Forradalmi Helyzet: a forradalom objekt�v felt�tele. Lenin tan�t�sa szerint a k�vetkez�k jellemzik: az uralkod� oszt�lyok nem tudnak a r�gi m�dom korm�nyozni, politik�juk v�ls�gba jutott, az elnyomott t�megek nem akarnak m�r a r�gi m�don �lni, s aktivit�suk rendk�v�l felfokoz�dik, k�szek a forradalmi fell�p�sre. Ahhoz azonban, hogy a forradalmi helyzet forradalomhoz vezessen, sz�ks�g van a forradalmi p�rt vezet�s�re, olyan politik�ra, amely kifejezi a n�pt�megek �rdekeit.

           Forradalom:  t�rsadalmi forradalom: az oszt�lyharc legmagasabb form�ja, az oszt�lyt�rsadalom fejl�d�s�ben t�rv�nyszer�en bek�vetkez� szakasz, amelyben a fejlettebb, magasabb rend� t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat (fegyveres vagy b�k�s eszk�z�kkel) felv�ltja  az elavult t�rsadalmi rendszert, a hatalom a r�gi reakci�s oszt�ly kez�b�l a halad� oszt�ly kez�be megy �t, s ily m�don megnyitja a t�rsadalom tov�bbfejl�d�s�nek utj�t. A forradalom sz�ks�gszer� a fejl�d� termel�er�k �s a fejl�d�s g�tjaiv� v�lt r�gi  termel�si viszonyok k�z�tti ellent�ten alapszik. A forradalom megoldja azt az ellentmond�st: �j termel�si viszonyokat teremt, amelyek szabad utat nyitnak a termel�er�k tov�bbi fejl�d�s�nek. A forradalom legf�bb k�rd�se a hatalom, mindenekel�tt sz�tz�zza a r�gi �llamhatalmat, �s �j politikai hatalmat hoz l�tre. L�trej�tt�nek objekt�v felt�tele a forradalmi helyzet, szubjekt�v felt�tele a felt�rekv� oszt�lyok forradalmi tudata, szervezetts�ge �s elsz�nts�ga. Jelleg�t �s alapvet� tartalm�t az hat�rozza meg, hogy milyen t�rsadalmi ellentmond�sokat old meg, �s hogy milyen �j t�rsadalmi rendszert hoz l�tre. Hajt�er�i azok az oszt�lyok, amely megv�vj�k �s el�rerend�tik, megval�sul�s�ban alapvet�en �rdekeltek. A polg�ri forradalmak a feudalizmus fejl�d�s�nek biztos�t�sa, a burzso�zia hatalomra juttat�sa. Azokat a polg�ri forradalmakat, amelyekben sz�les n�pt�megek vesznek r�szt �s �n�ll� k�vetel�sekkel l�pnek fel, polg�ri demokratikus forradalmaknak nevezz�k. Ezek legk�vetkezetesebb v�lfaja az, amelynek nem a burzso�zia, hanem a munk�soszt�ly a vezet�je (pl. az 1905-1907-es vagy az 1917-es febru�ri oroszorsz�gi forradalom). Az imperializmus korszak�ban azokban az orsz�gokban, amelyekben a burzso�zia m�r nem forradalmi, a munk�soszt�ly pedig m�r tudatos �s szervezett er�, forradalmi p�rtja van, a polg�ri demokratikus forradalom vezet� erej�v� a munk�soszt�ly v�lik. Ez nemcsak a polg�ri demokratikus forradalom k�vetkezetes v�gigvitel�t biztos�tja, hanem megteremti a lehet�s�get arra, hogy a szok�sos burzso� hatalom helyett munk�sparaszt demokratikus diktat�ra vagy ahhoz hasonl� hatalom j�jj�n l�tre, �s a polg�ri demokratikus forradalom �tn�j�n szocialista forradalomba. A polg�ri demokratikus forradalmak saj�tos form�j�t val�s�tj�k meg a nemzeti felszabad�t� mozgalmak. A szocialista forradalom jelleg�ben alapvet�en k�l�nb�zik a t�bbi forradalomt�l, megd�nti a r�gi uralkod� oszt�ly hatalm�t, l�trehozza a prolet�rdiktat�r�t, megsz�nteti a mag�ntulajdon uralm�t �s a kizs�km�nyol�s valamennyi form�j�t, az oszt�ly n�lk�li t�rsadalomba val� �tmenet kezdet�t jelenti. Vezet� �s legf�bb ereje a munk�soszt�ly. Mozgat�er�i a vele sz�vets�gben lev� dolgoz� �s kizs�km�nyolt t�megek. A szocialista forradalom a t�rt�nelmi felt�telekt�l f�gg�en k�l�nb�z� form�kban (fegyveres, b�k�s) mehet v�gbe.

           F�der�ci�: �llamsz�vets�g; �llamok olyan jelleg� kapcsolata, egyes�l�se, amelyen bel�l k�z�s k�zponti szervek int�zik a legf�bb �llami �gyeket. Az �llamsz�vets�g t�rv�nyhoz� szervei �ltal hozott t�rv�nyek valamennyi tag�llamra k�telez� �rv�ny�ek. A tag�llamok ugyanakkor meghat�rozott k�rd�sekben fenntartj�k �n�ll�s�gukat, lehetnek k�l�n t�rv�nyhoz� szerveik, korm�nyaik stb. A kapitalista �s a szocialista �llamsz�vets�gek k�z�tti elvi k�l�nbs�g van. A kapitalista �llamsz�vets�gek (pl. USA, NSZK, Sv�jc, Ausztr�lia. Braz�lia, Mexik�, India) t�bbs�ge nem nemzeti alapon �p�l fel, hanem ter�leti egys�g szerint. A tag�llamoknak nincs joguk az �llamsz�vets�gekb�l val� kiv�l�sra, t�nylegesen csak helyi �nkorm�nyzattal rendelkeznek. A szocialista �llamsz�vets�gek (SZU, Jugoszl�via, Csehszlov�kia) az �llamsz�vets�g �j t�pus�t val�s�tj�k meg. Tag�llamaik nemzeti alapon �p�lnek fel, sz�les jogk�rrel rendelkeznek a nemzeti �nrendelkez�si jog szellem�ben.

           Frakci�:  1. Politikai p�rt tagjainak szervezett csoportja, amely a parlamentben (parlamenti frakci�), a helyi �nkorm�nyzati szervekben vagy m�s t�rsadalmi szervezetekben p�rtj�nak politik�j�t k�pviseli. 2. Politikai p�rton bel�li csoportosul�s (p�rton bel�li frakci�), amely nem �rt egyet a p�rt politikai ir�nyvonal�val vagy annak bizonyos k�rd�seivel, k�l�n �ll�spontot k�pvisel, k�l�n szervezeti k�zpontot hoz l�tre, s a csoportosul�shoz tartoz�kat a k�l�n �ll�spont k�pvisel�s�re k�telezi. A frakci� megbontja a forradalmi p�rt eszmei, politikai �s szervezeti egys�g�t, al��ssa a p�rtfegyelmet, akad�lyozza a p�rtot c�ljainak megval�s�t�s�ban. Ez�rt a kommunista p�rtok a legszigor�bban tiltj�k a p�rton bel�li frakci�k kialak�t�s�t, illetve l�tez�s�t.

           Gazdas�gi mechanizmus: a gazd�lkod�s, a gazdas�g ir�ny�t�s�nak konkr�t rendszere. Mag�ban foglalja a k�zponti ir�ny�t�s szerveit, eszk�zeit, a k�zgazdas�gi szab�lyoz� rendszert. A szocializmusban a tervgazd�lkod�s konkr�t rendszere. Haz�nkban a szocializmus alapjai lerak�s�nak befejez�se, a termel�er�k fejl�d�se sz�ks�gess� tette a gazdas�gi mechanizmus reformj�t. A reform f� c�lja, hogy er�s�tse haz�nkban a szocialista rendet, seg�tse a szocializmus teljes fel�p�t�s�t, kibontakoztassa a tervgazd�lkod�s el�nyeit, lehet�v� tegye a gazdas�gpolitikai c�lok k�vetkezetesebb megval�s�t�s�t.

