Magyar Kommunista Ifj�s�gi Sz�vets�g, KISZ: az MSZMP vezet�se alatt m�k�d� ifj�s�gi t�megszervezet. Magyarorsz�gon 1918 november�ben alakult meg a kommunista ifj�s�gi mozgalom Ifj�munk�sok Orsz�gos Sz�vets�ge (IOSZ) n�ven. Miut�n az IOSZ egyes�lt a Szocialista Ifj�munk�sok Sz�vets�g�vel, Kommunista Ifj�munk�sok Magyarorsz�gi Sz�vets�ge (KIMSZ) n�ven m�k�d�tt tov�bb(1919 �prilis 6-t�l). Tagjai akt�van r�szt vettek a Tan�csk�zt�rsas�g megszil�rd�t�s�ban, v�delm�ben, a szocialista kult�ra terjeszt�s�ben. Az ellenforradalmi rendszer idej�n a KIMSZ illeg�lisan m�k�d�tt �s h�si harcot v�vott a dolgoz� fiatalok szoci�lis �s kultur�lis helyzet�nek jav�t�s��rt, a SZU ellen k�sz�l� h�bor� elh�r�t�s��rt, az ifj�s�g politikai jogai�rt. A fasiszta terror sok �ldozatot k�vetelt a KIMSZ soraib�l. 1936-ban ideiglenesen feloszlatt�k a KIMSZ sejtjeit. A kommunista fiatalok ett�l kezdve a szakszervezetek ifj�s�gi csoportjaiban �s a Szoci�ldemokrata P�rt szervezeteiben m�k�d� leg�lis ifj�s�gi csoportokban tev�kenykedtek. 1936-ban a kommunist�k ker�ltek t�bbs�gbe az Orsz�gos Ifj�s�gi Bizotts�gban (OIB). Az OIB �s az SZDP ifj�s�gi vezet� szervek�nt 1930-ban alakult. Az illeg�lis KMP ir�ny�t�s�val a kommunista fiatalok nagy befoly�sra tettek szert, �s jelent�s eredm�nyeket �rtek el a szakszervezeti �s szoci�ldemokrata fiatalok balratol�d�s�ban, a KMP �ltal meghirdetett munk�segyess�g �s antifasiszta n�pfrontpolitika n�pszer�s�t�s�ben. 1944 okt�ber 28-�n �jj�alakult a KIMSZ, Kommunista Ifj�s�gi Sz�vets�g (KISZ) n�ven. Feladat�ul t�zte ki az ifj�s�g mozg�s�t�s�t a n�met megsz�ll�k elleni harcra. A KISZ kezdem�nyez�s�vel alakult meg 1944 november�ben a Magyar Ifj�s�g Szabads�gfrontja. A KISZ fegyveres csoportokat szervezett, melyek h�siesen harcoltak a megsz�ll�k �s magyar cinkosaik ellen. 1945 febru�rj�ban, Budapest felszabadul�sa ut�n a KISZ besz�ntette m�k�d�s�t, mert a p�rt kezdem�nyez�s�re �s vezet�s�vel megalakult a Magyar Demokratikus Ifj�s�gi Sz�vets�g (MADISZ). Az ifj�s�g demokratikus egys�g�t azonban a MADISZ nem tudta megval�s�tani, mert a koal�ci�ban r�szt vev� p�rtok jobboldali er�i l�trehozt�k saj�t ifj�s�gi  szervezet�ket �s r�videsen �jb�l m�k�dni kezdtek a reakci�s ifj�s�gi szervezetek. Az ifj�s�gi egys�g megbont�s�ra a demokratikus er�k v�lasza  az ifj�s�g egyes r�tegeit t�m�r�t� szervezetek l�trehoz�sa volt . l�trej�tt az ifj�munk�s mozgalom trad�ci�j�ra t�maszkod� Szakszervezeti Ifj�munk�s �s Tanoncmozgalom (SZIT). Kommunista kezdem�nyez�sre fejl�d�snek indult az egyetemist�k szervezete, a Magyar Egyetemist�k �s F�iskol�sok Egys�ges Sz�vets�ge. (MEFESZ), a N�pi Koll�giumok Orsz�gos Sz�vets�ge (N�KOSZ) �s a gyermekeket t�m�r�t� �tt�r�mozgalom. Minden szervezetek munk�j�nak koordin�l�s�ra 1946 m�rcius�ban megalakult a Magyar Ifj�s�g Orsz�gos Tan�csa (MIOT). A szocialista forradalom el�rehalad�sa megteremtette az egys�ges ifj�s�gi szervezet megalak�t�s�nak felt�teleit. 1948 tavasz�n l�trej�tt az egyes r�tegszervezeteket �sszefog� Magyar Ifj�s�g N�pi Sz�vets�ge (MINSZ) �s ezzel egyid�ben megsz�ntek az egyes p�rtok ifj�s�gi szervezetei. 1950  j�nius�ban sor ker�lt a szervezeti sz�ttagolts�g megsz�ntet�s�re �s megalakult a Dolgoz� Ifj�s�g Sz�vets�ge (DISZ). A DISZ mozg�s�totta az ifj�s�got a szocializmus �p�t�s�re. A sikerek mellett azonban hib�kat is elk�vetett, melyek �sszef�ggtek az akkori p�rtvezet�s hib�ival. Az ellens�ges er�k az ellenforradalom el�k�sz�t�se idej�n nagy s�lyt helyeztek arra, hogy megbonts�k az ifj�s�gi egys�get �s felbomlassz�k a DISZ-t. Az ellenforradalom napjaiban az ifj�s�g egy kis r�sz�t siker�lt a reakci�nak f�lrevezetni �s felhaszn�lni szocialistaellenes c�ljai �rdek�ben, s�t hozz�kezdett a r�gi fasiszta, f�lfasiszta, polg�ri ifj�s�gi szervezetek l�trehoz�s�hoz. Az ellenforradalom lever�se ut�n r�vid ideig m�g m�k�dtek egyes r�tegszervezetek, de a szocialista hatalom megszil�rd�t�sa lehet�v� tette a p�rt vezet�se alatt �ll� egys�ges ifj�s�gi szervezet megteremt�s�t. 1957 m�rcius�ban megalakult a KISZ. A KISZ az MSZMP vezet�s�vel, a marxizmus-leninizmus alapj�n m�k�dik. F� feladata seg�teni a p�rtnak az ifj�s�g szocialista nevel�s�ben, mozg�s�tani a fiatalokat a szocializmus �p�t�s�re. A KISZ tev�kenyen r�szt vesz az ifj�s�got �rint� probl�m�k megold�s�ban. Az MSZMP K�zponti Bizotts�ga 1970 febru�r 18-i �l�s�n foglalkozott az ifj�s�gpolitika k�rd�seivel. Hat�rozat�ban r�szletesen foglalkozik a p�rtszervezetek ifj�s�ggal kapcsolatos feladataival, a KISZ kommunista jelleg�nek er�s�t�s�vel. A hat�rozat szerint az ifj�s�ggal kapcsolatos teend�k koordin�l�sa �rdek�ben l�tre kell hozni a K�zponti Bizotts�g, a Bp-i �s megyei p�rtbizotts�gok ifj�s�gi munkabizotts�gait. A Minisztertan�cs mellett l�trehoztak egy bizotts�got, melynek feladata, hogy az �llami �let ter�let�n ellen�rizze �s koordin�lja az ifj�s�ggal kapcsolatos munk�t. A KISZ tagja a Demokratikus Ifj�s�gi Vil�gsz�vets�gnek.

