy�szs�g F� utcai �p�let�t.

November 1

17 �ra Nagy Imre k�zli Andropov szovjet nagyk�vettel, hogy a magyar korm�ny kil�p a Vars�i Szerz�d�sb�l.

19:45  Nagy Imre r�di�besz�dben jelenti be az orsz�g semlegess�g�t.

November 2

A magyar korm�ny tiltakozik a szovjet bevonul�s ellen.

�talakul a korm�ny. Mal�ter P�r honv�delmi miniszter lett, a 4 koal�ci�s p�rtot p�rtonk�nt 3-4 �llamminiszter k�pviseli a korm�nyban.

November 3

12 �ra  megkezd�dnek a csapatkivon�si t�rgyal�sok.

20 �ra  Mindszenty r�di�besz�det tart

November 4

Az �jszakai �r�kban szovjet p�nc�los egys�gek megindulnak Budapest fel�.

4 �ra: A szolnoki r�di� hull�mhossz�n K�d�r J�nos bejelenti a Forradalmi Munk�s-Paraszt Korm�ny megalakul�s�t.

5:20  Nagy Imre utols� r�di�besz�de

6 �ra: Nagy Imre t�rsaival a jugoszl�v k�vets�gre menek�l

Mindszenty az USA nagyk�vets�g�re menek�.l

Mi�rt „hallgattak” kor�bban ’56-r�l?

A ’89-es rendszerv�lt�s �ta gyakran felteszik ezt a k�rd�st a m�lt rendszerrel foglalkoz� �r�sokban. A k�rd�st, persze, rendszerint k�lt�inek sz�nj�k, melyre legfeljebb a feltev�k maguk v�laszolnak, m�gpedig azzal a h�ts� sz�nd�kkal, hogy kimutass�k a sz�l�sszabads�g m�lt rendszerbeli „hi�ny�t”, befeket�tve ezzel is az akkori rendszert. Minthogy jelenleg nem t�ls�gosan k�nyeztetnek el minket olyan alkalmakkal, amikor az �ll�t�lag meglev� sz�l�s­szabad­s�­got”gyakorolhatn�nk, megpr�b�lunk jelen kiadv�nyunk lehet�s�geivel �lve v�laszolni a k�rd�sre.

Miel�tt v�laszoln�nk, szem�lytelen�l is vissza szeretn�nk k�rdezni, hogy a k�rdez�k nem ink�bb azt akart�k- e k�rdezni, hogy mi�rt nem besz�lt�nk ’56-r�l, hiszen hallgatni �s nem besz�lni valamir�l nem eg�szen ugyanaz. A hallgat�s akkor lehetne „gyan�s”, ha k�rd�sre k�vetkezne, de a sz�ban forg� �gyben a 70-es, 80-as �vekben aligha tettek fel r�la nyilv�nosan k�rd�seket. 1956 novembere ut�n �veken �t, bizony, sokat is foglalkoztunk vele, de az�ta leker�lt a „napirendr�l”. �js�gcikkek, tanulm�nyok bizony�tj�k, hogy nem volt elhallgat�s. Azt ugyan lehetne mondani, hogy k�lf�ld�n, f�leg ’56-os szerepl�s�k miatt disszid�lt emberek toll�b�l legal�bb annyi, ha nem t�bb �r�s jelent meg e t�m�ban, ez azonban c�lt t�veszt� meg�llap�t�s. Am�g ugyanis azok a m�vek megmaradtak– ak�r a szerz� �nigazol�s�t, ak�r a szocializmus diszkredit�l�s�t szolg�l�, ak�r m�s c�lt szolg�l� – �r�sm�veknek, addig idehaza az �rogat�s helyett szakadatlanul azt figyelt�k t�rsadalmunk vezet�i, hogy a dolgok nem olyan ir�nyba haladnak-e, hogy egy �jabb ’56-ra ker�lhessen sor. S ez is „m�”, csak h�t nem pap�ron tal�lhat�, hanem az eleven �letben. Nem neh�z v�laszolni a k�rd�sre, hogy melyik „m�” �r t�bbet.