           Gazdas�gir�ny�t�si Rendszer: az �llami int�zked�sek, szervezetek �sszess�ge a  gazdas�gi tev�kenys�g k�zponti ir�ny�t�s�ra. Elemei: a n�pgazdas�g tervez�s, a k�zponti szab�lyoz�s �s gazdas�gir�ny�t�si szervezet. A k�zponti szab�lyoz�s egyr�szt k�zvetlen�l t�rt�nik, amikor is a szocialista �llam tulajdonosi min�s�gben adminisztrat�v �ton ad egy-egy v�llalatnak gazdas�gi feladatokat vagy biztos�t gazdas�gi er�forr�sokat, m�sr�szt k�zvetett szab�lyoz�si eszk�z�kkel, amikor is az �llam az �r�- �s p�nzviszonyok seg�ts�g�vel gyakorolja az ir�ny�t�st. A k�zvetett szab�lyoz�si eszk�z�k k�z�l a legf�bbek: az �rszab�lyoz�s, az ad�politika, a v�mpolitika, a szem�lyi �s v�llalati j�vedelmek k�pz�s�nek �s felhaszn�l�s�nak szab�lyoz�sa, a hitelpolitika, a k�lkereskedelmi szubvenci�k. A szocialista gazdas�gir�ny�t�s alapelve a demokratikus centralizmus, ami azt jelenti, hogy a szocialista gazdas�g csak a t�rsadalom k�zponti ir�ny�t�sa mellett m�k�dhet, de a helyi szerveknek, gazdas�gi egys�geknek, a t�rsadalom tagjainak lehet�s�g�k van gazdas�gi d�nt�sre, illetve maguk is r�sztvesznek a d�nt�sek meghozatal�ban. Ennek megfelel� a gazdas�gir�ny�t�s szervezete. Alapegys�g a v�llalat, amely mind gazdas�gilag, mind szervezetileg �n�ll�. Egyes ter�leteken a v�llalatok tev�kenys�g�t tr�szt�k, egyes�l�sek fogj�k �ssze. A d�nt�si jogk�r�k elhat�rol�dnak a k�zponti szervek �s v�llalatok k�z�tt. Az alapelv az, hogy a d�nt�s joga olyan szinten legyen, ahol a d�nt�shez sz�ks�ges felt�telek a legkedvez�bbek, �s a d�nt�shez sz�ks�ges felt�telek a legkedvez�bbek, �s a d�nt�shez kapcsol�d� �rdekek a legk�zvetlenebbek. A szocialista gazdas�gir�ny�t�si rendszer k�t f� t�pusa a direkt, illetve az indirekt t�pus. Az el�bbiben az ir�ny�t�s t�lnyom�r�szt k�zvetlen utas�t�sokkal t�rt�nik, az ut�bbiban a tervben meghat�rozott c�lok el�r�s�t f�leg gazdas�gi szab�lyoz�kkal biztos�tj�k.

           Gazdas�gi Verseny: a v�llaltok t�rekv�se a nagyobb nyeres�g, j�vedelem megszerz�s�re, a jobb termel�si, �rt�kes�t�si felt�telek megteremt�se �tj�n. A gazdas�gi verseny az �rutermel�s term�szet�b�l k�vetkezik. A kapitalizmusban a m�sik f�l kiszor�t�s�ra, t�nkret�tel�re ir�nyul� konkurenciaharcban testes�l meg. A szocialista gazdas�gban is van gazdas�gi verseny, ennek k�r�lm�nyeit a szocialista �llam a tervgazdas�g felt�tel�nek megfelel�en szab�lyozza. A gazdas�gi verseny  a szocializmusban a gazdas�gir�ny�t�s egyik eszk�ze, amellyel az �llam hat�konyabb munk�ra, a sz�ks�gletek jobb kiel�g�t�s�re �szt�nzi a v�llalatokat. A szocialista �s kapitalista orsz�gok k�z�tt is van gazdas�gi verseny.

           Gazdas�goss�g: a gazdas�gi tev�kenys�g min�s�gi jellemz�se. Egy gazdas�gi tev�kenys�g ann�l gazdas�gosabb, min�l kisebb r�ford�t�ssal min�l nagyobb eredm�nyt �rnek el. A gazdas�goss�g elv�nek nagy szerepe van a szocialista v�llalatok gazd�lkod�s�ban, hiszen a v�llalatok nagyobb nyeres�gre t�rekszenek. Megfelel� �rrendszer eset�n a v�llalati szint� gazdas�goss�g �sszhangban van n�pgazdas�gi szint�vel.

           Gazdas�gpolitika: a p�rt �s az �llam �ltal�nos politik�j�nak r�sze, amely a gazdas�gi fejl�d�s f�bb c�ljait �s az e c�lok megval�s�t�s�t szolg�l� eszk�z�ket hat�rozza meg. Kidolgoz�sakor figyelembe veszik a gazd�lkod�s k�ls� �s bels� k�r�lm�nyeit.

           Gerilla: a h�d�t�kkal szembesz�ll� n�pi felkel�k, (nem sorkaton�k) fegyveres csoportok, ill. azok harci m�dszere; a terepet �s a helyi viszonyokat j�l ismer� kis, szabads�gharcos egys�gek harca regul�ris katonai egys�gek ellen. F� jellemz�je a kezdem�nyez�s, a gyors man�verez�s, a t�mad�s �s visszavonul�s kombin�l�sa, a meglep�s, az ellens�g megzavar�sa, ut�np�tl�s�nak megnehez�t�se. T�bb latin-amerikai orsz�gban a forradalm�rok egy r�sze a forradalmi harc egyetlen c�lravezet� form�j�nak tartja. A marxizmus-leninizmus szerint a forradalmi harc legfontosabb felt�tele a mind sz�lesebb n�pt�megek t�mogat�sa �s akt�v fell�p�se, a harci m�dszereket pedig az adott saj�toss�gok �s er�viszonyok szabj�k meg s a fegyveres harcnak is t�bb form�ja lehets�ges, ezek k�z�tt a gerillaharc is fontos szerepet t�lthet be, k�l�n�sen, ha �lvezi a n�pt�megek akt�v t�mogat�s�t. Sikertelen gerillaharcban vesztette �let�t Bol�vi�ban 1967 okt�ber�ben Ernesto Che Guevara, a h�s forradalm�r, aki a forradalmak �r�k jelk�pe maradt.

           Gerillaharc: a ny�lt �sszecsap�sokat ker�l�, az ellens�g erej�t �lland� r�csap�sokkal fel�rl� harcmodor.

