Oszt�lyharc:  olyan oszt�lyok k�z�tti harc, amelyeknek �rdekei �sszeegyezhetetlenek vagy ellentmondanak egym�snak. A rabszolgatart� t�rsadalomt�l kezdve minden t�rsadalom t�rt�nete oszt�lyharcok t�rt�nete. A marxizmus-leninizmus az oszt�lyharc tudom�nyos magyar�zat�t adja. Kimutatja, hogy az oszt�lyharc az antagonisztikus oszt�lyokra bomlott t�rsadalom fejl�d�s�nek hajt�ereje. Bebizony�tja, hogy a polg�ri t�rsadalomban az oszt�lyharc sz�ks�gszer�en a prolet�ri�tus diktat�r�j�hoz vezet, melynek c�lja az oszt�lyok megsz�ntet�se: az oszt�ly n�lk�li kommunista t�rsadalom megteremt�se. A proletari�tus oszt�lyharc�nak alapform�i a gazdas�gi, a politikai �s az ideol�giai harc. A politikai harc, amely a t�k�s t�rsadalomban a szocialista forradalomhoz �s a proletari�tus diktat�r�j�nak megteremt�s�hez vezet, d�nt� felt�tele annak, hogy a munk�soszt�ly �s az eg�sz t�rsadalom felszabaduljon a kizs�km�nyol�s al�l. A harc gazdas�gi �s ideol�giai form�i al� vannak rendelve a politikai harc feladatainak. A mai t�k�s t�rsadalom viszonyai k�z�tt a proletari�tus �les oszt�lyharcot v�v a monop�liumok mindenhat�s�ga ellen. A t�k�s monop�liumok elleni k�zdelemben a nemzet mindazon r�tegei a proletari�tus k�r�l t�m�r�lnek, melyeknek �rdeke a b�ke meg�rz�se, a sz�les k�r� demokratikus k�vetel�sek megval�s�t�sa. Az oszt�lyharc a proletari�tus diktat�r�j�nak l�trej�tt�vel �j form�kat �lt. Lenin a fiatal szovjetk�zt�rsas�g tapasztalatai alapj�n �t ilyen form�t jel�lt meg:1 a kizs�km�nyol�k ellen�ll�s�nak elfojt�sa;2 a polg�rh�bor� mint a proletari�tus �s a burzso�zia k�z�tti oszt�lyharc sz�ls�s�gesen ki�lezett form�ja;3 harc a paraszts�g �s az egy�b nem prolet�r dolgoz� t�megek vezet�s��rt;4 harc a burzso� szakemberek felhaszn�l�s��rt;5 harc az �j, szocialista munkafegyelem kialak�t�s��rt. Az oszt�lyharc a konkr�t t�rt�neti felt�telekt�l f�gg�en �les vagy kev�sb� �les form�kat �lthet. „A szocialista orsz�gokban a szocializmus sikeres �p�t�s�nek viszonyai k�z�tt az oszt�lyharc fejl�d�s�nek �ltal�nos tendenci�ja a szocialista er�k poz�ci�inak er�s�d�s�re, az ellens�ges oszt�lyok maradv�nyai ellen�ll�s�nak gyeng�l�s�re vezet. A fejl�d�s azonban nem egyenes vonal�. Egyes id�szakokban az oszt�lyharc, a bels� �s k�ls� helyzet bizonyos v�ltoz�saival kapcsolatban ki�lez�dhet”. A szocializmus teljes �s v�gleges gy�zelme eredm�nyek�nt l�trej�n a t�rsadalom t�rsadalmi-politikai �s eszmei egys�ge. Az SZKP megb�r�lta Szt�linnak azt a t�tel�t, hogy a szocializmus gy�zelme ut�n �lez�dik az oszt�lyharc. Ez a t�tel a szem�lyi kultusz viszonyai k�z�tt �r�gy�l szolg�lt a szocialista demokr�cia �s a t�rv�nyess�g rendk�v�l durva megs�rt�s�re. A szocializmusb�l a kommunizmusba val� �tmenet olyan k�r�lm�nyek k�z�tt t�rt�nik, amikor az �sszes t�rsadalmi csoportoknak – a munk�soknak, a parasztoknak, az �rtelmis�gnek -  �rdeke a kommunizmus gy�zelme. Ez�rt ebben a peri�dusban az orsz�gon bel�l m�r nincs talaja az oszt�lyharcnak. A t�k�s vil�g kibontakoz�s�ban azonban tov�bb folyik az oszt�lyharc. A szocializmus �s a kapitalizmus k�z�tti oszt�lyharc saj�tos form�ja a b�k�s egym�s mellett �l�s.