Besz�lni pedig �ltal�ban akkor szoktak, ha valakinek k�z�lni val�ja van valamir�l. Amit el akartak mondani 1956-r�l, azt m�r nagyon kor�n elmondt�k – nem k�s�bb, mint 1956. december 5-�n, amikor is az MSZMP Ideiglenes K�zponti Bizotts�ga t�bbnapos �l�se ut�n k�zz�tett�k az okt�beri esem�nyek k�zismert 4-pontos �rt�kel�s�t. Ez az �rt�kel�s alapj�ban ma is helyt�ll�, annak ellen�re, hogy az elm�lt �vtizedek alatt sok �j dokumentumhoz, ismerethez jutottak hozz� a kutat�k. Azt, hogy mennyire nem „elhallgat�” ez az �rt�kel�s, az a t�ny is mutatja, hogy mindj�rt az els� pontja a vezet�sben el�fordult hib�kat jel�lte meg a felkel�s kirobban�sa egyik f� okak�nt. Ezt annak ellen�re tett�k, hogy – mint l�tni fogjuk az al�bbiakban – az ellenforradalom el�k�sz�t�i �s f�szerepl�i sz�m�ra ezek a hib�k csup�n �r�gyk�nt szolg�ltak arra, hogy „a f�rd�v�zzel a gyereket is ki�nts�k”. Nekik ugyanis nem a rendszer hib�inak a kijav�t�sa volt a fontos, hanem a rendszer megsz�ntet�se. Mi�rt kellett volna h�t �jra r�g�dni azon, amit m�r 20-30 �vvel ezel�tt „ler�gott csontnak” tartottak? A k�rd�s sokkal ink�bb az lehetne, hogy viszont mi�rt kellett 1989 ut�n nemcsak el�venni ’56-ot, hanem egyenesen �t�rt�kelni az addigi �ll�spontokat, s�t, els� sz�m� nemzeti �nnepp� tenni a „forradalom kezdet�nek napj�t”. Mi adunk erre is v�laszt, noha azt a hatalom mai birtokosainak kellene megadniuk. �k m�gis rendszerint elhallgatj�k azt, vagy ker�l� v�laszt adnak r�.

Az elhallgat�sra vonatkoz� k�rd�s teh�t, ha azt a kommunist�knak c�mezik, alaptalan. Nem alaptalan viszont, ha a kultusz mai kialak�t�inak c�mezik, �k ugyanis rendre elhallgatnak, meghamis�tanak vele kapcsolatos t�nyeket. A K�zt�rsas�g t�ri sz�rny�s�gekr�l p�ld�ul m�ly­s�gesen hallgatnak – nem ok n�lk�l, hiszen azok az esem�nyek �ll�t�lagos spontaneit�sa �s tisztas�ga tal�n a legjobb c�folataik�nt szolg�lhatn�nak. A fegyveres �sszet�z�ssel kapcsolatos ismertet�seikben rendre v�rg�z�s gyilkosoknak igyekeznek be�ll�tani a n�pi hatalom v�d�it, azt �ll�tva, hogy a l�v�ld�z�st a f�v�rosban a R�di�n�l vagy pld. Miskolcon a rend�rs�gn�l �k kezdt�k. Ezek c�lzatos r�galmak, melyek tiszt�z�sra szorulnak.

Mi�rt van ma sz�ks�g ’56 kultusz�ra?

’56 nyilv�nos emleget�se akkor kezd�d�tt igaz�n, amikor a szocializmus ellens�geinek hazai poz�ci�i annyira meger�s�dtek, hogy az addigi „ellenforradalom” megjel�l�st „n�pfelkel�sre” tudt�k v�ltoztatni, ez pedig 1988-ben volt. Ma m�r tudjuk, hogy erre az�rt volt sz�ks�g�k, hogy el�k�sz�thess�k a k�vetkez� �tkeresztel�st, amikor visszaaggathatj�k r� az ’56-ban indokolatlanul r�aggatott „forradalom” sz�t, megtoldva azt m�g a „szabads�gharc” kifejez�ssel. A kultusz kialak�t�s�ra teh�t a mai rendszer el�k�sz�t�inek �s a hatalom mai birtokosainak volt, ill. van sz�ks�g�k.

A n�vcsere �nmag�ban nem t�nik fontosnak a k�rd�sre adand� v�lasz szempontj�b�l. Pedig fontos volt. Vil�gosan megmondta a c�lj�t a szerecsenmosdat�s f� rendez�je, Pozsgay Imre „Koronatan� �s tettest�rs” c. k�nyv�ben, m�gpedig az al�bbiakkal: „ … ezzel az akci�val (az �tkeresztel�ssel – P.J.) gy�kerest�l kell kirobbantani a p�rtot a talajb�l. A k�rd�s csak az, hogy elegend� t�ltet van-e benne ahhoz, hogy ezt el�rje.” Ez vil�gos besz�d, igazmond� is, hiszen a t�rt�ntek igazolj�k igaz volt�t. �gy l�tszik, volt benne el�g „t�ltet” is. De ezzel m�g nem v�laszoltunk a „mi�rt” k�rd�sre.