           H�bor�: ellent�tes t�rekv�s� �llamok k�z�tti, katonai er�kkel v�vott harc. C�lja az �llamok t�rekv�seinek, �rdekeinek ny�lt er�szak seg�ts�g�vel, katonai er�vel val� megval�s�t�sa. Ez�rt t�rsadalmi-politikai l�nyeg�t tekintve az �llamok vagy oszt�lyok b�keid�ben kialakult politik�j�nak folytat�sa a fegyveres er�szak eszk�zeivel. Akkor alkalmazz�k, amikor az ellent�tek v�gs�kig ki�lez�dnek, a b�k�s (gazdas�gi, ideol�giai, diplom�ciai stb.) eszk�z�kkel vitt politika nem vezet c�lra, az egyik oldal el�g er�s ahhoz, hogy a sz�m�ra elfogadhatatlan vagy kedvez�tlen b�k�s megold�si lehet�s�g helyett fegyveres er�szakot alkalmazzon, a t�mad� f�l az ellenf�ln�l er�sebbnek tudja mag�t, a b�ke er�i pedig nem tudj�k megakad�lyozni a h�bor� kirobban�s�t. K�l�nb�z� h�bor�k voltak: vil�gh�bor�, helyi h�bor�, imperialista h�bor�, honv�d� h�bor�, nemzeti felszabad�t� h�bor�, polg�rh�bor�. A h�bor� menete �s kimenetele a harcban �ll� felek er�viszonyait�l, �ltal�ban a k�vetkez� t�nyez�kt�l f�gg: 1.A termel�er�k nagys�g�t�l, fejletts�g�t�l, a gazdas�gi rendszer jelleg�t�l (gazdas�gi potenci�l). 2. A tudom�ny �s a technika fejletts�gi sz�nvonal�t�l (tudom�nyos-technikai potenci�l). 3. A t�rsadalmi-politikai rendszer jelleg�t�l. 4. A n�p ideol�giai �s erk�lcsi arculat�t�l, a h�torsz�g �llapot�t�l (eszmei, politikai, erk�lcsi potenci�l). 5. A hadsereg erej�t�l (katonai potenci�l).korunkban a h�bor�k ig�nybe veszik �s pr�b�ra teszik a hadvisel� felek eg�sz gazdas�gi, tudom�nyos-technikai, ideol�giai, t�rsadalmi-politikai �s erk�lcsi erej�t, szervezet�t �s rendszer�t. A h�bor� tudom�nyos magyar�zat�t a marxizmus-leninizmus adta meg. Megc�folta azt a t�telt, amely szerint a h�bor� �r�k �s elker�lhetetlen jelens�g a t�rsadalmi �letben. Bebizony�totta, hogy a h�bor� t�rt�nelmi kateg�ria, az antagonisztikus oszt�lyt�rsadalmak term�ke �s jellemz�je, a kizs�km�nyol� oszt�lyok politik�j�b�l fakad. A szocializmus vil�gm�ret� gy�zelm�vel megsz�nik a h�bor� gazdas�gi-t�rsadalmi talaja, elt�nnek a h�bor� okai, �s elt�nnek a h�bor�k is. A marxizmus-leninizmus szerint meg kell k�l�nb�ztetni igazs�gos �s igazs�gtalan h�bor�kat. Igazs�gosak azok a h�bor�k, amelyeknek (pl. a magyar nemzeti szabads�gharca 1848-49-ben a Habsburg elnyom�s ellen, az antifasiszta nemzeti felszabad�t� harcok, az alg�riai n�pek felszabad�t� h�bor�ja az amerikai imperialist�k ellen stb.) c�lja  az orsz�g, a n�p felszabad�t�sa a bels� vagy k�ls� elnyom�s al�l, illetve az orsz�g �s n�p v�delme a leig�z�si t�rekv�sekkel szemben. Igazs�gtalanok azok a h�bor�k, amelyeknek (pl. az els� vil�gh�bor�, a gyarmatos�t� h�bor�k, az amerikai imperialist�k vietn�mi h�bor�ja) c�lja a h�d�t�s, m�s n�pek �s orsz�gok leig�z�sa. A h�bor� folyam�n megv�ltozhat a h�bor� jellege: p�ld�ul a m�sodik vil�gh�bor� imperialista h�bor�k�nt kezd�d�tt, de igazs�gos antifasiszta h�bor�v� v�ltozott. A h�bor� igazs�gos vagy igazs�gtalan jelleg�t nem az d�nti el, hogy v�delmi vagy t�mad�-e (pl. az igazs�gos nemzeti felszabad�t� h�bor�k sokszor t�mad�k, ugyanakkor az els� vil�gh�bor� a megt�madott f�l r�sz�r�l is igazs�gtalan volt). Az igazs�gos h�bor� el�seg�ti, az igazs�gtalan g�tolja a t�rsadalmi halad�st. A marxizmus-leninizmus t�mogatja az igazs�gos h�bor�kat �s fell�p az igazs�gtalan h�bor�k ellen. A kommunista vil�gmozgalom arra t�rekszik, hogy a h�bor�k okainak megsz�ntet�s�vel v�g�rv�nyesen v�get vessen a h�bor�knak, amelyek a t�rt�nelem folyam�n m�rhetetlen szenved�seket �s k�rokat okoztak az emberis�gnek. A nemzetk�zi er�viszonyok eltol�d�sa a b�ke �s a szocializmus jav�ra, a h�bor�ellenes er�k egys�ges, szervezett fell�p�se megf�kezheti az imperialist�k h�bor�s t�rekv�seit. A szocialista vil�grendszer l�trej�tt�vel �s az antiimperialista er�k harca k�vetkezt�ben a vil�gh�bor� t�bb� nem v�gzetszer�en elker�lhetetlen, b�r am�g a monopolkapitalizmus fenn�ll, fennmarad az imperialista agresszi�k vesz�lye is. Ma az imperializmus agresszivit�s�nak fokoz�d�sa, a modern haditechnika fejl�d�se, az eg�sz emberis�g l�t�t fenyeget� t�megpuszt�t� fegyverek l�tez�se is parancsol�lag megk�veteli az �sszes b�keszeret�, antiimperialista �s antimilitarista er� egys�ges fell�p�s�t a h�bor�s imperialista politika ellen.

           H�bor�s B�n�s�k: azok a szem�lyek, akik h�bor�s b�ncselekm�nyeket, vagyis a b�ke, az emberis�g, a nemzetk�zi hadijog ellen ir�nyul� b�n�ket k�vetnek el. A m�sodik vil�gh�bor� idej�n a sz�vets�ges nagyhatalmak elhat�rozt�k, hogy b�r�s�g el� �ll�tj�k azokat a fasiszta vezet�ket, akik felel�sek a h�bor� el�k�sz�t�s��rt �s kirobban�s��rt, a nemzetk�zi b�ke elleni b�ncselekm�nyek�rt, valamint a v�dtelen lakoss�g, a hadifoglyok meggyilkol�s��rt felel�s t�meggyilkosokat. Meg�llapodtak abban is, hogy a f�b�n�s�ket az �rdekelt orsz�gok egy�ttesen �t�lik el, a t�bbiek ott ker�lnek b�r�s�g el�, ahol b�ncselekm�nyeiket elk�vett�k. A h�bor�s f�b�n�s�k f�l�tt k�t nemzetk�zi b�r�s�g �t�lkezett, N�rnbergben (n�nbergi per) �s Toki�ban, a magyar h�bor�s f�b�n�s�k felett a magyar n�pb�r�s�g mondott �t�letet. Az imperialista hidegh�bor�s politika kibontakoz�s�val egyre ink�bb lanyhult a h�bor�s b�n�k felkutat�s�nak �s felel�ss�gre von�s�nak folyamata, az el�t�ltek b�ntet�seit m�rs�kelt�k, s�t t�bb h�bor�s b�n�s felel�s poz�ci�hoz is jutott az �j nyugatn�met hadseregben.