           Oszt�lyok:  ,,Oszt�lyoknak az emberek nagy csoportjait nevezik, amelyeknek a t�rsadalmi termel�s t�rt�netileg meghat�rozott rendszer�ben elfoglalt hely�k, a termel�si eszk�z�kh�z val� (nagyr�szt t�rv�nyekben szab�lyozott �s r�gz�tett) viszonyuk, a munka t�rsadalmi szervezet�ben j�tszott szerep�k, k�vetkez�sk�ppen a t�rsadalmi javak rendelkez�s�kre �ll� r�sz�nek megszerz�si m�djai �s nagys�ga tekintet�ben k�l�nb�znek egym�st�l. Az oszt�lyok az emberek olyan csoportjai, amelyek k�z�l az egyik eltulajdon�thatja a m�sik munk�j�t, annak k�vetkezt�ben, hogy a t�rsadalmi gazdas�g adott rendszer�ben k�l�nb�z� a helyzet�k.” (Lenin m�vei). Oszt�lyok csak a t�rsadalmi termel�s bizonyos fejl�d�si peri�dusaiban l�teznek. Az oszt�lyokat a t�rsadalmi munkamegoszt�s fejl�d�se �s a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�nak kialakul�sa h�vta �letre. Minden t�rsadalomban alapvet� oszt�lyon k�v�l – ezek a rabszolgat�rsadalomban a rabszolgatart�k �s a rabszolg�k, a feudalizmusban a f�ldesurak �s a jobb�gyparasztok, a burzso� t�rsadalomban a t�k�sek �s a proletari�tus – vannak nem alapvet� oszt�lyok is; ez ut�bbiak l�te vagy a r�gi termel�si m�d maradv�nyaival, vagy az �j termel�si m�d megsz�let�s�vel f�gg �ssze. A t�rsadalom oszt�lyokra tagoz�d�s�nak megsz�n�se csak a szocialista forradalom eredm�nyek�nt lehets�ges, az uralkod�, kizs�km�nyol� oszt�lyok felsz�mol�sa, a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�nak megsz�ntet�se �s t�rsadalmi tulajdonnal val� felv�lt�sa �tj�n. A szocializmus gy�zelme gy�keresen megv�ltoztatja a dolgoz� oszt�lyok arculat�t, k�zel hozza egym�shoz a munk�ss�got �s a paraszts�got. A munk�soszt�ly a szocializmusban m�r nem nevezhet� proletari�tusnak: megszabadult a kizs�km�nyol�st�l, az eg�sz n�ppel egy�tt a termel�si eszk�z�k birtokosa, aki munkaerej�t nem bocs�tja �ruba. A paraszts�g is teljesen �talakul a szocializmusban, egyszer s mindenkorra szak�t a mag�ntulajdonon alapul� gazd�lkod�ssal, a kapitalizmust�l �r�k�lt sz�tforg�csolts�ggal, a kezdetleges �s elmaradott technik�val; a kollekt�v szocialista tulajdon alapj�n gazd�lkodik. Gy�keresen megv�ltozik az �rtelmis�g is. a kommunizmusba val� �tmenet folyam�n elmos�dnak a hat�rok a munk�sok, a parasztok �s az �rtelmis� k�z�tt. E folyamat alapja a v�ros �s a falu, a szellemi �s fizikai munka k�z�tti l�nyeges k�l�nbs�gek fokozatos megsz�ntet�se. A n�p t�rsadalmi-politikai �s eszmei egys�ge – amely m�r a szocialista t�rsadalomban l�trej�tt – egyre jobban megszil�rdul, s fokoz�dik a t�rsadalom homogenit�sa. A munk�soszt�ly �s a sz�vetkezeti paraszts�g megbonthatatlan sz�vets�g�nek tov�bbi er�s�d�se – a munk�soszt�ly vezet� szerepe mellett – d�nt� politikai �s t�rsadalmi-gazdas�gi jelent�s�g� t�nyez� a kommunizmus fel�p�t�se szempontj�b�l. A t�rsadalomnak az oszt�lyokra �s t�rsadalmi r�tegekre tagolts�ga a kommunizmus gy�zelm�vel v�gleg megsz�nik.

           �nigazgat�s: a kommunizmusban az �llam elhal, s a t�rsadalom ir�ny�t�sa az �nigazgat�s �tj�n t�rt�nik. Ennek felt�telei a kommunizmus �p�t�se sor�n �rnek meg. Jugoszl�vi�ban a szocializmus �p�t�se idej�n bevezett�k az �nigazgat�s rendszer�t, s ezt a szocialista rendszer f� ism�rv�nek nyilv�n�tott�k, s egyszersmind szembe�ll�tott�k a k�zponti p�rt- �s �llami ir�ny�t�ssal.