A „mi�rt” meg�rt�s�hez a ’89-es rendszerv�lt�s k�r�lm�nyei vizsg�lat�nak �tj�n juthatunk el – b�r ennek behat�bb vizsg�lata nem lehet c�lja kiadv�nyunknak. Abb�l induljunk ki, hogy a kapitalizmus vissza�ll�t�i tiszt�ban lehettek v�llalkoz�suk kock�zatos volt�val, ez�rt minden eszk�zzel biztos�tani pr�b�lt�k annak siker�t. A f� neh�zs�get az jelentette, hogy m�g a magyar n�p a szocializmust, az �p�t�se k�zben el�fordult hib�k ellen�re is, l�nyeg�ben mag��v� tette, a kapitalizmussal ezt soha nem fogj�k tudni el�rni. Ma �gy szokt�k ezt mondani, hogy a szocializmus �p�t�s�hez a kommunist�k rendelkeztek a kell� m�rt�k� legitimit�ssal, amilyennel a mai rendszer b�b�i �s birtokosai nem rendelkeznek a kapitalizmus „�p�t�s�hez”. Eml�kezz�nk arra, hogy sz�nd�kaikat milyen alattomosan, „szoci�lis piacgazdas�g” s m�s demag�g szavak haszn�lat�val pr�b�lt�k elfogadtatni, s er�fesz�t�seik m�ra el�rt c�lj�t megjel�l� „kapitalizmus” sz�t ma sem haszn�lj�k nagy el�szeretettel.

A „legitimit�s” megszerz�s�hez a sz�vir�gok haszn�lata azonban �nmag�ban kev�s lett volna. Azt ugyanakkor nem mondhatt�k, hogy az ember helyett a profitot helyezz�k tr�nra, hogy ism�t farkasok k�z�tti viszonny� v�lnak az emberi kapcsolatok, hogy kiszolg�ltatj�k az orsz�got a „multiknak” (a jelenb�l legfeljebb Nyugat n�lunk mindig is t�pl�lt nimbusz�ra �p�thettek - a jelek szerint nem is eg�szen alaptalanul). Nem volt m�s – a m�ltb�l kellett mer�teni, ha van mit. �gy esett a v�laszt�s ’56-ra. De mi�rt pont erre?

Az 1956. okt�ber-novemberi hazai esem�nyekr�l azt m�r az eml�tett MSZMP-�rt�kel�s kimondta, s ily m�don k�ztudott� v�lt, hogy az ellenforradalom volt. Ezt a meg�llap�t�st, mint ugr�deszk�t haszn�lt�k fel annak igazol�s�ra, hogy a „magyar n�p megmutatta, hogy nem k�r a szocializmusb�l”. Ehhez hozz�vett�k az akkor divatos (r�szben a „kommunist�k” – pontosabban revizionist�k – �ltal kital�lt �s haszn�lt) s ma �jra r�aggatott jelz�ket, olyanokat, mint „forradalom”, „szabads�gharc”, amit�l a K�d�r-rendszer �rt�kel�s�t is rem�lt�k �rv�nytelen�thetni, egyben pedig az akkori „rab” sorsunkat is pr�b�lt�k igazolni. Mindehhez m�g sz�ks�g volt a „forradalom” mind akkori sz�lesebb k�r� t�mogatotts�g�nak bizony�t�s�ra is. Minthogy ez eleve rem�nytelen v�llalkoz�s lenne, k�zismert szem�lyis�gek kifejez�seire hivatkoztak, olyanok�ra, mint Nagy Imre, aki szerint ’56 „nemzeti demokratikus mozgalom” volt, vagy D�ry Tibor, aki szerint „Ezt (a „forradalmat” – a szerk.) nem egyes emberek, nem politikai csoportok, nem n�zetek �s v�lem�nyek sz�tott�k �s hajtott�k v�gre, hanem a n�pakarat.” (id�zet az �r�nak az Irodalmi �js�gban 1956. nov. 2-�n megjelent cikk�b�l).

