marxista
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Marxista fogalomlexikon K-L

Kommunista Munka: a kommunizmus felptsvel a trsadalom javra vgzett munka minden embernek nemcsak ktelessgv, hanem tudatosan vllalt elsrend letszksgletv vlik. Lenin szavaival „…..a kommunista munka, a sz szkebb s szorosabb rtelmben, ingyenes munka a trsadalom javra…..nkntes munka, norma nlkli munka, djazsi felttel nlkli munka, a kzssg javra megszoksbl vgzett a kzssg javra szolgl munka szksgessghez val ntudatos viszonybl fakad munka, az egszsges szervezet szksgleteknt vgzett munka”.

 

           Kommunista Nevels:  a szocialista s a kommunista trsadalom ntudatos, a mlt negatv tulajdonsgaitl mentes, sokoldalan fejlett embereinek kiformlsa. A kommunista nevels a kapitalizmusbl a kommunizmusba val tmenet idejn a trsadalom talaktsnak egyik legfontosabb eszkze. A szocializmus s a kommunizmus nem ptheti fel az emberek tudatnak, nzeteinek, erklcsnek mlyrehat tformlsa nlkl. A kommunista nevels dnt tnyezje az emberek trsadalmi ltnek vltozsa, a szocialista s a kommunista ptsben val rszvtelk. A kommunista pts gyakorlata a kommunista nevels legjobb iskolja; az j tpus ember megjelense viszont erteljesen visszahat a trsadalom gyakorlati talaktsra. A kommunista nevels folyamata nem spontn mdon, nem pusztn objektv tnyezk hatsra megy vgbe, rendszeres, cltudatos nevelmunkt kvetel, s ennek sikere az lettel, a trsadalom javra vgzett munkval kapcsolattl fgg. A kommunista nevels dnt oldala a munkhoz val kommunista viszony kialaktsa, amely magban foglalja a munka magas rend trsadalmi jelentsgnek megrtst, a nppel szembeni ktelessg tudatt. A kommunista szellemben nevelt embernek a munka elsrend letszksglet, magatartsnak lland vonsai. A kommunista nevels fontos feladata a tudomnyos vilgnzet kialaktsa. Ez csak gy fejleszthet ki, ha az ember elsajttja a mlt egsz halad kultrjt, az emberisg ltal felhalmozott ismeretek gazdag trhzt. A marxista­­-leninista elmlet tanulmnyozsa hozzsegti a dolgozkat a trsadalmi fejlds trvnyeinek, tevkenysgk trtnelmi jelentsgnek megrtshez. A kommunista nevels mdszeres harcot kvetel az emberek tudatban meglev kapitalista cskevnyek – a vallsi eltletek, a burzso ideolgia behatsa – ellen. A kommunista nevels fontos mozzanata az egszsges s fejlett eszttikai zls kialaktsa.

 

           Kommunista Prtok: a munksosztly j tpus, forradalmi prtjai, lcsapatai, amelyek sszeforrva a munksosztly egszvel s a dolgozk szles tmegeivel, a marxizmus-leninizmus alapjn vezetik a proletritus harct a szocializmus, majd a kommunizmus megvalstsrt. Szervezetileg a demokratikus centralizmus elvn plnek fel. Biztostaniuk kell a tudatos prtfegyelmet, a prtokon bell nem trhetik meg a frakcik s csoportok tevkenysgt. Feladatuk a prtegyessg, a prt eszmei-politikai s cselekvsi egysgnek megrzse. Vgs cljuk a kommunizmus vilgmret gyzelmnek kiharcolsa. A kommunista prtok a nemzetkzi munksosztly rdekeit kpviselik, kzsek a cljaik, eszmik, ellensgeik, a proletrinternacionalizmus vezrli ket, ezrt a kzttk lev egysg termszetes. Mgis az utbbi vekben megbomlott az egysg aminek oka az, hogy a Knai Kommunista Prt megtagadta a kommunista prtok kzsen kidolgozott stratgijt s taktikjt, szakadr tevkenysget folytat a mozgalomban. A kommunista vilgmozgalom f osztagainak stratgija: a szocialista orszgok kommunista prtjainak feladata a szocializmus teljes felptse; a fejlett tksorszgok kommunista prtjainak feladata a monopoltke megdntse, az j tpus demokrcia, majd a szocializmus megteremtse; a gyarmati s a volt gyarmati orszgok kommunista prtjainak feladata a teljes fggetlensg kivvsa, a nem kapitalista t, illetve vgs soron a szocialista t biztostsa. A kzs feladatok sszehangolsa s a nzetek kicserlse rdekben a kommunista prtok rendszeres kapcsolatokat tartanak egymssal, emellett idrl idre nemzetkzi tancskozsokat rendeznek.