           �nkorm�nyzat: az �llamon bel�li nagyobb ter�leti egys�gek olyan szervezete, amelynek keret�ben helyi (gazdas�gi, kultur�lis, szoci�lis stb) �gyeiket v�lasztott k�pvisel�ik �tj�n �n�ll�an int�zik. Az 1971 I. tc. az �j tan�cst�rv�ny a tan�csokat �llamigazgat�si funkci�juk mellett n�pk�pviseleti, �nkorm�nyzati funkci�kkal ruh�zta fel. Ez megn�veli a helyi (k�zs�gi, j�r�si, v�rosi, megyei) p�rtir�ny�t�s jelent�s�g�t �s az �gynevezett k�zs�gpolitika szerep�t.

           �szt�n�ss�g �s Tudatoss�g: a t�rt�nelmi materializmus kateg�ri�i, amelyek az objekt�v t�rt�nelmi t�rv�nyszer�s�g �s az emberek c�ltudatos tev�kenys�ge k�z�tti viszonyt jellemzik. �szt�n�s a t�rsadalmi fejl�d�s akkor, amikor az objekt�v t�rv�nyek nem tudatosodnak, nincsenek az emberek ellen�rz�se alatt �s gyakran a term�szeti elemek rombol� erej�vel hatnak, az emberek tudatos cselekedetei pedig nem a kit�z�tt c�lok megval�s�t�s�hoz vezetnek, hanem teljesen v�ratlan k�vetkezm�nyeket id�znek el�. Tudatoss�gr�l akkor besz�l�nk a t�rt�nelmi tev�kenys�gben, amikor az emberek a t�rsadalmi fejl�d�s �ltaluk felismert t�rv�nyeire t�maszkodva cselekednek, �s tervszer�en ir�ny�tj�k a fejl�d�st c�ljaik megval�s�t�sa �rdek�ben. A szocializmust megel�z� t�rsadalmi alakulatok t�bbnyire �szt�n�sen fejl�dtek. A kommunista p�rt vezette munk�soszt�ly hatalomra jut�s�val, a termel�si eszk�z�k t�rsadalmas�t�s�val a t�rt�nelemben �j korszak kezd�dik: a tudatos t�rt�nelmi alkot�s korszaka. De ez a k�l�nbs�g emberek t�rt�nelmi tev�kenys�ge k�z�tt nem abszol�t. Az emberek a szocializmust megel�z� t�rsadalmi alakulatokban is t�maszkodtak – term�szetesen k�l�nb�z� m�rt�kben – a t�rt�nelem objekt�v t�rv�nyeire, fokozatosan felismert�k a t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g megnyilv�nul�sait. Ugyanakkor a szocializmusban is megmaradnak az �szt�n�ss�g elemei, a t�rsadalomtudom�ny egyik-m�sik k�rd�s�nek kidolgozatlans�g�b�l, az objekt�v t�rv�nyeknek m�g nem teljes m�rt�k� felhaszn�l�s�b�l, tov�bb� a t�rsadalmi tudatnak a t�rsadalmi l�tt�l val� elmarad�s�b�l k�vetkez�en.

           Pacifizmus:  burzso�-liber�lis ir�nyzat, amelynek k�pvisel�i el�t�lnek mindennem� h�bor�t, f�ggetlen�l annak jelleg�t�l �s c�lj�t�l. A pacifist�k be�rik a b�ke passz�v hirdet�s�vel, nem t�rj�k fel a h�bor�kat sz�l� igazi okokat, elvetik a t�megek forradalmi cselekedeteit. A mai viszonyok k�z�tt, amikor az imperialista �llamok politik�ja vil�gh�bor�val fenyegeti az emberis�get, sok �szinte pacifista a h�bor� elh�r�t�s��rt, a vil�gb�k��rt k�zd� mozgalom tev�keny r�sztvev�j�v� v�lik.

           Partiz�n: f�leg a helyi lak�ss�gb�l kiker�l�, az ellens�ges hadsereg h�t�ban harcol� �nk�ntes fegyveres alakulatok tagja.

           Partiz�nmozgalom: n�pi t�megmozgalom, amelynek r�sztvev�i a fegyveres harc m�dszereit alkalmazz�k az idegen elnyom�k, ellens�ges megsz�ll� csapatok �s a hat�s�gok ellen. A f�leg a helyi lakoss�gb�l alakult kis �nk�ntes partiz�nosztagok kedvez� felt�telek mellett nagyobb partiz�ncsapatokban �s k�tel�kekben egyes�lnek. A partiz�nmozgalomnak nagy jelent�s�ge van, nagy szerephez jut a nemzeti felszabad�t� harcban, valamint a benyomult idegen csapatok ellen foly� igazs�gos h�bor�ban. A II. vil�gh�bor� alatt hatalmas partiz�nmozgalom bontakozott ki a fasiszta csapatok �ltal megsz�llt szovjet ter�leteken, Jugoszl�vi�ban, francia �s Spanyolorsz�gban.