     Ezek ut�n egyetlen l�p�s van h�tra a „legitimit�s” megszerz�s�hez: ’56-ot a ’89-es rendszerv�lt�s el�h�rn�k�nek kiki�ltani, azonosulni az ’56-os – a feh�rterror jobboldali �s a kezdeti progressz�v elemeit�l megfosztott – „eszm�kkel”, vagyis kisaj�t�tani az 50 �vvel ezel�tti esem�nyeket politikai c�ljaik �rdek�ben. S persze, ezt harsogj�k �nnepi sz�nokaik, meg a Terror H�z�ban �s m�sutt is, amire f�l�tt�bb sz�ks�g�k van, minthogy egyre kevesebben �lnek ’56 szemtan�i. Ha teh�t a „n�p” ’56-ben „az �p�l� szocializmus megd�nt�s�t” akarta, akkor a „n�p” a rend­szer­­v�lt�st  is „akarja”, hiszen a mai rendszer is az �p�l� szocializmus megd�nt�s�n alapul. 

Minthogy az 50. �vfordul� kapcs�n e demag�gia feler�s�d�s�re sz�m�tunk, fontosnak tartjuk elmondani, hogy kik is voltak val�j�ban azok ’56-ban, akik val�ban nem k�rtek a szocializmusb�l – mert olyanok is voltak s nem is kevesen - hogy t�nyleg spont�n m�don, a „n�p akarata” szerint zajlottak-e le az esem�nyek, s hogy t�nyleg forradalom volt-e 1956-ben n�lunk.

Forradalom vagy ellenforradalom?

Mint azt a fentiekban m�r meg�llap�tottuk, ’56 meg�t�l�s�ben ma sincs egyet�rt�s. A n�zetk�l�nbs�g els�sorban ann�l a k�rd�sn�l jelentkezik, hogy az ’56-os esem�nyek �sszess�g�kben forradalomnak vagy ellenforradalomnak nevezhet�k-e. Az esem�nyeket �t�lt – s �gy a p�re igazs�got az �tlagosn�l jobban ismer� –, id�sebb polg�rt�rsaink sz�m�ra ma is elfogadhat� az MSZMP �ltal m�r 1956-ban „ellenforradalom” megjel�l�s, akkor is, ha konformizmusb�l vagy m�s ind�t�kb�l ezt c�lszer�nek tartj�k is v�ka al� rejteni. Az tetszet�sebb „forradalom” kifejez�shez azok ragaszkodnak, akiknek, mint l�ttuk, �rdek�k f�z�dik a haszn�lat�hoz, m�gpedig t�bbnyire a rendszerv�lt�s igazol�s�nak �rdeke. S itt val�ban van p�rhuzam: ’56-ban ugyanolyan �rdekek indokolt�k a demag�g szavak haszn�lat�t, mint ’89 ut�n: mik�nt ’56-ban, �gy ’89-ben is azok hangoztatt�k, akiknek �rdek�kben �llt az ilyen demag�g eszk�z�k haszn�lata.

T�rsas�gunk tov�bbra is az ellenforradalom sz�t haszn�lja az esem�nyek megjel�l�s�re. Ezt azonban nem �nk�nyesen meghat�rozott, hanem tudom�nyosnak mondhat� krit�riumok alapj�n tessz�k. A „forradalom” t�m�r meghat�roz�sa az �j Magyar Lexikonban �gy sz�l:

„forradalom: t�rsadalmi forradalom: az oszt�lyharc legmagasabb form�ja, az oszt�ly­t�rsadalom fejl�d�s�ben az a t�rv�nyszer�en bek�vetkez� szakasz, amelynek sor�n a fejlettebb, magasabb rend� t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat felv�ltja az elavult t�rsadalmi rendet, �s a hatalom a r�gi reakci�s uralkod� oszt�ly kez�b�l m�s, halad� oszt�ly kez�be megy �t.”

�sszevetve a meghat�roz�st a t�rt�ntekkel, azt kell mondanunk, hogy a forradalom sz�nak az ’56-os felkel�sre val� haszn�lata minden l�nyeges alapot n�lk�l�z. Az esem�nyek v�gkifejlet�ben nem a halad� oszt�lyok (a munk�ss�g, a paraszts�g) ker�ltek volna hatalomra hanem a reakci�, ami pedig a kapitalizmus restaur�ci�j�val j�rt volna, hiszen addig azok voltak hatalmon (ha ennek l�tv�nyos jelei nem is voltak nagyon l�that�ak). Ezt azonban nem forradalomnak, hanem ellen­forrada­lomnak kell nevezni. M�gsem mondhatjuk, hogy kiz�r�lag a m�r t�rgyalt politikai fog�sk�nt kell �rtelmezn�nk a forradalom sz�nak a sz�ban forg� �ggyel kapcsolatos haszn�lat�t.