           Halad�s �s Hanyatl�s a T�rsadalmi Fejl�d�sben:  az eg�sz t�rsadalom, vagy egyes t�rsadalmi jelens�gek ellent�tes fejl�d�sform�i, amelyek a t�rsadalom felfel� �vel�, el�rehalad� fejl�d�s�t, vir�gz�s�t, illetve a r�gi, elavult form�khoz val� visszat�r�st, a stagn�l�st �s a visszaes�st jelenti. A t�rsadalmi halad�s mutat�i: a termel�er�k, a gazdas�gi rend �s az �ltala meghat�rozott fel�p�tm�ny jelleg� int�zm�nyek fejletts�gi foka, valamint a tudom�ny �s kult�ra fejletts�gi sz�nvonala �s elterjedts�ge, az egy�n fejletts�ge, a t�rsadalmi szabads�gjogok n�veked�s�nek foka. Az alapvet�, a d�nt� t�nyez� a t�rsadalmi fejl�d�sben a termel�si m�d fejl�d�se, azonban a t�rt�nelem egyes szakaszaiban, egyes orsz�gokban igen l�nyeges – b�r nem meghat�roz� – jellemz�i lehetnek a t�rsadalom halad�s�nak (progresszi�), illetve hanyatl�s�nak (regresszi�) az olyan, viszonylag �n�ll� t�rsadalmi jelens�gek, mint a politikai �let form�i, a kult�ra, a m�vel�d�s stb., b�r az ut�bbiak m�sodlagosak, a t�rsadalom gazdas�gi rendj�nek f�ggv�nyei. A politikai t�nyez�k okozta t�rsadalmi hanyatl�s p�ld�j�ul szolg�l azoknak az orsz�goknak a t�rt�nelme, ahol a fasizmus hatalomra jutott (vagy hatalmon van). Az antagonisztikus t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatok fejl�d�se rendk�v�l ellentmond�sos. B�r e form�ci�k a t�rt�nelem bizonyos szakasz�n el�seg�tik a t�rsadalmi halad�st, mindig jellemzik �ket a hanyatl�s mozzanatai. Az eg�sz emberi t�rsadalmat tekintve a fejl�d�s alapvet� tendenci�ja a halad�s, amely adott esetben mind az �j t�rsadalom elemeinek �s felt�teleinek kialakul�s�ban, mind pedig a t�rsadalmi �let egyes jelens�geinek fejl�d�s�ben nyilv�nul meg. �gy p�ld�ul, b�r a t�k�s t�rsadalom fejl�d�s�t az imperializmus kor�ban eg�sz�ben a hanyatl�s jellemzi, mindamellett a kapitalizmusban a tudom�ny �s a technika sok �ga, valamint m�s t�rsadalmi jelens�g is el�rehalad�st mutat. Ahhoz azonban, hogy az adott t�rsadalom �letk�pess�g�t, halad� vagy visszaes� tendenci�it �rt�kelhess�k, mindenekel�tt meg kell hat�roznunk �ltal�nos fejl�d�sir�ny�t, ami hozz�seg�ti a halad�sban �rdekelt oszt�lyokat �s r�tegeket a t�rsadalmi fejl�d�s m�lyebb meg�rt�s�hez �s t�rv�nyszer�s�geinek felhaszn�l�s�hoz. A filoz�fi�ban – de a szociol�gi�ban is – k�l�nb�z� m�don �rtelmezt�k a halad�s �s a hanyatl�s fogalm�t. A fejl�d� kapitalizmus id�szak�ban m�k�d� tud�sok (Vico, Herder, Hegel stb.) elismert�k a halad�st �s arra t�rekedtek, hogy azt racion�lisan megalapozz�k. A hanyatl� kapitalizmus id�szak�ban �l� tud�sok azonban a halad�s fogalm�t vagy egyes kult�r�kra �s civiliz�ci�kra sz�k�tik le (Spengler, Toynbee), vagy egyenesen tagadj�k a halad�s t�rt�neti tanulm�nyoz�s�nak lehet�s�g�t. M�s polg�ri gondolkod�k a hanyatl�st puszt�n szubjekt�v t�nyez�k hat�s�val magyar�zz�k: p�ld�ul a n�ci N�metorsz�g hanyatl�sa, szerint�k csup�n Hitler szem�lyes tulajdons�gainak �s a n�ci p�rt tev�kenys�g�nek a k�vetkezm�nye. A halad�s �s a hanyatl�s fogalm�r�l a marxizmus-leninizmus adott tudom�nyos magyar�zatot. A halad�s mint el�rehalad� �s visszaes�sekt�l mentes fejl�d�s, csak az oszt�ly n�lk�li, kommunista t�rsadalomban v�lik lehets�gess�.

           „Harmadik �t”: polg�ri, kispolg�ri �s jobboldali szoci�ldemokrata elm�let, amely szerint a kapitalizmus �s a szocializmus helyett egy „harmadik utat” vagy „k�z�putat” kell v�lasztani. Ennek az elm�letnek sokf�le ir�nyzata van („demokratikus szocializmus”, „j�l�ti �llam”, „feh�rgall�rosok t�rsadalma” stb.), de l�nyeg�kben valamennyien az imperializmus v�ls�g�t felismer� vagy �rz�kel�, ugyanakkor azonban a szocializmust�l idegenked� polg�ri, kispolg�ri �s �rtelmis�gi r�tegek ideol�gi�j�nak felelnek meg.

           Hazafis�g:  a haza szeretete, „egyike a legm�lyebb �rz�seknek, mely elk�l�n�lt haz�k �vsz�zados �s �vezredes fenn�ll�sa sor�n gy�keresedett meg” (Lenin m�vei). A hazafis�g nem valamif�le titokzatos „nemzeti szellemb�l” vagy „faji l�lekb�l” fakad, mint ahogy a polg�ri szociol�gusok �ll�tj�k, hanem meghat�rozott t�rsadalmi-gazdas�gi viszonyokb�l. A hazafis�g t�rt�nelmi jelens�g, amelynek konkr�t tartalma a k�l�nb�z� korokban v�ltoz�. A hazafis�g mint a t�rsadalmi tudat egyik eleme, k�l�n�sen nagy jelent�s�gre tett szert a fejl�d� kapitalizmus kor�ban, a nemzetek �s a nemzeti �llamok kialakul�s�val kapcsolatban. Az oszt�lyellent�tek tov�bbi fejl�d�se �s ki�lez�d�se sor�n azonban egyre nyilv�nval�bb� v�lt a burzso� hazafis�g hamis �s k�pmutat� jellege. A burzso�zia a haza �rdekeinek f�l�be helyezi a profitot �s a „vil�g t�k�sei sz�vets�g�nek v�delm�t a dolgoz�kkal szemben” (Lenin m�vei). A nemzeti �rdekek igazi hordoz�ja csakis az az oszt�ly lehet, amely a t�rsadalmi fejl�d�s halad� tendenci�j�t k�pviseli. A t�k�s t�rsadalomban a dolgoz�k, els�sorban a prolet�ri�tus ilyen oszt�ly. Hab�r a prolet�ri�tusnak a kapitalizmusban nincs �s nem is lehet igazi haz�ja, mik�zben a t�rsadalom forradalmi �talak�t�s��rt �s a szocializmus fel�p�t�s��rt harcol, egyben orsz�ga s az eg�sz n�p legm�lyebb nemzeti �rdekeit k�pviseli. A hazaszeretet csak a szocialista forradalom eredm�nyek�nt fon�dik �ssze – a munk�soszt�ly vezette dolgoz�k �ltal l�trehozott – �j t�rsadalmi rend, �j �llam ir�nti odaad� h�s�ggel. A dolgoz�knak els� �zben van igaz�n haz�juk. Ezen az alapon fejl�dik ki az �j szocialista hazafis�g, amely a szocialista t�rsadalom egyik mozgat�ereje. A szocialista hazafis�g szorosan �sszefon�dik a prolet�r internacionalizmussal �s kiz�rja mind a nacionalizmust, mind a kozmopolitizmust.

           Hipot�zis: feltev�s, amelyn�l sz�mos t�ny alapj�n vonunk le k�vetkeztet�st az objektum l�tez�s�re, illetve a jelens�g �sszef�gg�seire vagy ok�ra vonatkoz�lag, de a konkl�zi� m�g nem tekinthet� teljesen bizony�tottnak.