           P�rtegys�g: a kommunista �s munk�sp�rtokban a p�rt�let lenini norm�inak, a p�rtvezet�s elveinek egyik legfontosabb alkot�r�sze. A p�rtegys�g eszmei, politikai, szervezeti �s cselekv�si egys�get jelent. A p�rtegys�g a kommunista p�rtok harck�pess�g�nek legf�bb felt�tele, lazul�sa gyeng�ti a p�rt szervezetts�g�t, teljes felboml�sa pedig az uralkod� oszt�ly p�rtj�nak eset�ben – v�gs� soron – a hatalom elveszt�s�hez vezethet. A p�rtegys�g er�s�t�s�nek alapvet� eszk�zei: a p�rton bel�li nevel� munka, a p�rtoktat�s, a p�rtf�rumokon folytatott vita.

           Plehanov, Gergij Valentyinovics (1856-1918): orosz forradalm�r �s gondolkod�, az oroszorsz�gi szoci�ldemokrata mozgalom megalap�t�ja, publicista; a marxista elm�let tekint�lyes m�vel�je. Vil�gn�zete �s politikai tev�kenys�ge bonyolult fejl�d�si utat tett meg. Eleinte a „Zemlja i volja” (F�ld �s szabads�g) narodnyik szervezet vezet�je volt, majd miut�n az emigr�ci�ban Marx �s Engels m�veit tanulm�nyozta �s kapcsolatba ker�lt a nyugat-eur�pai szoci�ldemokrat�kkal, szak�tott a narodnyik mozgalommal �s meggy�z�d�ses marxist�v� v�lt. Sv�jcban megszervezte a „Munka Felszabad�t�sa” nev� csoportot (1883), amely fontos szerepet j�tszott abban, hogy a marxizmus elterjedt �s gy�zelmet aratott az orosz felszabad�t� mozgalomban. Maga Plehanov is jelent�sen hozz�j�rult a marxista elm�let fejleszt�s�hez, mik�zben harcot v�vott a narodnyik ideol�gia, a „leg�lis marxizmus”, a revizionizmus �s a burzso� filoz�fia ellen. 1903 ut�n azonban nem �rtette meg az �j id�szak saj�toss�g�t, elt�volodott a forradalmi marxizmust�l, b�k�l�keny �ll�spontra helyezkedett az opportunist�kkal szemben, majd mensevik lett. Az els� vil�gh�bor� idej�n a szoci�lsoviniszt�k t�bor�ba ker�lt. Negat�van �rt�kelte a Nagy okt�beri Szocialista Forradalmat. J�llehet r�szt vett a bolsevikok elleni frakci�s harcban, �lete v�g�ig h� maradt a marxizmusr�l, a munk�soszt�ly �gy�hez. Plehanov filoz�fiai-szociol�giai m�veir�l Engels �s Lenin t�bb �zben elismer�en nyilatkozott. A marxista elm�let kit�n� kifejt�se tal�lhat� „A monista t�rt�netfelfog�s fejl�d�s�nek k�rd�s�hez” (1895), az „Adal�kok a materializmus t�rt�net�hez”(1896), „A szem�lyis�g t�rt�nelmi szerep�nek k�rd�s�hez” (1898) c�m� m�veiben �s sok m�s �r�s�ban. Plehanov a marxizmust �j szakaszk�nt �rt�kelte a filoz�fi�ban, kimutatta min�s�gi k�l�nbs�g�t minden megel�z� filoz�fi�t�l �s szociol�giai elm�lett�l. Plehanov tov�bbfejlesztette a materialista t�rt�netfelfog�st, megvil�g�totta a t�rsadalmi l�t �s t�rsadalmi tudat viszony�nak bonyolult �sszef�gg�seit; hangs�lyozta a t�rsadaloml�lektani mozzanatok szerep�t az eszm�k �sszecsap�s�ban, mely az adott t�rsadalomban az oszt�lyharc kifejez�d�se. Egyike volt a marxista eszt�tika �s m�kritika megalapoz�inak. Kifejtette a m�v�szet eredet�r�l, a m�v�szetr�l mint a t�rsadalmi �let saj�tos visszat�kr�z�s�r�l, a realizmusr�l mint a m�v�szet l�nyeg�r�l sz�l� marxista tan�t�s�t. Plehanov vetette meg az alapj�t az orosz t�rsadalomb�lcselet marxista t�rt�neti feldolgoz�s�nak, b�r e t�ren hib�s �rt�kel�sei is vannak. R�mutatott az orosz forradalmi demokrat�knak mint a marxista eszm�k oroszorsz�gi el�fut�rainak t�rt�nelmi szerep�re. A vall�s keletkez�s�nek �s fejl�d�s�nek k�rd�s�ben sz�mos �rt�kes eredm�ny f�z�dik Plehanov nev�hez (a vall�s t�rsadalmi szerep�nek, a t�rsadalmi tudatform�khoz val� viszony�nak, valamint a marxista p�rt vall�ssal kapcsolatos �ll�spontj�nak kifejt�se �s elemz�se). Filoz�fiai k�rd�sekben Plehanov t�bb hib�t k�vetett el: lebecs�lte a szubjekt�v t�nyez� szerep�t a t�rt�nelmi fejl�d�sben, engedm�nyt tett e a hieroglifa-elm�letnek, pontatlan megfogalmaz�sai k�zel vitt�k a „f�ldrajzi materializmushoz”, a „a marxizmus �s a spinozizmus azonos�t�s�hoz” stb. Az eg�sz �let�ben  marxista filoz�fia igazs�g��rt k�zd� Plehanov hib�i, filoz�fiai n�zeteinek eg�sz�t tekintve idegen elemk�nt hatnak. Filoz�fiai m�vei meggy�z�ek, n�pszer�ek �s vonz�ak, ez�rt a marxista filoz�fia tanulm�nyoz�s�nak ma is �rt�kes k�zik�nyvei.