           Magyar Szocialista Munk�sp�rt, MSZMP:  A Magyar N�pk�zt�rsas�g vezet�, marxista-leninista p�rtja. 1918 november 24-�n alakult a Kommunista Magyarorsz�gi P�rtja (KMP) n�ven. A p�rt vezet�je Kun B�la lett. A p�rt programja kifejezte a n�p akarat�t, �gy r�vid id� alatt a n�pt�megek t�bbs�ge a p�rtot k�vette, s ez megteremtette a prolet�rdiktat�ra egyik legfontosabb felt�tel�t. 1919 m�rcius 21-�n a prolet�ri�tus �tvette a hatalmat, kiki�ltott�k a Tan�csk�zt�rsas�got. A t�ler�ben lev� imperialist�k azonban levert�k a Tan�csk�zt�rsas�got, �s elkezd�d�tt a kegyetlen Horthy-rendszer. A kommunist�k ellen f�ktelen terror kezd�d�tt, sok ezer kommunist�t k�zt�k sz�mos vezet�t meggyilkoltak �s sokan emigr�ci�ba k�nyszer�ltek. A p�rt s�lyos illeg�lis k�r�lm�nyek k�z�tt folytatta harc�t, nagy mozgalmakat szervezett, k�l�n�sen a gazdas�gi v�ls�g �veiben. Az uralkod� oszt�ly kegyetlen terrorral v�laszolt a megmozdul�sokra. A KOMMINTERN VII. kongresszusa ut�n a p�rt munk�segys�g er�s�t�s�t �s a n�pfront megteremt�s�t t�zte ki c�lul. Amikor Magyarorsz�g Hitler oldal�n bel�pett a m�sodik vil�gh�bor�ba, a p�rt meghirdette a nemzeti f�ggetlens�g�rt, Magyarorsz�gnak a h�bor�b�l val� kil�p�s��rt a harcot. Jelszava a „ F�ggetlen, szabad demokratikus Magyarorsz�got” lett. 1942-ben a reakci� s�lyos csap�st m�rt a p�rtra. T�bb sz�z kommunist�t letartoztattak �s megk�noztak, kiv�gezt�k a p�rt titk�r�t, Sch�nherz Zolt�nt, �s agyonvert�k a „Szabad n�p” szerkeszt�j�t, R�zsa Ferencet. A KB melynek �l�re K�d�r J�nos �llt, neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �jj�szervezte sorait. 1944 m�jus�ban l�trehozta a fasisztaellenes er�ket egyes�t� Magyar Frontot. 1944 nyar�n elkezd�d�tt a fasiszta megsz�ll�kkal szembeni fegyveres ellen�ll�s. S�gv�ri Endre a fasiszta elnyom� szervek egy csoportj�val v�vott fegyveres harcban vesztette �let�t. 1944 szeptember�ben a p�rt a Magyar Kommunista P�rt (MKP) nevet vette fel. A felszabadul�s ut�n a p�rt demokratikus fejl�d�s vezet� p�rtja lett. Programot adott az �jj��p�t�sre, a f�ldreformra, az �llamos�t�sokra. Vezette a harcot a n�pi demokratikus forradalom k�vetkezetes v�gigvitel��rt. 1948 j�nius�ban  - miut�n a Szoci�ldemokrata P�rt megtiszt�totta mag�t a jobboldali elemekt�l – a k�t p�rt Magyar Dolgoz�k P�rtja (MDP) n�ven egyes�lt. A p�rt hatalmas sikereket �rt el a szocializmus �p�t�s�ben. A fejl�d�st megzavarta, hogy eluralkodott R�kosi M�ty�s szem�lyi kultusza, ami s�lyos k�rokat okozott a p�rt- �s �llami �letben, a gazdas�gpolitik�ban, mindez rontotta a p�rt �s a t�megek kapcsolat�t. A p�rt 1953 j�nius�ban felt�rta a hib�kat, ez azonban nem j�rt a hib�k kijav�t�s�val, mert egyr�szt a r�gi vezet�s ragaszkodott hozz�juk, m�sr�szt a