 

           Kommunizmus: a kapitalista trsadalmat felvlt trsadalmi-gazdasgi alakulat, a munksmozgalom vgclja. Fejldsnek tbb szakasza van: als foka a szocializmus, fels foka a kommunizmus. Elmletileg Marx s Engels alapozta meg. Az SZKP programja a kvetkezkppen hatrozza meg a kommunizmust: „Osztly nlkli trsadalmi rendszer, amelyben a termelsi eszkzk egysges kztulajdonban vannak, ahol megvalsul a trsadalom valamennyi tagjnak teljes trsadalmi egyenlsge, ahol az emberek sokoldal fejldsvel egytt llandan fejld tudomny s technika alapjn nnek a termelerk, ahol a trsadalmi gazdasg minden forrsa teljes bsgben buzog, s megvalsul a nagyszer elv: = Mindenki kpessgei szerint, mindenkinek a szksgletei szerint. = A szabad s ntudatos dolgozk magas szervezettsg trsadalma, amelyben megvalsul a trsadalmi nigazgats, a trsadalom javra vgzett munka mindenki szmra elsdleges letszksglett, felismert szksgszersgg vlik, kpessgeit mindenki a leghasznosabban fogja gymlcsztetni a np javra.”

 

           Komplex Program:  a KGST 25. lsszakn (1971-ben) elfogadott, a gazdasgi egyttmkds tovbbi erstst s tkletestst, valamint a KGST-tagllamok szocialista integrcijnak fejlesztst clz tervezet. A program a tbbi kztt rmutat: „A KGST-tagllamok abbl indulnak ki, hogy – a termelerk ltaluk elrt magas fejlettsgi sznvonala, a termels s a fogyaszts szfrjban bekvetkezett nagy szerkezeti vltozsok, a tudomnyos-technikai forradalom feladatainak, a mszaki halads minden eszkzzel trtn meggyorstsnak, a trsadalmi termels hatkonysga nvelsnek s a npjlt emelsnek idszersge, valamint a szocialista termelsi viszonyok jellege s az imperializmussal vvott osztlyharc kvetelmnyei miatt – ltfontossg a KGST-tagllamok gazdasgi s tudomnyos-mszaki egyttmkdsnek lland mlytse s tkletestse, valamint a szocialista gazdasgi integrci fejlesztse, a tbbi szocialista orszgokkal megvalsult gazdasgi s tudomnyos-mszaki kapcsolatok fejlesztse. Az egyttmkds tovbbi elmlytse s tkletestse, valamint a szocialista gazdasgi integrci fejlesztse elsegti a szocialista vilgrendszer gazdasgi erejnek nvelst, minden egyes orszg npgazdasgnak megerstst. Az egysg ersdse s a kapitalizmussal szemben a trsadalmi let minden terletn jelentkez flny – a gyzelem fontos tnyezje a szocializmus s kapitalizmus kztti versenyben.” A Komplex Programban a nemzeti s a nemzetkzi rdekek szoros egysget alkotnak. Megvalstsa valamennyi tagllamnak, kztk haznknak is rdeke.

 

           Kompromisszum:  klcsns engedmnyekkel jr megegyezs ellenttes irnyzatok, prtok, kormnyok, osztlyok vagy ms erk kztt valamilyen kzvetlen, kzs cl rdekben. A munksosztly politikjban az olyan kompromisszum helyes, amely elsegti a f clok elrst.

 

           Koncentrci: kzpontosts: 1.szkebb – politikai gazdasgtani rtelemben: gazdasgi egysgek (tkk) nvekedse, sajt forrsbl (tkekoncentrci), amikor a trsadalmi gazdasg (trsadalmi ssztke) mennyisge is nvekszik. 2. Tgabb rtelemben a termels sszpontosulsa, teht a centralizcit is magban foglalja.

 

           Koncepcis Perek: olyan trvnysrt, jogtipr politikai perek, amelyeket koholt vdak alapjn folytatnak le egyes politikusok ellen. (pl. a Rajk-per)

 

           Konjunktra:  a gazdasgi helyzet kedvez alakulsa, kedvez zletmenet. Ebben az rtelemben tks viszonyok kztt az jratermelsi ciklus, meglnkls s fellendls szakasznak felel meg. Konjunktrrl beszlhetnk az egsz gazdasg vagy egyes gazatok viszonylatban. Ellentte a dekonjunktra. Tgabb rtelemben a konjunktra, a gazdasgi helyzet alakulsa ltalban.

 

           Konkrt Munka:  az rutermel munka egyik oldala, az absztrakt munka ellenptja, amely hasznlati rtket hoz ltre. A konkrt munka ltal ltrehozott hasznlati rtkek alkotjk a trsadalom anyagi gazdasgt. Az rutermels folyamatban a konkrt munka viszi t a termelsi eszkzk rtkt az j termkre. A kapitalizmusban a munksok konkrt munkja, a munks ltal ellltott hasznlati rtk a tks tulajdona lesz, mert a termelsi eszkzk magntulajdonban vannak. A konkrt munka csak annyiban rdekli a tkseket, amennyiben az ruk hasznlati rtke az rtk s az rtktbblet hordozja. A szocializmusban a konkrt munka a trsadalmi gazdasg nvekedsnek forrsa. Hatkonysgt a termelkenysg fejezi ki.