           Polg�ri Forradalom:  a t�rsadalmi forradalmak egyik t�pusa, amelynek f� tartalma a termel�er�k �s a feud�lis vagy f�lfeud�lis gazdas�gi �s politikai rendszer k�zti ellentmond�sok megold�sa. A polg�ri forradalmak k�z� tartoznak a gyarmati �s f�gg� orsz�gokban lezajl� forradalmak is, amelyek az imperializmus �s a feud�lis maradv�nyok ellen ir�nyulnak. A polg�ri forradalomnak t�rt�nelmi szerepe a t�k�s fejl�d�s akad�lyainak elh�r�t�s�ban rejlik. Az a k�r�lm�ny, hogy egyes polg�ri forradalmakban esetleg bizonyos antikapitalista rendszab�lyokra is sor ker�l, mit sem v�ltoztat �ltal�nos jelleg�k�n, mivel nem �rintik a burzso� t�rsadalom legm�lyebb alapj�t: a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�t. A t�rt�nelem sor�n k�l�nb�z� orsz�gokban �s k�l�nb�z� id�ben sz�mos polg�ri forradalom zajlott le. A feudalizmus megsz�ntet�s�nek az a folyamata, amely a XVI sz�zadban indult meg (a n�met paraszth�bor�, a n�metalf�ldi polg�ri forradalom), m�g nem �rt v�get (Afrika, �zsia �s Latin-Amerika gyarmati �s f�gg� orsz�gaiban m�g sz�mos polg�ri forradalom megy v�gbe). Enn�lfogva a polg�ri forradalom konkr�t form�i rendk�v�l v�ltozatosak, k�l�nb�z�ek e forradalmak mozgat�er�i. A klasszikus kapitalizmus id�szak�ban lezajlott polg�ri forradalomban vezet� szerep oszthatatlanul a burzso�zi�� volt, az imperializmus kor�ban viszont er�sen megn�tt a proletari�tus hat�sa a polg�ri forradalom menet�re �s eredm�nyeire; sok esetben a hegem�nia a proletari�tus kez�be megy �t (1905-�s orosz forradalom, �j-demokratikus forradalom K�n�ban). A polg�ri forradalomnak leg�ltal�nosabb feloszt�sa szerint megk�l�nb�ztet�nk tiszta polg�ri forradalmakat, �s polg�ri demokratikus forradalmakat. A tiszta polg�ri forradalmak a burzso�zia hegem�ni�j�val megy v�gbe a n�p nagyobb ar�ny� r�szv�tele n�lk�l, �s nem hoz mag�val m�lyrehat� t�rsadalmi �talakul�st. Ilyen p�ld�ul az 1867-1868 �vi jap�n forradalom, az ifj�t�r�k forradalom, valamint az egyes �zsiai �s afrikai orsz�gokban napjainkban lezajl� forradalmak, amelyek nem mennek tov�bb a nemzeti szuverenit�s kiv�v�s�n�l. A polg�ri forradalmak k�l�nleges form�j�t alkotja a polg�ri demokratikus forradalom, amelynek az a saj�toss�ga, hogy a proletari�tus �s a paraszts�g tev�kenyen r�szt vesz benne, hogy agr�rforradalommal, az agr�rviszonyok gy�keres �talak�t�s��rt k�zd� parasztmozgalommal j�r egy�tt, �s a t�megek saj�t k�vetel�sekkel l�pnek fel. T�rt�nelmi szerep�ket �s mozgat�er�iket tekintve a polg�ri demokratikus forradalmak t�bb fajt�j�t ismerj�k:1 a feudalizmus elleni harc id�szak�ban lezajlott polg�ri demokratikus forradalmak, amelyekben a burzso�zi�� volt a hegem�nia, s amelyek biztos�tott�k a burzso�zia gazdas�gi �s politikai uralm�t. Ilyen p�ld�ul a 1789-1794 �vi francia polg�ri forradalom; 2 az imperializmus kezdeti id�szak�nak �s a kapitalizmus �ltal�nos v�ls�ga els� szakasz�nak polg�ri demokratikus forradalmai. Ezekben a polg�ri demokratikus forradalmakban a paraszts�ggal sz�vets�gben harcol� proletari�tus szerzi meg a vezet� szerepet. Az ilyen forradalmak a kapitalizmus gyorsabb �tem� fejl�d�s�hez egyengetve az utat, el�k�sz�tett�k a felt�teleket a polg�ri demokratikus forradalom szocialista forradalomba val� �tn�v�s�hez. Ilyen volt p�ld�ul Oroszorsz�gban az 1917-es febru�ri forradalom. 3 a kapitalizmus �ltal�nos v�ls�ga m�sodik szakasz�nak polg�ri demokratikus forradalmai (a n�pi demokratikus orsz�gokban lezajlott forradalmak). 4 a kapitalizmus �ltal�nos v�ls�ga harmadik szakasz�nak polg�ri demokratikus forradalmi a gyarmati �s a f�gg� orsz�gokban, az �gynevezett nemzeti demokratikus forradalmak. E forradalmak sikeres fejl�d�se f�ggetlen nemzeti demokratikus �llamok megalakul�s�hoz vezet.