hib�kat �s az �nkritik�t felhaszn�lva egyre er�s�d�tt a Nagy Imre vezette revizionista csoport. Az SZKP XX. kongresszusa szellem�ben a p�rt 1956 j�lius�ban helyes hat�rozatokat hozott a hib�k kijav�t�s�ra, a revizionista elemek azonban mindent megtettek, hogy ezt megakad�lyozz�k. 1956 nyar�ra sz�les ellenforradalmi front j�tt l�tre, amely az imperialist�k �ltal t�mogatott reakci�s er�kt�l a p�rton bel�li revizionist�kig terjedt. Ezek, kihaszn�lva a kor�bbi �vek hib�it, t�mad�sba lend�ltek a szocialista rendszer ellen. Okt�ber 23-�n kirobbantott�k az ellenforradalmat. A magyar kommunist�k november 4-�n K�d�r J�nos vezet�s�vel �j k�zpontot hoztak l�tre, megalak�tott�k a Magyar Forradalmi Munk�s-Paraszt Korm�nyt �s a SZU seg�ts�g�t k�rt�k a szocializmus megment�s�re. A p�rt neve Magyar Szocialista Munk�sp�rt lett. A p�rt – miut�n tiszt�zta az ellenforradalom okait �s kidolgozta azokat a feladatokat, amelyek biztos�tj�k, hogy a r�gi hib�k ne ism�tl�djenek meg – nagy sikereket �rt el a szocializmus �p�t�s�ben. A p�rt a sz�les n�pt�megekre t�maszkodva, a szocializmus minden h�v�t �sszefogva vezeti az orsz�got. Legfels�bb szerve az 5 �venk�nt �sszeh�vott kongresszus.

           Maoizmus: �ltal�ban ezzel a megjel�l�ssel illetik Mao Ce-tung eszm�it. Ezek jegy�ben folyt le a hatvanas �vek m�sodik fel�ben a „nagy prolet�r kultur�lis forradalom”, s ker�lt sor a k�nai politika s�lyos szovjetellenes l�p�seire. A mai k�nai �ll�spont szerint Mao Ce-tung eszm�i jelentik korunk marxizmus�t. Megjegyzend� azonban, hogy a maoizmus nem fejl�d�tt t�telesen defini�lhat� elm�lett�, ez�rt ez az elnevez�s tulajdonk�ppen csak a KKP jelenlegi vonal�nak jellemz�s�re szolg�lhat. Ezt az ir�nyzatot s kommunista p�rtok t�lnyom� t�bbs�ge elutas�tja, mert elm�letileg ellent�tes a marxizmus-leninizmussal, a prolet�r internacionalizmussal, a maoizmusb�l fakad� politika pedig szemben �ll a szocialista orsz�gokkal, a kommunista vil�gmozgalommal.

           MARX, Karl (1818-1833): a tudom�nyos kommunizmus, a dialektikus t�rt�nelmi materialista filoz�fia, a tudom�nyos politikai gazdas�gtan megalkot�ja, a nemzetk�zi proletari�tus tan�t�ja �s vezet�je. 1818 m�jus 5-�n Trierben (Poroszorsz�g, Rajna tartom�ny) sz�letett, apja nagy m�velts�g�, liber�lis szellem� �gyv�d volt. Marx 1835-ben fejezte be a trieri gimn�ziumot, majd a bonni �s berlini egyetemeken tanult. Vil�gn�zeti fejl�d�s�nek kiindul�pontja a hegeli filoz�fia, illetve ennek radik�lis �rtelmez�se volt. Marx az ifj�hegeli�nusok sz�ls� baloldali csoportj�hoz tartozott, forradalmi demokrata elveket vallott. Legkor�bbi munk�j�ban, doktori disszert�ci�j�ban. Marx m�g idealista ugyan, de messzemen�en radik�lis �s ateista k�vetkeztet�seket vont le Hegel