 

           Konkurencia:  a tks gazdasgban az egyes tksek, illetve tks csoportok egyms kztti harca a minl nagyobb profitrt. A szocialista gazdasgban a szablyozott piac egyik tnyezje, amely sztnzi a vllalatokat a npgazdasgi rdekek hatkonyabb kielgtsre.

 

           Korporci:  1. Chbeli, rendi, kereskedelmi vagy ms rdekeken alapul egyesls, testlet, trsuls, szvetsg; 2. A fasiszta llamok korporcis llamoknak neveztk magukat, mert arra trekedtek, hogy a klnbz trsadalmi rtegeket foglalkozsi gak, hivatsok, szakmk stb. szerint korporcikban egyestsk, s ezltal a fasizmusnak osztlyok feletti ltszatot adjanak.

           Kozmopolitizmus:  reakcis burzso ideolgia, amely tagadja az nll nemzeti ltet, lemond a nemzeti hagyomnyok s kultra polsrl, a haza rdekeinek vdelmrl s a nemzeti szuverenitsrl, kzmbs a nemzettel s a hazval szemben. Azt hirdeti, hogy az ember vilgpolgr, hazja az egsz vilg. Lnyegt tekintve a burzso nacionalizmus msik oldala, amely a monopoltke nemzetkzi jellegt, nemzetkzi terjeszkedst tkrzi. A mai burzso propaganda igen fontos ideolgiai fegyvere.

 

           Klcsns Gazdasgi Segtsg Tancsa, KGST: az eurpai szocialista orszgok gazdasgi egyttmkdsi szervezete. 1949 janurjban alakult. Alapt tagjai: SZU, Bulgria: Csehszlovkia? Magyarorszg, Lengyelorszg, Romnia. 1949-ben csatlakozott hozz Albnia, amely azonban 1962 ta nem vesz rszt munkjban. 1950-ben tagja lett az NDK, 1962-ben Monglia, 1972-ben Kuba. 1964-tl kezdve Jugoszlvia mint megfigyel vesz rszt a klnbz bizottsgok munkjban. 1973-ban Finnorszg egyttmkdsi szerzdst rt al a KGST-vel. F clkitzsei: a rszt vev orszgok gazdasgi egyttmkdsnek tervszer alapokra helyezse; a rendelkezsre ll termelerk leghatkonyabb felhasznlsa s a fejleszts rvn elsegteni a fejldsbeli klnbsgek kiegyenltdst; a tksorszgok diszkrimincijnak ellenslyozsa. A clkitzseket a KGST tagorszgai gy valstottk meg, hogy sszehangoltk az egyes orszgok npgazdasgi terveit; hossz lejrat ruforgalmi megllapodsokat ktttek, lpseket tettek a szakostsra s a koopercira s mszaki-tudomnyos egyttmkdst valstottak meg; egysgestettk a szabvnyokat. A KGST hatkony intzmnynek bizonyult s megfelelt az eredetileg kitztt cloknak. A KGST szervei: a Tancs, a Vgrehajt Bizottsg, a Terviroda, a Titkrsg, lland bizottsgok s intzmnyek. A KGST orszgok gazdasgi egyttmkdsben j szakaszt nyitott az 1971 vi 25. tancsls. Ezen elfogadtk a szocialista gazdasgi integrci Komplex Programjt.

 

           Klcsns Hader-cskkentsi Trgyalsok: a SZU s ms szocialista orszgok az eurpai biztonsgi s egyttmkdsi rendszer kiptsnek rszeknt mr vek ta javasoltk a NATO-llamoknak a kt katonai tmb fegyveres erinek fokozatos cskkentst. Noha a SZU kezdettl fogva az sszeurpai hadercskkents mellett foglalt llst, hajland volt kezdeti lpsknt elfogadni azt a NATO javaslatot, amely csak Kzp-Eurpt rinti. A NATO hatalmak ugyanakkor eltekintettek attl a kvetelsktl, hogy „ kiegyenltett” hadercskkentsrl trgyaljanak (egy NATO-hadosztly leszerelse fejben kt Varsi Szerzds-hadosztly leszerelst). Ilyen elzmnyek kztt kezddtt meg Bcsben 1973janur 31-n az elzetes megbeszls  12 NATO-orszg (Franciaorszg, Portuglia s Izland kivtelvel) s a Varsi Szerzds 7 llama kztt. Hossz vita alakult ki a rszt vev orszgok sttust illeten, mg vgl 1973 mjus 14-n teljes jog rsztvevnek minstettk Belgiumot, az USA-t, Hollandit, Kanadt, Luxemburgot, Nagy-Britannit, az NSZK-t, Csehszlovkit, Lengyelorszgot, az NDK-t s a SZU-t, mg specilis sttusszal rendelkez rsztvevnek Dnit, Grgorszgot, Olaszorszgot, Norvgit, Trkorszgot, Bulgrit, Magyarorszgot s Romnit. Miutn sikerlt megllapodni az eljrsi mdozatokban, 1973 oktber 30-n megkezddtek Bcsben az rdemi trgyalsok, amelyek az eurpai s az ltalnos nemzetkzi helyzet fggvnyeknt vekig elhzdnak.