           Polg�ri T�rsadalom: a Marx el�tti filoz�fi�ban haszn�latos kifejez�s, amellyel a XVIII sz�zadt�l kezdve a t�rsadalmi, sz�kebb �rtelemben pedig a vagyoni viszonyokat jel�lt�k. A polg�ri t�rsadalmat elm�leti magyar�zata az angol �s francia materialista filoz�fusok fejfog�s�ban l�nyeges korl�tozotts�gokat tartalmazott, amennyiben nem �rtett�k meg, hogy a polg�ri t�rsadalom kialakul�sa, l�te a termel�si m�d fejl�d�s�t�l f�gg; a polg�ri t�rsadalom kialakul�s�t az ember term�szetes tulajdons�gaival, politikai feladatokkal, az igazgat�s �s t�rv�nyhoz�s form�ival, az erk�lcsis�ggel stb. magyar�zt�k. Hegel polg�ri t�rsadalmon a „sz�ks�gletek rendszer�t” �rtette, amely a mag�ntulajdonon alapszik: vagyoni �s rendi viszonyokat, jogi viszonyok rendszer�t. B�r a polg�ri t�rsadalomra vonatkoz� hegeli n�zetekben bizonyos megsejt�sek tal�lhat�k a t�rsadalom l�nyeges fejl�d�st�rv�nyeit illet�en, koncepci�juk eg�sze m�gis tarthatatlan. Hegel idealizmusa e k�rd�sben abban mutatkozik meg, hogy a polg�ri t�rsadalmat az �llamt�l f�gg� valamik�nt fogja fel; n�la az �llam az objekt�v szellem igazi form�ja, m�g a polg�ri t�rsadalom csup�n „v�ges” form�ja a szellemnek. Korai m�veiben Marx is haszn�lja a polg�ri t�rsadalom terminust �s fogalmat, m�gpedig el�sz�r 1843-ban Hegel b�r�lata sor�n. Marx ekkor a polg�ri t�rsadalmon a csal�d, a rendek �s az oszt�lyok szervezet�t, a tulajdonviszonyokat, az eloszt�s form�it �s m�djait, �ltal�ban a t�rsadalom l�t�t �s m�k�d�s�t biztos�t� felt�teleket, az ember val�s�gos �let�nek �s tev�kenys�g�nek felt�teleit �rti, de hangs�lyozza objekt�v jelleg�ket �s gazdas�gi alapjukat, f�gg�s�g�ket. A k�s�bbiekben Marx a polg�ri forradalmat nem el�gg� pontos terminusa helyett szigor�an tudom�nyos fogalmakat haszn�l (kapitalista t�rsadalmi-gazdas�gi rend, a t�rsadalom gazdas�gi szerkezete, gazdas�gi alap, termel�si m�d stb.).