           Hit:  valamely jelens�g igaz volt�nak bizony�t�s n�lk�li elismer�se. A term�szetfelettibe (isten, angyalok, �rd�g�k stb.) vetettek vak hitet minden vall�s alkot�eleme. Ebben az �rtelemben a hit nem k�l�nb�zik a babon�t�l. A vall�si hit ellent�tben �ll a tud�ssal. Mindamellett sok idealista filoz�fus pr�b�lja �sszeb�k�teni a hitet �s a tud�st, vagy a hitet a tud�s hely�be �ll�tani (Fideizmus). K�znapi �rtelemben a hit olyan tudom�nyos k�vetkeztet�sekbe, hipot�zisekbe vetett meggy�z�d�s, amelyeket az adott pillanatban m�g nem lehet k�s�rleti �ton bizony�tani. Az ilyen hit a m�r el�rt �s gyakorlatban kipr�b�lt tud�sra �p�l.

           Humanizmus:  az emberi m�lt�s�g ir�nti tiszteletet, az emberek jav�r�l, sokoldal� fejl�d�s�kr�l, a t�rsadalmi �let kedvez� felt�teleinek megteremt�s�r�l val� gondoskod�st kifejez� n�zetek �sszess�ge. A humanizmus eszm�nyeit eredetileg a n�pt�megek spont�n m�don form�lt�k ki a t�rsadalmi �s erk�lcsi negat�vumok elleni harcban. Mint �n�ll�, „sz�les k�r�” eszme�ramlat, a humanizmus a renesz�nsz kor�ban alakult ki (XIV – XVI. sz.), �gy a humanizmus fogalm�t gyakran a renesz�nsz kult�r�j�nak, ideol�gi�j�nak jellemz�s�re is haszn�lj�k. Ebben az id�szakban a humanizmus fontos helyet foglalt el a feudalizmus �s a k�z�pkori teol�giai n�zetek ellen harcol� burzso�zia ideol�gi�j�ban, szorosan �sszef�gg�tt a halad� materialista n�zetekkel. A humanist�k az egy�nis�g szabads�g�t hirdett�k, harcoltak a vall�si aszketizmus ellen, hirdett�k az ember j�g�t az �r�mre �s f�ldi sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�re. A renesz�nsz kor�nak olyan kiv�l� humanist�i, mint Petrarca, Dante, Boccaccio, Leonardo da Vinci, Rotterdami Erasmus, Giordano Bruno, Rabelais, Montaigne, Kopernikusz, Shakespeare, F. Bacon �s m�sok, fontos szerepet t�lt�ttek be a felvil�gosultabb gondolkod�s kialak�t�s�ban. A polg�ri humanizmus a XVIII sz�zadi felvil�gos�t�k m�veiben �rte el a vil�gkor�t, akik a szabads�g, egyenl�s�g �s testv�ris�g jelszav�t hirdett�k, s akik s�krasz�lltak az emberek azon jog��rt, hogy akad�lytalanul kifejlessz�k „term�szetes adotts�gaikat”. A polg�ri humanizmus azonban m�g legjobb megnyilv�nul�saiban is korl�tozott, mert nem �rinti a dolgoz�k anyagi �letfelt�teleit, mell�zi t�nyleges szabads�guk k�rd�s�t, a mag�ntulajdonra  �s az individualizmusra alapozza a humanista eszm�nyeket. Ez�rt a burzso�zia szempontj�b�l megoldhatatlan ellentmond�s t�madt a humanizmus jelszavai �s e jelszavaknak a t�k�s t�rsadalomban val� t�nyleges megval�s�t�sa k�z�tt. A burzso�zia mai ideol�gusainak humanizmusra vonatkoz� fejteget�sei �ltal�ban azt a c�lt szolg�lj�k, hogy leplezz�k a kapitalizmus val�j�ban antihum�nus l�nyeg�t. Az ut�pikus szocializmus k�pvisel�i felismert�k �s b�r�lt�k a kapitalizmus antihum�nus jelleg�t, de a t�rt�nelem objekt�v t�rv�nyeit nem ismerve nem tal�lhatt�k meg az igazs�gos t�rsadalom megteremt�s�nek re�lis �tj�t �s eszk�zeit. A humanizmus min�s�gileg magasabb rend� form�ja a szocialista humanizmus. Ennek elm�leti alapja a marxista-leninista filoz�fia �s a tudom�nyos kommunizmus elm�lete, amelyek bebizony�tott�k, hogy az emberek sokoldal� �s harmonikus fejl�d�s�nek, az egy�n igazi szabads�g�nak elengedhetetlen felt�tele a t�rsadalmi elnyom�s megsz�ntet�se �s a kommunizmus fel�p�t�se. 

           Idealista t�rt�netfelfog�s:  az a felfog�s, amely a t�rsadalmi fejl�d�s f� erej�nek az eszm�ket, az elm�leteket, az emberi tudatot stb. tartja. Az idealista t�rt�netfelfog�st Marx el�tt osztatlanul uralkodott a tudom�nyban. A t�rsadalom fejl�d�s�t vagy az „abszol�t eszme”, a „vil�g�sz”, a vil�g felett �ll� tudat tev�kenys�g�vel magyar�zt�k (pl. Hegel), vagy egyes kiv�l� szem�lyis�gek tev�kenys�g�vel (pl. az ifj� hegeli�nusok, a narodnyiks�g). A Marx el�tti materialista filoz�fia sem l�pett t�l e felfog�s korl�tain. A XVIII sz�zadi materialist�k azt vallott�k, hogy a t�rt�nelem menete az emberek n�zeteinek fejl�d�s�t�l, az ismeretek terjed�s�t�l f�gg. Feuerbach a t�rt�nelmi peri�dusokat a vall�sban v�gbement v�ltoz�sokkal hozta �sszef�gg�sbe. A modern polg�ri szociol�gi�ban osztatlanul uralkodik az idealizmus, a t�rsadalmi fejl�d�s objekt�v t�rv�nyszer�s�geinek tagad�sa. A modern polg�ri szociol�gia vagy arra t�rekszik, hogy pesszimizmust �s bizalmatlans�got hintsen el a t�rsadalmi halad�st illet�en, vagy pedig igazolni pr�b�lja a fenn�ll� helyzetet, �s elvonja a dolgoz�k figyelm�t a t�rsadalmi viszonyok forradalmi �talak�t�s��rt val� harct�l. A t�rsadalmi fejl�d�s tudom�nyos elm�lete a t�rt�nelmi materializmus.