 

           „Kzposztly Trsadalma”: a burzso propaganda ltal npszerstett „elmlet”, amely szerint a fejlett tks orszgokban fokozatosan megsznnek az osztlyok, illetve egy j kzposztlyban integrldnak. Ez az j kzposztly magba olvasztja a munksokat s a tkseket egyarnt. Az „elmlet” clja, hogy elterelje a figyelmet az osztlyklnbsgekrl.

 

           Kztrsasg:  respublika: olyan llamforma, amelyben az llamft s a legfelsbb llamhatalmi, trvnyhoz szervet (parlamentet) az alkotmnyban megllaptott mdon s idtartamra vlasztjk, a vgrehajt hatalom (kormny) e trvnyhoz szerv eltt felels. A kztrsasgi rendszer nmagban mg nem hatrozza meg az llam osztlyjellegt. Kztrsasg ltezett mr az kori rabszolgatart llamokban (Grgorszgban, Rmban), majd a feudalizmus kereskedvrosaiban (Velencben, Firenzben, Genovban, Novgorodban) is. A kapitalizmus idejn ltrejttek a burzso kztrsasgok (a legtbb kapitalista llamformja kztrsasg), amelyekben a burzsozia (a fejlett orszgokban napjainkban a monopoltksek) diktatrja valsul meg. A kztrsasg szocialista formja elsnek a SZU-ban alakult ki.

 

           Kulturlis Forradalom: a szocialista forradalom egyik ltalnos trvnyszersge. Azt jelenti, hogy a forradalomnak tbb-kevsb rvid id alatt t kell ptenie az egsz npmvelst, hozzfrhetv kell tennie a szles nptmegek szmra a kultra legmagasabb rend vvmnyait. Ezzel ltrejnnek a szksges felttelek ahhoz, hogy a dolgozk kzvetlenl rszt vegyenek a gazdasgi, llami s trsadalmi let irnytsban, hogy kineveldjn a szocialista rtelmisg s ltrejjjn az j, szocialista kultra. A kulturlis forradalom az egyes orszgokban a szocialista felpts feltteleinek megfelel sajtos formban valsul meg. A Szovjetuniban a kulturlis forradalom kivezette Oroszorszg dolgoz tmegeit a szellemi rabsgbl s sttsgbl; az orszg, amelyben a lakossg tbbsge azeltt rstudatlan volt, hatalmas lptekkel indult el a kultra cscsai fel. Ma a Szovjetuniban ismeretlen az rstudatlansg, magas sznvonalon ll a kzoktats, a tudomny, a technika, a kultra.

 

           Legnagyobb Kedvezmny Elve:  a nemzetkzi kereskedelemben alkalmazott elv, amely szerint a szerzd felek a szerzdsben meghatrozott terleteken egymsnak klcsnsen biztostjk mindazokat a kereskedelmi, vm stb. kedvezmnyeket, amelyeket brmelyik ms llamnak nyjtanak vagy nyjtani fognak. A szocialista s tks orszgok kzti viszonyok normalizlsa megkveteli, hogy a legnagyobb kedvezmny elve rvnyesljn a gazdasgi kapcsolatokban.

 

           Llektani Hadvisels:  (pszicholgiai hbor): hbor vagy hbors elkszletek idejn a szemben ll felek mdszere a pszicholgiai, normlis er gyengtsre. a msodik vilghbor utn az imperialista klpolitika egyik fontos tnyezje. Clja a szocialista orszgok egysgnek megbontsa, a burzso ideolgia terjesztse, a fellaztsi politika rvnyestse. Nagy anyagi erforrsokkal rendelkez propagandaszervezeteket lltottak e politika szolglatba: Szabad Eurpa Rdi, Amerika Hangja stb.