filoz�fi�j�b�l. 1842-ben lett „Rheinische Zeitung” munkat�rsa, majd szerkeszt�je. Vezet�se alatt az �js�g a forradalmi demokr�cia org�num�v� v�lt. A gyakorlati tev�kenys�g �s az elm�leti meggondol�sok Marxot ny�ltan szembeford�tott�k a hegeli filoz�fi�val, mert a hegeli filoz�fia b�k�l�keny tendenci�ja �s konzervat�v politikai k�vetkeztet�sei miatt nem felelt meg a re�lis t�rsadalmi fejl�d�s k�vetelm�nyeinek, s a viszonyokb�l fakad� forradalmi feladatoknak. Hegellel �s az ifj�hegeli�nusokkal val� szembefordul�s�t mutatja az a t�ny, hogy filoz�fiai t�ren kezd a materializmus �ll�spontj�ra helyezkedni. E folyamatot seg�tette el� a val�s�gos �letviszonyok, mindenekel�tt a gazdas�gi �let tanulm�nyoz�sa �s Feuerbach hat�sa. Marx filoz�fiai fejl�d�s�nek v�gleges fordulata (1844) �sszef�gg a forradalmi demokratizmusr�l a prolet�r kommunizmusra val� �tt�r�ssel, amely az eur�pai oszt�lyharc fejl�d�s�nek hat�s�ra alakult ki Marx �ll�sfoglal�s�ban. K�l�n�sen nagy hat�st tett r� az 1844-es n�metorsz�gi szil�ziai felkel�s, valamint szem�lyes r�szv�tele a p�rizsi forradalmi megmozdul�sokban, ahov� 1843-ban, a „Rheinische Zeitung” betilt�sa ut�n utazott. Marx vil�gn�zet�nek kialakul�s�hoz hozz�j�rult a politikai gazdas�gtan, az ut�pikus szocializmus �s a t�rt�nelem tanulm�nyoz�sa is. Marx �j �ll�spontja a „N�met-francia �vk�nyvek”-ben fejez�d�tt ki (1844). Cikkei: „A hegeli jogb�lcselet b�r�lat�hoz. Bevezet�s” �s „A zsid�k�rd�shez”. Ezekben a munk�kban Marx el�sz�r t�rta fel a proletari�tus t�rt�nelmi szerep�t, s jutott el addig a k�vetkeztet�sig, hogy a forradalom elker�lhetetlen, a munk�smozgalmat egyes�teni kell a tudom�nyos vil�gn�zettel. Ebben az id�ben k�t�tt bar�ts�got Engelsszel �s vele egy�tt kezdett hozz� az �j vil�gn�zet rendszeres kidolgoz�s�hoz. A tudom�nyos kutat�sok eredm�nyeinek �ltal�nos�t�sa �s az �j elm�let alapt�teleinek kidolgoz�sa a „Gazdas�gi-filoz�fiai k�ziratok”-ban (1844), tov�bb� az Engelsszel k�z�sen �rt „A szent csal�d” 81845) �s „A n�met ideol�gia”(1845-1846) c�m� m�vekben, a „T�zisek Feuerbachr�l”(1845) c�m� munk�j�ban �s a kiforrott marxizmus egyik els� alkot�s�ban, a „Filoz�fia nyomor�s�g�”-ban(1847) l�tott napvil�got. A marxizmus mint teljes, egys�ges tan�t�s alakult ki, amelynek alkot�r�szei szerves egys�gben vannak egym�ssal. 1847-ben az akkor Br�sszelben �l� Marx csatlakozott az „Igazak Sz�vets�ge” (k�s�bb „Kommunist�k Sz�vets�ge”) nev� titkos propagandista t�rsas�ghoz; r�szt vett a Sz�vets�g II kongresszus�n. A kongresszus megb�z�s�b�l Marx �s Engels �ssze�ll�tott�k „A Kommunista P�rt ki�ltv�ny�”-t (1848), e nagyszer� m�vet, amelyben m�r befejez�d�tt a marxizmus alapelveinek megform�l�sa. E m�ben vil�gosan kifejtett�k „az �j vil�gszeml�let, a