           Idealizmus:  filoz�fiai ir�nyzat, amely a filoz�fia alapk�rd�s�nek megold�sa tekintet�ben a materializmussal ellent�tes, amennyiben a szellemi, a nem anyagi els�dlegess�g�b�l �s az anyagi m�sodlagoss�g�b�l indul ki. Ez viszi k�zel a vall�shoz, amely szerint a vil�g id�ben �s t�rben v�ges, s az isten teremtette. Az idealizmus a tudatot a term�szett�l elszak�tva vizsg�lja, s �gy sz�ks�gk�ppen misztifik�lja mind az emberi tudatot, mind a megismer�si folyamatot, �s rendszerint szkepticizmust �s agnoszticizmust hirdet. A materialista determinizmussal a k�vetkezetes idealizmus a teleologikus felfog�st �ll�tja szembe (Teleol�gia). A burzso� filoz�fusok az „idealizmus” kifejez�st t�bb �rtelemben haszn�lj�k, mag�t az ir�nyzatot azonban az egyetlen igazi filoz�fi�nak tekintik. A marxizmus-leninizmus bebizony�totta e filoz�fia tudom�nyos tarthatatlans�g�t, de ellent�tben a metafizikus �s vulg�ris materializmussal, amely az idealizmust csup�n k�ptelens�gnek �s ostobas�gnak tartja, hangs�lyozza, hogy a filoz�fiai idealizmus b�rmely konkr�t form�j�nak ismeretelm�leti gy�kerei vannak. Az elm�leti gondolkod�s fejl�d�se sor�n az idealizmus lehet�s�ge – a fogalmaknak t�rgyukt�l val� elszak�t�sa – m�r a legelemibb absztrakci�ban fenn�ll. Ez a lehet�s�g csak az oszt�lyt�rsadalom viszonyai k�z�tt v�lik val�s�gg�, ahol az idealizmus �gy jelenik meg, mint a mitol�giai, fantasztikus vall�si k�pzetek folytat�sa tudom�nyos k�nt�sben. T�rsadalmi gy�kereit tekintve az idealizmus a materializmussal ellent�tben, rendszerint azoknak a konzervat�v �s reakci�s r�tegeknek �s oszt�lyoknak a vil�gn�zetek�nt jelentkezik, amelyek nem �rdekeltek a val�s�g h� t�kr�z�s�ben, a termel�er�k fejleszt�s�ben �s a t�rsadalmi viszonyok gy�keres �talak�t�s�ban. Az idealizmus abszolutiz�lja az emberi megismer�s fejl�d�se sor�n sz�ks�gszer�en felmer�l� neh�zs�geket, s ez�ltal f�kezi a tudom�nyos halad�st. Mindezek ellen�re az idealizmus egyes k�pvisel�i �j ismeretelm�leti k�rd�sek felvet�s�vel �s a megismer�si folyamat form�inak �rtelmez�s�re tett k�s�rletekkel �szt�nz�en hatottak t�bb filoz�fiai probl�ma kidolgoz�s�ra (pl. Hegel a fogalmak dialektik�j�ban „megsejtette” a dolgok dialektik�j�t). Ellent�tben a polg�ri filoz�fusokkal, akik az idealizmus sokf�le �n�ll� form�j�t k�l�nb�ztetik meg, a marxizmus-leninizmus az idealizmus valamennyi v�lfaj�t k�t csoportra osztja: objekt�v idealizmus, amely a val�s�g alapj�ul egy megszem�lyes�tett vagy szem�lytelen szellemet, valamif�le vil�gfeletti �n tudat�t fogadja el, �s szubjekt�v idealizmusra, amely az egy�ni tudatra �p�ti a vil�got. A szubjekt�v �s az objekt�v idealizmus k�zti k�l�nbs�g nem abszol�t. Egyr�szt sok objekt�v idealista rendszer tartalmaz szubjekt�v idealista elemeket, m�sr�szt a szubjekt�v idealist�k, a szolipszizmus elker�l�se v�gett gyakran objekt�v idealista �ll�spontra helyezkednek.

           Idealizmus Ismeretelm�leti �s Oszt�lygy�kerei: az idealista filoz�fia keletkez�s�t �s l�tez�s�t magyar�z� okok �s felt�telek. Az idealizmus ismeretelm�leti (gnoszeol�giai) gy�kere: a metafizikus egyoldal�s�g �s a szubjektivista tendencia �rv�nyes�l�se az emberi megismer�s magyar�zat�ban. Az idealizmus a val�s�gos emberi megismer�s talaj�n keletkezik, annak bonyolult, ellentmond�sos volt�b�l fakad. Mag�ban a megismer�si folyamatban benne rejlik annak lehet�s�ge, hogy az ember �rzeteit, fogalmaik elszak�ts�k a re�lis dolgokt�l, tov�bb�, hogy a k�pzelet elt�volodj�k az objekt�v val�s�gt�l. Ez a lehet�s�g �gy v�lik val�s�gg�, hogy a megismer�s egy-valamely von�s�t, oldal�t, hat�r�t egyoldal�an elt�lozva elszak�tj�k az anyagt�l, a term�szett�l, �s abszolutiz�lj�k. „Egyenesvonal�s�g �s egyoldal�s�g, merevs�g �s megcsontosod�s, szubjekt�vizmus �s szubjekt�v vaks�g” az objekt�v idealizmus elt�lozza, abszolutiz�lja a fogalmak, az absztrakt gondolkod�s szerep�t, a szubjekt�v idealizmus pedig  - az �szleletek, az �rzetek szerep�t, egyform�n szembe�ll�tva ezeket az objekt�v vil�ggal. Az idealizmus oszt�lygy�kerei abban rejlenek, hogy a t�rsadalom antagonisztikus oszt�lyokra hasadt, a kizs�km�nyol� oszt�lyok uralma megszil�rdult, a szellemi �s fizikai munka k�l�nv�lt �s szembeker�lt egym�ssal. �gy szakadt el a megismer� tev�kenys�g a dolgoz� t�megek gyakorlati tev�kenys�g�t�l, �s �gy v�lt az ideol�giai tev�kenys�g az uralkod� oszt�lyok monop�lium�v�. Ezzel azonban kialakult �s megszil�rdult az az ill�zi�, amely szerint az emberi tev�kenys�g szellemi , eszmei oldal�nak abszol�t �n�ll�s�ga �s saj�tos alkot� szerepe van. Mindez azt a helytelen felfog�st sz�lte, hogy az eszm�k, a fogalmak, �ltal�ban az eszmei, els�dleges az anyagival, a term�szettel, a l�ttel szemben. Az idealizmus imeretelm�leti gy�kerei szorosan �sszefon�dnak azokkal az oszt�lygy�kerekkel, amelyek nemcsak kialak�tott�k, de meg is szil�rd�tott�k az idealista vil�gn�zetet a kizs�km�nyol� oszt�lyok �rdek�ben.

           Ideol�giai Harc: az oszt�lyharc egyik form�ja. Korunkban rendk�v�l �les ideol�giai harc folyik a szocialista �s a burzso� ideol�gia k�z�tt. A k�l�nb�z� t�rsadalmi rendszer� �llamok b�k�s egym�s mellett �l�s��rt folytatott harc felt�telezi �s megk�veteli a burzso� ideol�gia ellen akt�v harcot, reakci�s l�nyeg�nek leleplez�s�t, a t�megek felszabad�t�s�t befoly�sa al�l, a t�megek eszmei felv�rtez�s�t a kapitalizmussal szemben. A szocializmus tov�bbi sikeres �p�t�se egyre ink�bb el�t�rbe helyezi az ideol�giai harcot, a kispolg�ri gondolkod�sm�dnak, a nacionalizmus maradv�nyainak lek�zd�s�t, az emberek szocialista gondolkod�s�nak �s erk�lcs�nek tov�bbi er�s�t�s�t.

           Id� �s T�r: az anyag alapvet� l�tez�si form�i. Az id�vel �s t�rrel kapcsolatos alapvet� filoz�fiai probl�ma, hogy objekt�v realit�s-e az id� �s t�r, vagy pedig ezek tiszta absztrakci�k, melyek csup�n az ember tudat�ban l�teznek. Az idealista filoz�fusok tagadj�k az id� �s t�r objekt�v jelleg�t: az id�t �s a teret egy�ni tudat tartalm�t�l teszik f�gg�v� (Berkley, Hume, Mach), az �rz�ki szeml�let a priori form�inak tekintik (Kant), vagy az abszol�t szellem kateg�ri�ik�nt fogj�k fel (Hegel). A materializmus az id�t �s a teret objekt�v jelleg�nek tartja, tagadja az id�n �s t�ren k�v�li l�tet. Az id� �s t�r elv�laszthatatlan az anyagt�l. Ebben nyilv�nul meg egyetemes jelleg�k. A t�rnek h�rom dimenzi�ja van, az id�nek pedig csak egy; a t�r az egyidej�leg l�tez� objektumok elhelyezked�s�nek rendj�t fejezi ki, az id� pedig az egym�st k�vet� jelens�gek egym�sut�nis�g�t. Az id� visszaford�thatatlan, vagyis minden anyagi folyamat egyetlen ir�nyban fejl�dik: a m�ltb�l a j�v� fel�. A term�szettudom�ny fejl�d�se r�vil�g�tott annak a metafizikus koncepci�nak a tarthatatlans�g�ra, amely szerint az id� �s a t�r az anyagi folyamatokt�l f�ggetlen�l �s egym�st�l elk�l�n�lten l�tezik. A dialektikus materializmus nem az id�nek �s a t�rnek a mozg� anyaggal val� egyszer� kapcsolat�b�l indul ki, hanem abb�l, hogy az anyagi mozg�s az id� �s t�r l�nyege, tartalma, s hogy k�vetkez�sk�ppen az anyag, a mozg�s, az id� �s a t�r elv�laszthatatlan egym�st�l. Ezt az eszm�t meger�s�tette a modern fizika.