 

           Lenin, Vlagyimir Iljics (1870-19249):  Marx s Engels mvnek folytatja, az oroszorszgi munksosztly s a vilgproletaritusnak vezetje, a Szovjetuni Kommunista Prtja s a szovjet llam megalaptja. 1870-ben Szimbirszkben (a mai Uljanovszkban) szletett. 1877-ben fejezte be a gimnziumot s a kaznyi egyetem jogi karra iratkozott be. Itt dikmozgalomban val rszvtelrt letartztattk s rendri felgyelet al helyezs mellett szmztk. 1891-ben, a ptervri egyetemen magnton fejezete be tanulmnyait. Lenin Kaznyban (1888-1889) s Szamarban (1889-1893-ban) tanulmnyozta a marxista elmletet, ennek hatsra marxistv vlt s Szamarban megszervezte az els marxista csoportot. 1893-ban Ptervrra kltztt s a ptervri marxistk vezetje lett. Itt igen jelents munkt vgzett a munksok kztt. 1894-ben rta meg els jelents mvt, a „Kik azok a npbartok s hogyan hadakoznak a szocildemokratk ellen” cmmel, melyben bebizonytotta a narodnyikok elmletnek s taktikjnak tarthatatlansgt s megmutatta Oroszorszg munksosztlynak a harc igazi tjt. 1895.ben a „Harci Szvetsg a munksosztly felszabadtsra” nev szervezetben egyestette Ptervr marxista csoportjait. Rviddel ksbb letartoztattk, bebrtnztk, majd Szibriba szmztk. 1900 elejn klfldre szktt, ahol megalaptotta az els sszoroszorszgi marxista jsgot, az „Iszkr”-t. az „Ikszkr”-nak rendkvl nagy szerepe volt az j tpus marxista prt megalakulsban s els programjnak kidolgozsban, melyet a reformistk az opportunistk elleni harcban valstottak meg. 1903-ban, az OSZDMP II. kongresszusn alakult meg a Bolsevik Prt, mely az orosz proletritust s a dolgoz parasztsgot Lenin vezetsvel harcba vitte a cri nknyuralom ellen, a szocialista trsadalmi rend megteremtsrt. E harc egyes szakaszai: 1905-ben az orosz polgri demokratikus forradalom; 1917-ben a februri forradalom s a gyzelmes Oktberi Szocialista Forradalom. Lenin rendkvli trtnelmi rdeme, hogy Marx s Engels halla utn az j trtnelmi feltteleknek megfelelen alkot mdon alkalmazta s tovbbfejlesztette a marxizmus tanait, konkretizlva azt az orosz s a nemzetkzi forradalmi mozgalom tapasztalataira. A tks termels elemzst – amit Marx a „Tk”-ben mr kidolgozott – Lenin az „Imperializmus legfelsbb foka” cm munkjban (1916) folytatta, s feltrta az imperializmus gazdasgi s politikai fejldsnek trvnyszersgeit. A leninizmus alkot szelleme jut kifejezsre a szocialista forradalom Lenin ltal kidolgozott elmletben. Ebben bebizonytotta, hogy az j trtnelmi felttelek kztt lehetsg van a szocializmus gyzelmre elszr egy vagy egynhny orszgban, ezrt nem szksgszer a forradalom egyidej gyzelme az sszes fontosabb tks orszgokban. Lenin dolgozta ki a proletaritus prtjrl, mint a proletaritus vezet s szervez erejrl szl elmletet, amelynek rtelmben marxista prt nlkl lehetetlen a proletrdiktatra kivvsa s a kommunista trsadalom felptse. Lenin lett az els proletrllam vezetje. Ez az llam az irnytsval meg tudta vdeni ltt a bels s kls ellensg elleni harcban, s rtrhetett a szocializmus bks ptsre. Lenin dolgozta ki – Marx s Engels elmlett tovbbfejlesztve – a szocializmus ptsnek konkrt programjt a Szovjetuniban, s e programot a prt s az egsz szovjet np vezrelvv tette. A marxizmus egyes alkotrszeinek, gy a filozfia fejldsnek is j korszaka fzdik Lenin nevhez. Kezdettl fogva nagy figyelmet fordtott a dialektikus s a trtnelmi materializmus tovbbfejlesztsre. Szmra a marxista filozfia az j trtnelmi korszakban a munksosztly s annak prtja eltt felmerl krdsek megoldsnak eszkze volt. A marxista filozfit egy sor j eszmvel is gazdagtotta. 