           Politika: az �llam �gyeiben val� r�szv�tel, az �llam ir�ny�t�sa, az �llam tev�kenys�gi form�inak, feladatainak, tartalm�nak meghat�roz�sa. A politika k�r�be tartoznak az �llamberendez�snek, az orsz�g igazgat�s�nak, az oszt�lyok vezet�s�nek, a p�rtharcnak stb. k�rd�sei. A politik�ban az oszt�lyok l�t�rdekei �s k�lcs�n�s viszonyai fejez�dnek ki. A politika nemzetek �s �llamok k�zti viszonyt is kifejez (k�lpolitika). Az oszt�lyok k�z�tti viszony-s enn�lfogva az oszt�lyok politik�ja is-gazdas�gi helyzet�kb�l k�vetkezik. A politikai eszm�k �s a nekik megfelel� int�zm�nyek alkotj�k a fel�p�tm�ny f� alkot�r�sz�t, amely a gazdas�gi alapon emelkedik. Ez azonban kor�ntsem jelenti azt, hogy a politika a gazdas�g passz�v k�vetkezm�nye. Ahhoz, hogy a politika ilyen hatalmas �talak�t� er�v� v�lhass�k, helyesen kell t�kr�znie a t�rsadalom anyagi �lete fejl�d�s�nek sz�ks�gleteit. A reakci�s burzso�zia politik�ja f�kezi a t�rsadalom fejl�d�s�t, mert szembeszeg�l objekt�v sz�ks�gleteivel. a kommunista p�rt politik�j�nak ereje ezzel szemben abban rejlik, hogy pontosan sz�mol e sz�ks�gletekkel. A kommunista p�rt politik�ja megfelel a n�p �letbev�g� �rdekeinek, s a dolgoz�k sz�les t�megeinek �lland� t�mogat�s�t �lvezi. A kommunizmus �p�t�s�nek vezet�se az�rt eredm�nyes, mert a helyes politika megfelel� szervez�munk�val p�rosul. Ez a politika realit�s�nak z�loga. Ez�rt tulajdon�t a p�rt els�rend� jelent�s�get a t�megek politikai nevel�s�nek, a p�rtk�derek k�pz�s�nek �s megedz�s�nek. A kommunista p�rtpolitik�j�nak vezet� �s ir�ny�t� befoly�sa alatt fejl�dik a kult�ra �s az ideol�gia valamennyi ter�lete: a tudom�ny, a m�v�szet, az erk�lcs stb. A p�rt �lesen b�r�lja az apolitizmus �s eszmeietlens�g mindennem� megnyilv�nul�s�t a kultur�lis �p�t�munk�ban, k�vetkezetes harcot hirdet a burzso� ideol�gia ellen. Az SZKP belpolitik�ja a kommunizmus fel�p�t�s�re ir�nyul, �s szorosan �sszefon�dik k�lpolitik�j�val, melynek c�lja: b�k�s felt�telek biztos�t�sa a kommunizmus �p�t�s�hez, az emberis�g megment�se egy harmadik vil�gh�bor�t�l.

           Proletari�tus: a kapitalista t�rsadalom egyik alapvet� oszt�lya, amely meg van fosztva a termel�si eszk�z�k tulajdon�t�l �s munkaerej�t k�nytelen eladni l�tsz�ks�glete biztos�t�sa �rdek�ben. A proletari�tus a feud�lis t�rsadalom m�h�ben alakult ki. A kapitalizmus fejl�d�s�nek velej�r�ja a kis�rutermel�s hanyatl�sa, a parasztok �s k�zm�vesek t�nkremenetele, akik a proletari�tus soraiba ker�lnek. A kapitalizmusban a termel�er�k fejl�d�s�vel p�rhuzamosan ar�nytalanul fokoz�dik a proletari�tus kizs�km�nyol�sa. A proletari�tus oszt�ly�ntudata �rlel�dik, a burzso�zia elleni harcban hozza l�tre saj�t szervezeteit (a kommunista vagy munk�sp�rtokat, a szakszervezeteket stb.). E k�zdelemben a proletari�tus nem csup�n saj�t �rdekeit v�di, hanem valamennyi dolgoz�j�t is. a proletari�tus a kapitalista t�rsadalom egyetlen val�ban forradalmi oszt�lya, a kommunista ideol�gia hordoz�ja, amely feladat�nak tekinti a szocialista forradalom �tj�n a burzso� rend megd�nt�s�t �s a politikai hatalom kiv�v�s�t. F� c�lja: a szocialista �s kommunista t�rsadalom fel�p�t�se. A jelenlegi k�r�lm�nyek k�z�tt folytat�dik a kapitalista t�rsadalom tov�bbi proletariz�l�d�sa. Fokoz�dik a proletari�tus �s a monopolista burzso�zia ellent�te. A dolgoz�k sz�les t�megei v�lnak a proletari�tus sz�vets�geseiv�: a paraszts�g, az �rtelmis�g jelent�s r�sze �s m�s r�tegek. Az imperializmus elleni harcban n�vekszik �s t�m�r�l a gyarmati �s f�gg� orsz�gok proletari�tusa is. A szocialista forradalom gy�zelm�vel a proletari�tus al�rendelt, kizs�km�nyolt, a termel�si eszk�z�kt�l megfosztott oszt�lyb�l olyan munk�soszt�lly� v�lik, amely az orsz�g teljes jog� gazd�ja, a maga �s az eg�sz t�rsadalom jav�ra dolgozik.