           Ifj�s�gi mozgalom: a nemzeti �s nemzetk�zi keretek k�z�tt foly� oszt�lyharc fontos r�sze �s ereje. Az ifj�s�gi mozgalom olykor �szt�n�s, �ltal�ban azonban tudatos �s szervezett harc a t�rsadalmi ellentmond�sok megold�s��rt �s a fiatals�g l�tfelt�teleinek megjav�t�s��rt, a saj�tos ifj�s�gi �rdekek �rv�nyes�t�s��rt. K�l�nb�z� ifj�s�gi szervezetek, csoportok, megmozdul�sok form�j�ban l�tezik, amelyek ha nem is minden esetben kapcsol�dnak szervesen valamelyik p�rtmozgalomhoz, valamely ideol�gia hat�sa alatt �llnak. K�l�nb�z� ifj�s�gi szervezetek vannak: egys�ges ifj�munk�s, di�k, paraszt. B�rmilyen alapon szervez�dik is az ifj�s�gi mozgalom, sohasem szak�that� el a konkr�t t�rsadalmi-politikai felt�telekt�l �s az �ltal�nos oszt�lyharct�l. A szocialista orsz�gokban az ifj�s�gi mozgalom a szocialista ideol�gia �s a szocializmus b�zis�n m�k�dik a kommunista p�rtok ifj�s�gi szervezetek�nt, a kommunista p�rtok ir�ny�t�sa alatt. Azokban a szocialista orsz�gokban, amelyekben t�bbp�rtrendszer van, m�s p�rtoknak is lehet ifj�s�gi szervezete, ami azonban nem v�ltoztat az ifj�s�gi mozgalom  szocialista jelleg�n. A fejlett t�k�s orsz�gokban az ifj�s�gi mozgalom ideol�giai, politikai �s szervezeti arculata rendk�v�l ellentmond�sos �s sokr�teg�. Az ifj�s�g legjobb er�i a kommunista ifj�s�gi szervezetekben egyes�lnek, a megmozdul�sok r�sztvev�inek t�bbs�ge a demokratikus �s b�keszeret� er�k oldal�n k�zd. Emellett �s r�szben ezzel �sszefon�dva az ifj�s�gi mozgalmat �szt�n�s, anarchista, ultrabaloldali �s avantgardista akci�k is jellemzik. Az ifj�s�g egy kisebb r�sze a sz�ls� jobboldali p�rtokat k�veti, szemben �ll a halad� ifj�s�gi mozgalommal. A fejlett t�k�s orsz�gok ifj�s�gi mozgalom a hatvanas �vek v�g�n k�l�n�sk�ppen fellend�lt. Ez a mai kapitalizmus ellentmond�sainak �lez�d�s�t �s v�ls�g�t, az oszt�lyharc frontj�nak kisz�lesed�s�t t�kr�zi. A kommunista p�rtok nagy figyelmet ford�tanak az ifj�s�g nevel�s�re, az ifj�s�gi mozgalom egy r�sz�ben jelentkez� t�ves n�zetek lek�zd�s�re, s arra, hogy az ifj�s�g harc�t a munk�s oszt�lyharc�hoz kapcsolj�k.   

           Igazs�g: a val�s�g helyes, h� gondolati t�kr�z�se, ami v�gs� soron a gyakorlat krit�rium�val ellen�rizhet�. Az igazs�g mint jellemz� saj�toss�g, a gondolatokra vonatkozik, nem pedig magukra a dolgokra �s nyelvi kifejez�s�k eszk�zeire. A marxizmus adta el�sz�r k�vetkezetesen materialista megalapoz�s�t az igazs�g fogalm�nak, s mutatott r� tanulm�nyoz�s�nak �j, dialektikus vonatkoz�saira. (Objekt�v igazs�g, Abszol�t �s viszonylagos igazs�g, Az igazs�g konkr�ts�ga, Az igazs�g krit�riuma).

           Igazs�g Konkr�ts�ga: az igazs�g vizsg�lat�nak k�vetelm�nye, amely azon alapszik, hogy figyelembe vessz�k egy-egy jelens�g konkr�t l�t felt�teleit azt, hogy az igazs�g a hely �s id� meghat�rozott k�r�lm�nyeit�l, a vonatkoztat�si rendszert�l �s m�rt�kegys�gekt�l f�gg. Valamely �t�let igazs�ga vagy hamiss�ga nem �llap�that� meg, ha nem vessz�k figyelembe azokat a felt�teleket, amelyek mellett megfogalmazt�k. Ez az �t�let: „A h�romsz�g bels� sz�geinek �sszege 180 fok”, csak az euklid�szi geometri�ban igaz, de p�ld�ul a Bolyai – Lobacsevszkij-f�le geometri�ban hamis. �gy teh�t nincs elvont igazs�g, az igazs�g mindig konkr�t. A konkr�t t�rt�neti megk�zel�t�s, a hely �s az id� k�r�lm�nyeinek figyelembev�tele k�l�n�sen fontos a t�rsadalmi fejl�d�s elemz�s�ben, ahol �lland�an �j jelens�gek keletkeznek, ahol a fejl�d�s egyenl�tlen, s r�ad�sul minden egyes orsz�gban saj�tos form�t �lt.