1908-ban rta meg alapvet filozfiai mvt, „A materializmus s empiriokriticizmus” cmmel. E mvben mlyrehatan elemezte a dialektikus materializmus talajn a termszettudomnyok j eredmnyeit, tovbbfejlesztette a marxista filozfia alapvet tteleit, klnsen az ismeretelmletet (a materialista visszatkrzdsi elmlet tudomnyos megalapozsa; az objektv igazsg s fejldsnek dialektikja a viszonylagos igazsgtl az abszolt igazsg fel; az anyag, a tr s id, tovbb az oksg kategriinak meghatrozsa; az anyag sajtossgainak bonyolultsga s kimerthetetlensge stb.). Lenin megltta a machizmusban a modern polgri s revizionista filozfinak azt a tendencijt, amely a materializmust j mdszerekkel kvnja alsni, s a gnoszeolgira s logikra specializlva magt, prblja vdelmezni az idealizmust. A machizmusra vonatkoz kritikja mindmig idszer, s ma is a reakcis filozfik elleni harcra neveli a marxistkat. Lenin rendkvli hatrozottsggal vetette fel a filozfia prtossgnak krdst, megkvetelve a marxistktl az idealizmus s metafizika minden vlfaja elleni kvetkezetes harcot. Lenin sokat tett a materialista dialektika tovbbfejlesztse rdekben, amelyet a „marxizmus lelknek”, a marxizmus elmleti fundamentumnak nevezett. Bebizonytotta a dialektiknak, mint a fejlds elmletnek sokoldalsgt, s megalkotta a dialektika, a logika s az ismeretelmlet egybeessrl s egysgrl szl rendkvl fontos ttelt. Lenin ezen a tren a „Filozfiai fzetek”-ben rdekes gondolatok tmegt nyjtotta, utalva arra, hogy a dialektika, a logika s az ismeretelmlet egysgnek mintaszer megvalsulsa Marx „A tke” cm mve. Lenin e gondolatai a dialektika tovbbi kidolgozsnak egsz programjt alkotjk. A gazdasg, a politika, a stratgia s taktika legklnbzbb krdseivel foglalkoz mvei fellmlhatatlan pldi a dialektika relis letre val alkalmazsnak. „A harcos materializmus jelentsgrl” (1922) cm cikkben Lenin kijellte a marxista filozfia fejldsnek tovbbi feladatait a vallsos vilgnzet elleni harc tern is, ezek az tmutatsok ma is idszerek. Lenin a marxista filozfia legnagyobb vvmnyainak a materialista trtnetfelfogst tekintette. A trtnelmi materializmusban a trsadalom fejldstrvnyei megrtsnek s a trsadalom szocialista talaktsrt folytatott forradalmi harcnak elmleti alapjt ltta. Az j korszak gazdasgi, politikai s szellemi lett alkot mdon vizsglta s ezen keresztl tovbbfejlesztette a marxista szociolgit. Igen jelentsek az osztlyokrl s az osztlyharcrl, az llamrl s a forradalomrl (llam s forradalom-1917), tovbb a nptmegeknek a szocialista forradalomban s a kommunista trsadalom ptsben jtszott szereprl, a tmegek, a prt s a vezrek kapcsolatrl szl tanulmnyai (Baloldalisg, a kommunizmus gyermekbetegsge-1920). A szocialista pts sorn jelentkez j trsadalmi trvnyszersgeknek megfelel j eszmket dolgozott ki a gazdasg s a politikaviszonyrl, a kultrrl s a kultrforradalomrl, a szocialista erklcsrl, a szocialista mvszetrl stb. Jelents Lenin elmleti munkssga a marxista filozfiatrtnet terletn is. Mlyenszntan s tallan rdekelte a mlt filozfusait (az kori filozfusokat, a francia materialistkat, Kantot, Hegelt stb). Nagyra becslte az orosz forradalmi demokrata gondolkodk – Belinszkij, Herzen, Csernisevszkij stb. – szerept. A leninizmus mint a marxizmus folytatsa s tovbbfejlesztse, a marxizmus-leninizmus mint egysges elmlet, korunkban a bkrt, a demokrcirt s a szocializmusrt harcol halad emberisg vilgnzete.