           Prolet�rdiktat�ra: a proletari�tus �llamhatalma, amely a t�k�s rendszer megsz�ntet�se �s a burzso� �llamg�pezet sz�tz�z�sa eredm�nyek�ppen j�n l�tre. A prolet�rdiktat�ra alkotja a szocialista forradalom f� tartalm�t, ez gy�zelm�nek elengedhetetlen felt�tele �s legf�bb eredm�nye. �ppen ez�rt a prolet�rdiktat�r�r�l sz�l� tan�t�s a marxi-lenini elm�let legfontosabb r�sze. A proletari�tus arra haszn�lja fel hatalm�t, hogy megt�rje a kizs�km�nyol�k ellen�ll�s�t, megszil�rd�tsa a forradalom gy�zelm�t, idej�ben elh�r�tsa a burzso�zia restaur�ci�s k�s�rleteit, v�dekezzen a nemzetk�zi reakci� agressz�v cselekedetei ellen. �m a prolet�rdiktat�ra nemcsak er�szakot �s f�leg nem er�szakot jelent. F� funkci�ja- konstrukt�v, �p�t�funkci�. A diktat�r�t a proletari�tus arra haszn�lja fel, hogy megnyerje a dolgoz�k nagy t�megeit �s bevonja �ket a szocialista �p�t�sbe, hogy forradalmi �talak�t�sokat hajtson v�gre a t�rsadalmi �let valamennyi ter�let�n: a gazdas�gi �letben, a kult�r�ban, az �letform�ban, hogy kommunista szellemben nevelje a dolgoz�kat �s fel�p�tse az �j, oszt�ly n�lk�li t�rsadalmat. A prolet�rdiktat�ra a szocializmus fel�p�t�s�nek eszk�ze, gy�zelm�nek elengedhetetlen felt�tele. Alapja �s legf�bb elve a munk�soszt�ly �s paraszts�g sz�vets�ge, a munk�soszt�ly vezet� szerep�nek biztos�t�s�val. A szocialista �p�t�s sor�n b�v�l �s megszil�rdul a prolet�rdiktat�ra t�rsadalmi b�zisa, kialakul a t�rsadalom t�rsadalmi-politikai �s ideol�giai egys�ge. A prolet�rdiktat�ra rendszer�ben a f� vezet� �s ir�ny�t� er� a munk�soszt�ly �lcsapata: a kommunist�k p�rtja. A prolet�rdiktat�ra rendszer�be beletartoznak a dolgoz�k k�l�nf�le t�megszervezetei: a n�pk�pviseleti szervek, a szakszervezetek, a sz�vetkezetek �s m�s egyes�letek, amelyek a szocialista �llam �s dolgoz� t�megek f� �sszek�t� l�ncszemei. A t�rt�nelemben a prolet�rdiktat�ra els� form�ja a P�rizsi Komm�n volt, amely �rt�kes tapasztalatokkal gazdag�totta a marxizmust, s lehet�v� tette, hogy Marx k�vetkeztet�seket vonhasson le az elj�vend� szocialista t�rsadalom �llamform�j�ra vonatkoz�an. A szovjet forma (az oroszorsz�gi forradalmi munk�smozgalomban spont�nul kialakult szovjetekb�l, tan�csokb�l keletkezett, azokra �p�l� �llamforma) a prolet�rdiktat�ra �j form�j�t alkotja. Jelent�s�g�t Lenin t�rta fel a k�t orosz forradalom tapasztalatainak tanulm�nyoz�sa alapj�n. V�g�l, a leg�jabb forradalmi tapasztalatok alapj�n a P. nem egy m�sik �j form�ja alakult ki: a n�pi demokr�cia. A P. nem

�nc�l�, hanem a diktat�ra �s oszt�ly n�lk�li t�rsadalomba val� �tmenet t�rt�nelmileg sz�ks�gszer� �s egyetlen sz�ks�gszer� eszk�ze. „A prolet�ri�tus diktat�r�ja – �llap�tja meg az SZKP programja – biztos�totta a szocializmusnak – a kommunizmus els� szakasz�nak – teljes �s v�gleges gy�zelm�t, biztos�totta a t�rsadalom �tmenet�t a kommunizmus �ltal�nosan kibontakoz� �p�t�s�be, ezzel teljes�tette t�rt�nelmi k�ldet�s�t �s a bels� fejl�d�s feladatai szempontj�b�l a Szovjetuni�ban m�r nem sz�ks�gszer�.”