k�vetkezetes, a t�rsadalmi �let ter�let�t is �tfog� materializmust, a dialektik�t, mint a legsokoldal�bb �s legm�lyebb fejl�d�stant, az oszt�lyharc elm�let�t �s a proletari�tusnak, az �j, kommunista t�rsadalom megalkot�j�nak vil�gt�rt�nelmi, forradalmi szerep�r�l sz�l� elm�letet”. A dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus igaz�n tudom�nyos filoz�fia, szerves egys�get alkot benne a materializmus �s a dialektika, a term�szet �s a t�rsadalom materialista �rtelmez�se, a l�tr�l �s megismer�sr�l sz�l� tan�t�s, az elm�let �s a gyakorlat. Ez lehet�v� tette a Marx el�tti materializmus metafizikuss�g�nak �s jellemz�inek: a saj�tos szeml�l�d� jellegnek, az antropologizmusnak, s a t�rt�nelem idealista �rtelmez�s�nek lek�zd�s�t. Marx filoz�fi�ja a vil�g megismer�s�nek �s �talak�t�s�nak legink�bb adekv�t m�dszere. A tudom�ny �s a gyakorlat fejl�d�s�nek t�rt�nete a XIX – XX sz�zadban meggy�z�en bizony�totta a marxista filoz�fia f�l�ny�t az �sszes idealista �s metafizikus materialista filoz�fi�kkal szemben. A marxizmus tan�t�sa abban a harcban �rett �s er�s�d�tt, v�lt a prolet�r ideol�gia egyed�li form�j�v�, amelyet a k�l�nf�le tudom�nytalan, prolet�rellenes �s kispolg�ri n�zetek ellen folytatott. Marx tev�kenys�g�nek jellemz� von�sa – a p�rtoss�g, a tudom�nyos elm�lett�l val� b�rmilyen elt�r�ssel szemben engesztelhetetlens�g. Marx nemcsak a tudom�nyban volt forradalm�r, hanem tev�kenyen vett r�szt a proletari�tus felszabadul�s��rt v�vott harcban. Az 1848-1849-es forradalmak id�szak�ban N�metorsz�gban ott volt a politikai harc els� vonal�ban. Marx megalap�totta �s vezette a „Neue Rheinische Zeitungot”; a lap has�bjain hat�rozottan v�delmezte a prolet�r �ll�spontot a forradalomban. 1849-ben kiutas�tott�k N�metorsz�gb�l �s v�glegesen Londonban telepedett le. A Kommunist�k Sz�vets�ge feloszl�sa (1852) ut�n Marx prolet�rmozgalmi tev�kenys�ge az I Internacion�l� l�trehoz�s�ban (1864) �s annak eg�sz munk�j�ban �rte el tet�pontj�t. Marx figyelemmel k�s�rte a forradalmi mozgalom fejl�d�s�t minden orsz�gban. �let�nek v�g�ig mindenkor az aktu�lis politikai k�zdelmek s�r�j�ben �lt, ebb�l mer�tette a sz�ks�ges anyagot elm�lete fejleszt�s�hez. Az 1848-1849-es eur�pai polg�ri forradalmak tapasztalata adta az alapot a szocialista forradalom �s az oszt�lyharc elm�let�nek tov�bbfejleszt�s�hez. A forradalom tapasztalatai alapj�n fejlesztette tov�bb a prolet�rdiktat�r�nak, a polg�ri forradalomban k�vetend� prolet�rtaktik�nak, tov�bb� a munk�soszt�ly �s paraszts�g sz�vets�ge sz�ks�gszer� volt�nak eszm�it mutatott r� a burzso� �llamg�pezet sz�tz�z�s�nak elker�lhetetlens�g�re. A P�rizsi Komm�n tapasztalatainak tanulm�nyoz�sa alapj�n t�rta fel a prolet�rdiktat�ra �llamform�j�t. A tudom�nyos