 

           Lnyeg s Jelensg:  filozfiai kategrik, amelyek a valsg minden objektumra szksgszeren jellemz oldalakat tkrzik. A lnyeg a trgy legmlyebb, legtartsabb tulajdonsgainak s viszonyainak az sszessge, amely meghatrozza ltrejttt, jellegt s fejldsnek irnyt. A jelensg a trgy sokfle, kls, vltoz, rzki ton kzvetlenl felfoghat tulajdonsgainak s viszonyainak sszessge, a lnyeg megnyilvnulsnak, megjelensnek a mdja. Az idealistk hamis magyarzatt adjk e kategriknak: vagy eszmeinek tartjk a lnyeget, vagy a jelensget szubjektvnek, a lnyeget pedig objektvnek s megismerhetetlennek, vagy eleve szubjektvnek minstik magnak a lnyegnek s jelensgnek a megklnbztetst, avagy pedig teljesen tagadjk a lnyeget, a jelensget pedig az rzkelssel azonostjk. A lnyeg s a jelensg elvlaszthatatlan egysget alkot; amiknt nincsen „tiszta”, „magnval” lnyeg, gy nincs lnyeg nlkli jelensg sem; „a lnyeg megjelenik, a jelensg lnyegi” (Lenin mvei). A lnyeg s jelensg egysge egymsba val tmenetkben is megnyilvnul. Az, ami egy bizonyos esetben (meghatrozott vonatkozsban) lnyeg, ms esetben (illetve ms vonatkozsban) lehet jelensg s megfordtva. A lnyeg s jelensg egysgben azonban bels ellentmonds van, a lnyeg s jelensg az ellentmonds oldalai. A lnyeg a meghatroz, a jelensg a meghatrozott; a jelensg kzvetlenl adott, a lnyeg rejtett; a jelensg jegyeiben gazdagabb mint a lnyeg, a lnyeg azonban mlyebb; a lnyeg a trgyban mindig egy, ez azonban a jelensgek sokasgban jelenik meg; a jelensg mozgkonyabb a lnyegnl, ugyanaz a jelensg klnbz, st ellenttes lnyegek megnyilvnulsa lehet; a jelensg kifejezheti a lnyeget hamisan, nem adekvt mdon (ltszat). De nemcsak a lnyeg s jelensg kztt van ellentmonds, hanem magban a lnyegben is, ezek az ellentmondsok a trgy alapvet ellentmondsai, amelyek egszben meghatrozzk fejldst. A dialektikus materializmus, a metafizikval ellenttben, elismeri a lnyeg vltozhatsgt. A lnyeg s a jelensg ellentmondsa okozza a megismers folyamatnak bonyolult, ellentmondsos jellegt „…. minden tudomny flsleges volna, ha a dolgok megjelensi formja s lnyege kzvetlenl egybeesnk…”  (Marx, A tke). A megismers clja  a jelensgtl a lnyeghez val szntelen kzeleds, a dolgok mind mlyebb lnyegnek feltrsa a kls jelensgek mgtt, a lnyeg klnbz megjelensi mdjai okainak kidertse. Az ember a kzvetlen rzki szemllet tjn a felsznen lev jeleneket ismeri meg. A lnyeg megismerse viszont az elvont gondolkods segtsgvel trtnik. A jelensgtl a lnyeghez val tmenet a tudomnyos megismersben a ksrlettl (megfigyelstl) a lerson keresztl az interpretcihoz val tmenet specifikus formjt lti.

 

           Lnyeges s Lnyegtelen Tulajdonsgok:  a dolgok vagy jelensgek tulajdonsgai, amelyek az azokban betlttt szerep tekintetben klnbznek. A trgy lnyeges tulajdonsgai nlkl nem ltezhet, de valamely lnyegtelen tulajdonsga nlkl igen. A lnyeges tulajdonsgok a trgy lnyegbl fakadnak. A filozfiban lnyeges tulajdonsgokat attributumoknak, a lnyegtelen tulajdonsgokat akcidenciknak nevezik. A tulajdonsgok megklnbztetsnek a dolgokrl alkotott ismeretek minstse, mint a trgyak objektv ltezsbl ered meghatrozott rtkels szempontjbl van jelentsge. A szubjektv idealizmus a lnyeges s lnyegtelen tulajdonsgokat a szubjektum szempontjbl magyarzza s magban a termszetben nem tall ilyen klnbsget. A tulajdonsgok megtlsben nehzsget okoz az, hogy a megismers kezdeti szakaszn mind a lnyeges, mind a lnyegtelen tulajdonsgokat logikai ton, sszehasonlts rvn trjuk fel. A valsgos megklnbztets ksbb, a tulajdonsgoknak a lnyegbl val levezetse alapjn trtnik, amikor a lnyeges ltalnosknt mutatkozik. A lnyeges tulajdonsgok megklnbztetsnek dnt felttele az emberi gyakorlat, amiben a dolog a maga lnyeges tulajdonsgaiban jelenik meg.

 

           Lt:  1. Filozfiai fogalom a tudattl fggetlenl ltez objektv vilg, az anyag jellsre. A trsadalomra vonatkoztatva a „trsadalmi let” kifejezs hasznlatos. A dialektikus materializmus, amely a vilg anyagisgt s a ltet azonos fogalmaknak tekinti, elveti a lt idealista elkpzelst, valamint a ltnek a tudati aktusbl val levezetsre tett idealista ksrleteket. Ugyanakkor nem elegend csupn a lt objektv voltnak a hangslyozsa, mivel ez esetben tisztzatlan marad a lt materilis vagy idelis jellegnek krdse. A dialektikus materializmus a ltet tekinti elsdlegesnek, a tudatot msodlagosnak, mindamellett a tudatot nemcsak passzv tkrzdsknt fogja fel, hanem aktv erknt, amely hatst gyakorol a ltre. 2. A legltalnosabb s legelvontabb fogalom, amely ltalban valaminek a ltezst jelli. Ebben az esetben a ltet meg kell klnbztetni a realitstl, a ltezstl, a valsgtl stb., mint az objektv folyamatok s jelensgek konkrtabb s mlyebb jellemzitl.