Ha meggondoljuk, hogy 1950 �ta a kultur�lis �s politikai �let meglehet�sen fel�lr�l ir�ny�tott volt, aminek h�ttere el�tt valami rendk�v�linek sz�m�tott �gy az Bem-, mint a Pet�fi-szoborhoz val� felvonul�s okt�ber 23-�n, ott a Sz�zat, a Himnusz val�ban spont�n el�nekl�se �s hasonl� �nnepi k�ls�s�gek, amik egyfajta, b�r l�nyeg�ben hamis forradalmi p�toszt keltettek a r�sztvev�kben, akkor meg�rthetj�k, hogy sokan ma is forradalomk�nt emlegetik az akkori esem�nyeket. Mi az ilyen n�zetekkel nem tudunk egyet �rteni, m�r csak az�rt sem, mert az egyet�rt�ssel a kapitalizmus restaur�ci�j�nak apol�gi�j�t er�s�ten�nk. M�g akkor sem, ha a legt�bbet haszn�lt sz� az esem�nyek 12 napj�n a „forradalom”, meg a „szabads�g” s hasonl�k voltak: ez a sz� szerepelt t�bb p�rt �s l�nyeg�ben minden ebben az id�szakban l�tes�lt �nkorm�nyzati szerv (tan�cs, bizotts�g stb.) nev�ben, ezzel voltak teli a sz�noklatok, a nyilatkozatok.

A k�rd�s tov�bbi feszeget�s�n�l fontosabb annak a vizsg�lata, hogy vajon t�nyleg annyira j�rhatatlan �s t�ves volt-e a szocialista t�rsadalmi viszonyok ki�p�t�s�nek 1956-ig j�rt �tja, hogy a bajokon csak a rendszer lecser�l�s�vel lehetett seg�teni. Ennek �rdek�ben tekints�nk vissza kicsit a h�bor� ut�ni orsz�g�p�t� munka eredm�nyeire.

Jelent�s fejl�d�s ut�n megtorpan�s

Az 1947-es v�laszt�sokon a baloldal, �l�n a kommunista p�rttal, hatalmas t�bbs�get szerzett az orsz�ggy�l�sben. Az ezt k�vet� �vek alatt megt�rt�nt a munk�sp�rtok egyes�l�se, kialakult a prolet�rdiktat�ra int�zm�nyrendszere (ez�rt mondhat� az 1947-48-as id�szak a fordulat �v�nek). Megkezd�d�tt �s fokozatosan megval�sult a termel�eszk�z�k k�ztulajdonba v�tele. A 3-�ves tervet csaknem 2 �s f�l�v alatt siker�lt teljes�teni. A fellend�l�snek k�sz�nhet�en a gy�r- �s b�nyaipari termel�s volumene igen k�zel ker�lt az 1938-as szinthez. K�telez�v� v�lt a 8-oszt�lyos �ltal�nos iskola elv�gz�se, a fels�fok� oktat�si int�zm�nyek kapuit a munk�s- �s parasztfiatalok el�tt is megnyitott�k.

1949-ben megkezd�d�tt az 5-�ves terv el�ir�nyzatainak megval�s�t�sa. Az eredeti terv az ipari termel�s 30 %-os, a neh�zipar 105 %-os, a mez�gazdas�g 35 %-os, az �letsz�nvonal 35 %-os emel�s�t hat�rozta meg. Az els� eredm�nyek igen biztat�ak: az ipari termel�s 1 �v alatt 27%-kal emelkedett. Az eredm�nyek l�tt�n m�dos�tott�k a tervet, jelent�sen �s irre�lisan emelve a tervsz�mokat. Ez a fejl�d�s lend�let�nek megtorpan�s�t, s�t visszaes�s�t eredm�nyezte. Nem akarva az illet�k szem�lyes felel�ss�g�t cs�kkenteni, meg kell mondani, hogy a tervsz�mok emel�se m�g�tt a k�lpolitikai t�nyez�kre is tekintettel kell lenn�nk. Alig �rt v�get a m�sodik vil�gh�bor�, a nyugati t�k�s orsz�gok m�r �jabb h�bor� terv�vel foglalkoztak. C�ljuk a h�bor� nyom�n l�trej�tt szocialista orsz�gok t�mbj�nek sz�tver�se r�v�n a hatalmi poz�ci�ik n�vel�se volt. J�l mutatja ezt a t�ny, hogy a hidegh�bor� t�bb orsz�gban (Kore�ban, Vietnamban stb.) „meleg” h�bor�v� v�ltozott. Azokban az �vekben �ltal�nosan elterjedt volt a v�lem�ny, hogy hamarosan �jabb vil�gh�bor� fog kirobbanni, ami miatt a magyar �llam vezet�i (is) k�teless�g�knek �rezt�k a neh�zipar (azon bel�l a hadiipar) gyors fejleszt�s�t. Minthogy ezzel hatalmas �sszegeket vontak el m�s, f�leg az �letsz�nvonal emel�s�vel �sszef�gg� �gazatok fejleszt�s�t�l, az �letsz�nvonal ter�let�n nemhogy a tervezett emel�st nem siker�lt el�rni, de visszaes�s k�vetkezett be.