           Imperializmus: a kapitalizmus fejl�d�s�nek legfels� �s legutols� foka, amely a XIX. sz�zad v�g�n – a XX. sz�zad elej�n kezd�d�tt. Az imperializmus elm�let�t Lenin „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfels�bb foka” c�m� m�v�ben (1916) feltette ki rendszerezve �s r�szletes form�ban. Lenin elemezte kora kapitalista orsz�gainak gazdas�gi �let�t, �sszefoglalta mindazt, ami az imperializmus gazdas�gi l�nyeg�t alkotja �s ennek alapj�n �t f� ism�rv�t emelte ki. Ezek a k�vetkez�k: 1 a termel�s �s a t�ke koncentr�ci�j�nak magas fejletts�gi foka, amely monop�liumok kialakul�s�hoz �s ezeknek a kapitalista �llamok gazdas�gi �let�ben bet�lt�tt d�nt� szerep�hez vezet. 2. A monopolista bankt�ke egybeolvad�sa a monopolista ipari t�k�vel, s �gy a fin�nct�ke, a fin�ncoligarchia l�trej�tte. 3. A t�kekivitel jelent�s�g�nek n�veked�se, ellent�tben az �rukivitellel. 4.a monopoliz�l�s folyamatainak eredm�nye a hatalmas nemzetk�zi monop�liumok kialakul�sa, amelyek gazdas�gilag felosztj�k egym�s k�z�tt a vil�got. 5.a vil�g ter�leti feloszt�s�nak befejez�d�se a legnagyobb kapitalista hatalmak maroknyi csoportja k�z�tt. A monopolkapitalizmus szakasz�ba l�pve a kapitalizmus rothad�, �l�sdi kapitalizmuss� v�lik. Ezt az id�szakot Lenin a szocialista forradalom el�est�jek�nt jellemzi. Az Okt�beri Szocialista Forradalommal, amely egyik legfontosabb l�ncszem�n�l t�pte sz�t az imperializmus l�nc�t, kezdet�t vette az imperializmus �sszeoml�sa. K�l�n�sen nagy er�vel megy v�gbe a kapitalizmus rothad�s�nak folyamata napjainkban. A t�k�s orsz�gokban megfigyelhet� �j jelens�gek teljes m�rt�kben igazolj�k a lenini elemz�st. Az imperialista vil�grendszert rendk�v�l �les ellent�tek marcangolj�k, a gazdas�gi v�ls�gok egyre m�lyebbek, puszt�t�bbak, a munkan�lk�lis�g nemcsak n�vekszik, hanem kr�nikus jelleget is �lt. A t�k�s rendszer rothad�s�t �s �l�sdis�g�t j�l mutatja a militarizmus uralma. A militarizmus elnyeli a term�szeti �s emberi er�forr�sokat, kimer�ti �s t�nkreteszi a n�peket, �jabb puszt�t� h�bor�kat k�sz�t el�. Az imperializmus a nemzetek legnagyobb elnyom�ja. A mai szakaszban a monopolkapitalizmus �llammonopolista kapitalizmuss� alakult �t, amely a monop�liumok erej�t egyes�ti az �llam erej�vel a t�megek kizs�km�nyol�s�nak fokoz�sa, a monop�liumok gazdag�t�sa, a kapitalista rendszer megszil�rd�t�sa c�lj�b�l. A szocialista vil�grendszer kialakul�sa elm�ly�tette az imperializmus v�ls�g�t, meggyors�totta a pusztul�shoz vezet� folyamatokat. Egyre nagyobb er�vel bontakoznak ki a nemzeti felszabad�t�, imperialistaellenes forradalmak. �sszeoml�ban van a gyarmati rendszer. Egyre n� az ellent�t a munka �s a t�ke k�z�tt. A kapitalizmus politik�ja �s ideol�gi�ja m�lyrehat� v�ls�got �l �t. Az imperialista burzso�zia �ltal folytatott antikommunista politika meggyors�tja az imperializmus hanyatl�s�t.

           Individualizmus: a burzso� ideol�gi�ra �s erk�lcsre jellemz� alapelv, amely az egyes szem�ly �rdekeit szembe�ll�tja a t�rsadalom �rdekeivel; az egy�nis�g b�lv�nyoz�sa, el�t�rbe helyez�se. Olyan magatart�s, amelyre jellemz� az �n�s �rdekek mindenek f�l� helyez�se, az �nz�s, a kapzsis�g, a k�z�ss�ggel val� szembehelyezked�s. Az individualizmus valamennyi form�j�ban idegen a szocializmust�l, amely a kollektivizmust �ll�tja vele szembe.

           Infl�ci�: p�nzroml�s, p�nzh�g�t�s. Nagy mennyis�g� p�nz kibocs�t�sa, amely a p�nz v�s�rl�erej�nek l�nyeges cs�kken�s�hez, p�nz el�rt�ktelened�s�hez vezet. A t�k�s gazdas�gban az infl�ci� eszk�z a nemzeti j�vedelemnek az uralkod� oszt�lyok �rdek�ben t�rt�n� �jrafeloszt�s�ra, a gazdas�g terheinek a dolgoz�kra t�rt�n� �th�r�t�s�ra. A hetvenes �vek elej�n az eg�sz t�k�s vil�gban meggyorsult az infl�ci�. A szocialista gazdas�gban az infl�ci� vesz�lye akkor jelentkezhet, ha a lakoss�g fizet�k�pes kereslete l�nyegesen �s tart�san meghaladja az �ruk�n�latot. Kibontakoz�s�t az �llam a termel�s n�vel�s�vel, importtal, b�r-, kamat- �s hitelint�zked�sekkel, �rszab�lyoz�ssal akad�lyozhatja meg.

           Infrastrukt�ra: a termel�si folyamatokban k�zvetlen�l r�szt nem vev�, de ahhoz szervesen hozz�tartoz� gazdas�gi felt�telek (�th�l�zat, k�zm�vek, kik�t�k, k�zleked�s, k�zoktat�s stb.) gy�jt�neve. Sz�nvonala kifejezi, hogy valamely orsz�gban mennyire vannak meg  a gazdas�gi fejl�d�s felt�telei.

           Integr�ci�: gazdas�gi �rtelemben a gazdas�g egyes �gazatainak, r�szeinek egy�ttm�k�d�se, egyes�l�se. Az integr�ci� a termel�er�k fejl�d�s�nek sz�ks�gszer� k�vetkezm�nye, mivel a termel�s �ri�si m�rv� t�rsadalmiv� v�l�sa �s specializ�ci�ja a kis orsz�gok gazdas�gi elz�rk�z�s�nak megsz�ntet�s�t, a nemzetk�zi munkamegoszt�s fejleszt�s�t k�veteli meg. A t�k�s gazdas�gi integr�ci� a m�sodik vil�gh�bor� ut�n k�l�nb�z� szervezetek l�trehoz�s�ban nyilv�nult meg (K�z�s Piac, Eur�pai Szabadkereskedelmi T�rsul�s). A szocialista orsz�gok k�z�tt is sz�ks�gszer� az integr�ci� l�trehoz�sa, er�s�t�se. Ennek politikai �s gazdas�gi tartalma: az �rdekek k�lcs�n�s figyelembe v�tele, az egyenl�s�g elve. C�lja: a gazdas�gi fejl�d�s meggyors�t�sa, a sz�nvonalk�l�nbs�gek cs�kkent�se. A KGST 1971. �vi 25. �l�sszakasz�n elfogadt�k a tag�llamok egy�ttm�k�d�s�t tov�bbfejleszt�, a nemzetk�zi szocialista gazdas�gi integr�ci� megval�s�t�s�t c�lz� Komplex Programot.

           Intellektu�lis: �rtelmi, szellemi; szellemi tev�kenys�ggel, gondolkoz�k�pess�ggel �sszef�gg�.

           Intenzit�s: a munk�val kapcsolatos fizikai �s szellemi er�kifejt�s m�rt�ke, a munkav�gz�s fesz�tetts�g�nek foka. Az intenzit�s fokoz�sa azt jelenti, hogy azonos munkafelt�telek mellett, azonos id� alatt, de nagyobb fizikai �s szellemi er�fesz�t�ssel �rnek el nagyobb teljes�tm�nyt. A gyakorlatban nem v�laszthat� el a munka termel�kenys�g�nek n�veked�s�t�l. A szocialista t�rsadalomban az intenzit�s csak olyan m�rt�kben n�velhet�, amely biztos�tja a munkaid� �s munkaer� �sszer� kihaszn�l�s�t, de nem k�ros a dolgoz�k eg�szs�g�re. eZ a munkaid�-vesztes�gek kik�sz�b�l�s�vel, a munkak�r�lm�nyek jav�t�s�val, a termel�si eszk�z�k jobb kihaszn�l�s�val �rhet� el.

           Intenz�v Gazd�lkod�s: az a gazd�lkod�si m�dszer, amelyben a gazdas�gi n�veked�s f� eszk�ze a technika �s a technol�gia fejleszt�se, a termel�s jobb megszervez�se, a dolgoz�k szakk�pzetts�g�nek n�vel�se, s �ltal�ban a termel�si er�forr�sok hat�konyabb felhaszn�l�sa. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a termel�s n�vel�se els�sorban a termel�kenys�g emelked�se �tj�n, nem pedig a foglalkoztatottak sz�m�nak n�veked�s�vel val�sul meg. A hatvanas �vek �ta, miut�n a kor�bbi, t�lnyom�an extenz�v gazdas�gfejleszt�s tartal�kai kimer�ltek, a magyar n�pgazdas�g fejl�d�se egyre ink�bb az intenz�v gazd�lkod�s �tj�n val�sul meg.