 

           Ltrt Val Kzdelem:  az l szervezetek ellenllsa az lettelen s l termszet azon tnyezivel szemben, amelyek fennmaradsukra s szaporodsukra nzve kedveztlenek. A ltrt val kzdelemben a krnyezet feltteleihez legjobban alkalmazkod egyedek maradnak letben s hozzk ltre a legletkpesebb utdokat. A ltrt val kzdelem az egy falhoz tartoz egyedek s klnbz fajok egyedei kztt klcsns  viszony formja, a nvny s llatvilg evolucijnak tnyezje. A ltrt val kzdelemnek az emberi trsadalomra val megengedhetetlen kiterjesztse volt a forrsa a burzso szociolgia egyik legreakcisabb ramlatnak: a szocildarwinizmusnak.

 

           Ltezs:  a vltoz dolgok egsz sokflesge sszefggseikben s klcsnhatsaikban. A dolgok ltezse nem korltozhat bels lnyegkre, vagy pusztn ltkre. Hibsak azok a filozfiai elmletek, amelyek a lnyeget, mint a dolgok alapjt flbe helyeztk ltezsknek, s ezt alacsonyabb rendnek, vletlennek s rvid letnek tartottk. De hibs az az elmlet is, amely a dolgok ltezst lnyegk fl helyezi, s vagy egyltaln tagadja a lnyeg ltezst, vagy felfoghatatlannak, az emberi megismers s gyakorlat szmra elrhetetlennek tartja. Valjban sem a lnyeg nem lehetsges a ltezs nlkl, (mivel a lnyeg nmagban a vilg teljes mozdulatlansgt jelenten, aminek semmi kze a termszet s a trsadalom valsgos lethez), sem a ltezs nem lehetsges lnyeg nlkl (mivel az nmagban vett ltezs esetn csak a klsdleges, a nyugalom nlkli szakadatlan vltoz, a vletlen rgztdnk). Csak a ltezs s a lnyeg, a lt s a ltezs egysge teszi lehetv, hogy minden ltezt megrtsnk.

 

           Lukcs Gyrgy: (1885-1971) filozfus s esztta, akadmikus. Munkssgt mint esztta a „Nyugat”-ban s a „Huszadik Szzad”-ban megjelent esszivel kezdte, majd tbb nll tanulmnyktete jelent meg a drma s a regny trtneti fejldsrl.(„A llek s a formk”1910; „A modern drma fejldsnek trtnetrl”1911). Ekkor mg a nmet idealista filozfia talajn llt, s rsait romantikus sznezet antikapitalizmus jellemezte. A Tancskztrsasg alatt a kulturlis gyek npbiztosa volt. 1919 utn Bcsbe emigrlt. 1923-ban nmet nyelven jelent meg els marxista igny mve („Geschichte und Klassenbewusstsein”  - Trtnelem s osztlytudat), amelyben a hegeli dialektika elemzse sorn nem emeli ki kellkppen a hegeli dialektika s a marxista dialektika klnbzsgt. Ksbb Nmetorszgban, majd a Szovjetuniban folytatta munkssgt. Igyekezett lekzdeni a hegeli idealista filozfia korbbi hatst, az ifj Hegelrl rott munkja azonban mg mindig a hegeli filozfia eszmnytse. Lukcs 1945-ben visszatrt Magyarorszgra, a budapesti egyetem tanra lett, s a kibontakoz kulturlis letben jelents szerepe volt; tbbek kztt eredmnyesen terjesztette a realizmus eszmjt a formalista trekvsekkel szemben. A realizmusrl adott eszttikai-filozfiai elemzsei lnyeges pozitv eredmnyek mellett hibkat is tartalmaznak: tlrtkelte a kritikai realizmust s albecslte a szocialista realizmus eredmnyeit s lehetsgeit. rtkelseiben httrbe szorultak az osztlyharc s a proletrdiktatra aktulis problmi („Irodalom s demokrcia”,1947; „A polgri filozfia vlsga”,1949). E nzeteit1949-ben Rudas Lszl, Rvai Jzsef s msok lesen brltk. Ksbb – rszleges nbrlatnak eredmnyeknt – megjelentette tanulmnyktett a szovjet irodalom kiemelked alkotsairl („Szocialista realizmus”1952). „Az sz trnfosztsa”(1952) cm mvben az irracionalista filozfia szmos irnyzatnak sokoldal, rtkes elemzst s brlatt adta. 1957-ben jelent meg „A klnbsg mint eszttikai kategria” cm tanulmnya, majd 1964-ben nmet nyelven tfog eszttikai mve („Die eingenart des Asthetischen” – Az eszttikum sajtossga). 1976-ban jelent meg posztumusz mve „A trsadalmi lt ontolgijrl”.

 

 
Pontos id
 
Ltogatottsg
Induls: 2007-02-07
 
Elrhetsg:

marxista@tvn.hu

 

 
Ajnlott Linkek
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!