A gazdas�gi gondokb�l fakad� fesz�lts�get tov�bb n�velt�k egy�b gondok. A t�rsadalmi �let szocialista alapon val� �tszervez�s�hez egyed�l a szovjet vezet�s tapasztalataib�l mer�thett�nk, �gy nagyr�szt �rthet�, hogy f�leg azokra �p�tkezt�nk. A R�kosi-f�le vezet�s viszont  kritik�tlanul lem�solta a szovjet gyakorlatot, amib�l nagyon komoly t�rsadalmi fesz�lts�gek keletkeztek. A lenini elveket f�lret�ve a mez�gazdas�gban agressz�v t�esz-szervez�st �s beszolg�ltat�si gyakorlatot val�s�tottak meg, politikai-ideol�giai t�ren pedig m�r 1949-ben megindult az ellens�g keres�se. Ha nem tal�ltak, kre�ltak. Pedig a fasiszta Horthy-korszak sok csend�rt, katonatisztet, deklassz�l�dott elemet hagyott �r�ks�gbe, akik, nem l�v�n k�pesek alkalmazkodni az �j rendszerrel megv�ltozott k�r�lm�nyekhez, egy pillanatig sem mondtak le a r�gi vil�g vissza­hoz�s�nak sz�nd�k�r�l. Szervezkedtek, agit�ltak, m�g 1956-ban el nem �rkezettnek �rezt�k a napjukat – s mint l�tni fogjuk, �ltek is a lehet�s�ggel. Ha sok ilyen ellens�ges elemet siker�lt is semleges�teni, sokan zavartalanul folytathatt�k rendszerellenes aknamunk�jukat, az ellens�get ugyanis sokszor nem k�z�tt�k kerest�k, hanem m�g saj�t elvt�rsaik k�z�tt is. �gy rendezt�k meg a kirakat-pereket, melyekben igen sok �rtatlan kommunist�t is meghurcoltak, hal�lra �t�ltek (Rajk L�szl�t, P�lffy Gy�rgy�t, Sz�nyi Tibort stb.). Az ilyen s hasonl� t�rv�nytelens�gek tov�bb fokozt�k az �ltal�nos el�gedetlens�get, siettett�k a t�rsadalmi robban�st.

Az eml�tett hib�k, b�rmennyire s�lyosak voltak is, m�gsem indokolt�k az olyan hevess�g� ellens�ges fell�p�st, akkora v�ront�st, amilyenre az ’56-os l�zad�sban sor ker�lt, m�g kev�sb� a rendszer megd�nt�s�t. A szocialista viszonyok ki�p�t�s�ben, az �letmin�s�g jav�t�s�ban �gy is jelent�s eredm�nyek sz�lettek nemcsak a 3-�ves, hanem az els� 5-�ves terv id�szak�ban is. A nemzeti j�vedelem az 1949-esnek a m�sf�lszeres�re n�vekedett, a gy�ripari termel�s az 5 �v alatt 131 %-kal n�tt, a neh�zipari termel�s megh�romszoroz�dott, a g�pipar� az 1949. �vinek a 3 �s f�lszeres�re n�tt. Ezen id�szak alatt 75 jelent�s ipari beruh�z�s val�sult meg (a Duna�jv�rosi Vas- �s Ac�lm�, a November 7 Er�m� stb.). Sorra sz�lettek azok az ipari alkot�sok (pld. a j�rm�iparban), amelyek nemcsak nemzeti �nbizalmunkat n�velt�k, hanem a szocializmusban rejl� lehet�s�gek ragyog� bizony�t�kaik�nt is szolg�ltak.

L�p�sek a hib�k kijav�t�s�nak �tj�n

A magyar p�rtvezet�sben mindj�rt Szt�lin 1953-ban bek�vetkezett hal�la nyom�n, nagyr�szt a vezet�si hib�kb�l ad�dott fesz�lts�gek nyom�s�ra megindult a hib�k felt�r�sa �s k�vetkezm�nyeinek felsz�mol�sa, megism�tl�d�s�k lehet�s�g�nek elh�r�t�sa. R�kosi M�ty�s el�sz�r 1953-ban, majd ezt k�vet�en t�bb alkalommal nyilv�nosan is elismerte a vezet�sben elk�vetett saj�t hib�it. 1956-ban m�rs�klik a m�sodik 5-�ves terv t�l magasra �ll�tott tervsz�mait. Nagyr�szt az SZKP XX. Kongresszus�nak hat�s�ra n�mileg meggyorsult a R�kosi-korszakban �rtatlanul elit�ltek �s kiv�gzettek rehabilit�ci�ja. M�rciusban szabadl�bra helyezik Szakasits �rp�dot, az Eln�ki Tan�cs �s az MDP volt eln�k�t. J�liusban felmentik R�kosit els� titk�ri tiszte �s PB-tags�ga al�l, ugyanakkor Ger� Ern�t v�lasztj�k hely�re els� titk�rnak. Farkas Mih�lyt kiz�rj�k a p�rtb�l, t�bb, kor�bban b�rt�nb�ntet�sre �t�lt funkcion�riust (K�d�r J�nost, Maros�n Gy�rgy�t) visszavesznek a KV-be. Augusztusban a KV elismeri az �rtelmis�gi politik�ban elk�vetett hib�it. Szeptemberben a KV szem�lyi-kultusz ellenes hat�rozatot hoz („Magyar �llampolg�rs�g� �l� szem�lyr�l v�llalatot, int�zm�nyt nem szabad elnevezni.”). Okt�berben t�bb AVH-tisztet letart�ztatnak, megt�rt�nik a koncepci�s perek �ldozatainak nyilv�nos �s l�tv�nyos �jratemet�se. Ger� Ern� okt�ber 23-i r�di�besz�d�ben is meger�s�tette az MDP-nek a hib�k kijav�t�s�ra ir�nyul� elt�k�lt sz�nd�k�t.  

Mindez �s a szocializmus �p�t�s�ben fentebb v�zolt eredm�nyek el�gg� meggy�z�ek voltak afel�l, hogy a dolgok j� ir�nyban haladnak. Ha a dolgoz�k nagyobb r�sz�t meg is gy�zt�k, a rendszer ellens�geinek �ppen a hib�k kijav�t�sa nem tetszett. Ha ugyanis helyrehozz�k a kor�bbi hib�kat, akkor ezeknek nem lesz mivel igazolniuk rendszerv�lt� terveiket. Fokoz�d� er�vel v�gezt�k teh�t aknamunk�jukat, amihez az USA-b�l doll�rmilli�kkal t�mogatott nyugati emig­r�ci�s �s felforgat� elemek k�v�lr�l hathat�s anyagi �s f�leg szellemi seg�ts�get ny�jtottak.

S er�fesz�t�seik okt�ber 23-�n meghozt�k gy�m�lcs�ket: kirobbant az �ltaluk r�g�ta v�rt felkel�s.

„Forradalom” az ellenforradalomban

Amint azt a fentiekben m�r kifejtett�k, a baloldalon j�l megalapozott �rvek alapj�n tartjuk az ’56-os tragikus esem�nyeket – a mai rendszer apolog�t�ival ellent�tben, ugyanakkor a K�d�r J�nos-vezette MSZMP �rt�kel�s�nek megfelel�en – ellenforradalomnak. Ehhez a meg�llap�t�shoz els�sorban az esem�nyek v�gkifejlet�nek ir�nyults�ga alapj�n jutottunk, ugyanazon az �ton haladva, amin az 1789-es francia forradalmat, vagy a mi 1848-es forradalmunkat forradalomnak mondjuk.

Ez azt is jelenti, hogy mik�nt minden ellenforradalomban, �gy az 1956. okt�beriben is egy progressz�v ir�nyzat� esem�nyb�l indulunk el, amit�l azt�n egyre jobbra, a reakci� hatalomra jut�s�nak k�zel�be, s�t a feh�rterror ir�ny�ba tol�dott el az esem�nyek ir�nya. Ez a kezdeti esem�ny az okt�ber 23-i Pet�fi- �s a Bem-szoborn�l tartott, ill. ezeket megel�z�en a lengyel nagyk�vets�g el�tti rokonszenv-t�ntet�s volt. A t�ntet�st, mint l�thattuk, el�sz�r betiltott�k, de azt�n hamarosan visszavont�k a tilalmat. Nemcsak kev�ss� indokolhat�, hanem vesz�lyes is volt a t�ntet�s, s ezt nem egyed�l a bel�gyminiszt�riumn�l v�lt�k �gy. A Magyar �r�k Sz�vets�ge az al�bbi k�zlem�nyt tette k�zz� a Szabad N�p okt. 23-i sz�m�ban:

„T�bben azzal fordultak hozz�nk, hogy tudom�suk szerint az �r�sz�vets�g felvonul�st szervez egyet�rt�se kifejez�s��l a lengyelorsz�gi esem�nyekkel. Ezzel kapcsolatban a k�vetkez�ket k�z�lj�k:

Rendk�v�l nagy �r�mmel �dv�z�lj�k a Lengyelorsz�gban, a Lengyel Egyes�lt Munk�sp�rtban t�rt�n� esem�nyeket. Az ott kibontakoz� t�rekv�sekkel a legmelegebben egyet�rt�nk. Felvonul�st, t�ntet�st azonban nem szervezt�nk, s ilyet nem is helyesl�nk (a kiemel�s P.J.-t�l).

A Magyar �r�k Sz�vets�ge titk�rs�ga �s p�rtszervezete”

A t�ntet�st szervez� egyetemi fiatals�gn�l a j�zan hangok s�ket f�lekre tal�ltak. A kezdet m�gis progressz�v volt: a hib�k kijav�t�s�t, a leg�get�bb probl�m�k miel�bbi megold�s�t s�rgett�k a sz�nokok (k�zt�k Veres P�ter n�pi �r�). Ez teh�t a szocializmus fejleszt�s�nek ir�ny�ba vitte volna a dolgokat, ez az, amire m�g azt mondhatjuk, hogy �gy-ahogy megfelel a forradalom fogalm�nak. Ez a „forradalom” azonban nagyon r�vid volt, ha egy�ltal�n meglehet �llap�tani az id�tartam�t. Ugyanis m�r a t�ntet�seken megmutatkozott, hogy nem lesz meg�ll�s a progressz�v ir�ny� k�vetel�sekn�l. M�r maguk a k�vetel�sek mindegyike sem �rte be a politikai status quo fenntart�s�val. Ennek egyik bizony�t�k�ul a M�szaki Egyetem k�vetel�sei szolg�lnak. �me n�h�ny pont ezek k�z�l:

„3. … Az �sszes szovjet csapatok azonnali kivon�s�t Magyarorsz�gr�l a magyar b�ke­szer­z�d�s �rtelm�ben.”

„8. Az �sszes politikai �s gazdas�gi perek fel�lvizsg�l�s�t., a politikai foglyok r�sz�re teljes amneszti�t. …”

„9. A n�pt�l idegen c�mer helyett a r�gi Kossuth-c�mer vissza�ll�t�s�t.; …”

�rdekes lehet annak a k�rd�snek a vizsg�lata is, hogy mi�rt egyetemist�k, f�leg a M�szaki Egyetem hallgat�i fogalmaztak meg ennyire radik�lis k�vetel�seket. Ha voltak is s�rl�d�sok az �rtelmis�g �s a korm�ny k�z�tt, az a m�szaki p�ly�n elhelyezked�kre kev�sb� vonatkozott, hiszen a m�szaki szakemberekre nagy sz�ks�g volt abban az id�ben. Sokkal val�sz�n�bb, hogy az egyetemi fiatals�g soraiban is szervezked� reakci�s elemek �ltal beszervezett egyetemist�kr�l van sz�, akikhez megt�vedt vagy m�s okb�l �rdekl�d� t�rsak is csatlakoztak.

Az mindenesetre t�ny, hogy a „forradalom” m�r ezen els� napon teljesen elvesztette forradalmi jelleg�t (ha err�l egy�ltal�n besz�lhet�nk), mivel a b�k�s t�ntet�s nem kifejezetten forradalmi aktusba: v�r�s z�szl�k �get�s�be torkollott, m�sutt k�z�p�letek homlokzat�r�l levert�k a v�r�s csillagot, s ism�t m�s helyeken a n�pi hatalom