kommunizmus elm�let�t fejlesztette tov�bb a „Gothai program kritik�ja” (1875) c�m� m�ben. Marx tudom�nyos �rdekl�d�se f�k�nt a politikai gazdas�gtanra �s f� m�ve: „A t�ke” megalkot�s�ra ir�nyult. A tudom�nyos politikai gazdas�gtan kidolgoz�sa a tudom�nyos kommunizmus megalapoz�s�nak legfontosabb eszk�ze volt, ez�rt tekintette Marx legf�bb c�lj�nak „A t�ke” meg�r�s�t, ford�totta minden erej�t, fel�ldozva csal�dja �rdekeit �s saj�t eg�szs�g�t. „A t�k�”-nek kimagasl� filoz�fiai jelent�s�ge van, a kutat�s dialektikus m�dszer�nek ragyog� megtestes�l�se. Marx kor�bbi k�zgazdas�gtani munk�j�nak el�szav�ban „A politikai gazdas�gtan b�r�lat�hoz” (1859) c�mmel fejtette ki t�m�ren a t�rt�nelem materialista �rtelmez�s�nek l�nyeg�t. „A t�k�”-ben ez az �rtelmez�s hipot�zisb�l tudom�nny� v�lt. Marx levelez�se is sok, filoz�fi�j�ra jellemz� anyagot tartalmaz. Az emberis�g t�rt�nelm�ben egyetlen tan�t�s sem igazol�dott m�g �gy a gyakorlatban, mint Marx tan�t�sa. Marx m�v�t az �j t�rt�nelmi k�r�lm�nyek k�z�tt Lenin fejlesztette tov�bb.

           Marxizmus – Leninizmus: a term�szet �s a t�rsadalom fejl�d�s�nek leg�ltal�nosabb t�rv�nyeir�l, a dolgoz� t�megek forradalm�r�l, a szocializmus gy�zelm�r�l �s a kommunista t�rsadalom �p�t�s�r�l sz�l� tudom�ny; a munk�soszt�ly �s a kommunista p�rt ideol�gi�ja. Megalkot�i: Karl Marx (1818-1883) �s Friedrich Engels (1820-1895). Majd tan�t�saikat �j t�rt�nelmi helyzetben tov�bbfejlesztve V. I. Lenin (1870-1924). Kialakul�sa �s fejl�d�se szorosan �sszef�gg a munk�soszt�ly �s a munk�smozgalom fejl�d�s�vel. A 19 sz�zad els� fel�ben m�r kialakult �s �n�ll� er�v� v�lt a munk�soszt�ly, kibontakoztak a kapitalizmus ellentmond�sai, ki�lez�d�tt az oszt�lyharc a munk�soszt�ly �s a burzso�zia k�z�tt. Ahhoz, hogy a munk�soszt�ly harca kibontakozhasson, sz�ks�g volt az oszt�lyharc �s oszt�lyc�lkit�z�sek tudom�nyos megfogalmaz�s�ra. Marx �s Engels, felhaszn�lva mindazokat az �rt�keket, amelyeket a tudom�ny addig alkotott, elemezt�k a t�rsadalom fejl�d�s�t, a kapitalizmus t�rv�nyszer�s�geit, megd�nt�s�nek sz�ks�gess�g�t, kidolgozt�k a forradalmi harc legf�bb elveit. A marxizmus h�rom f� forr�sa: a klasszikus n�met filoz�fia, az angol polg�ri politikai gazdas�gtan �s a francia ut�pista szocializmus. A marxizmus alkot�r�szei: a dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus; a politikai gazdas�gtan; a tudom�nyos kommunizmus elm�lete. Lenin megv�dte Marx �s Engels tan�t�sait a k�l�nf�le revizionist�k �s opportunist�k t�mad�saival �s hamis�t�saival szemben, �s tov�bbfejlesztette az imperializmus, a prolet�rforradalmak korszak�ra alkalmazva. Elemezte az imperializmust, �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a szocialista forradalom gy�zelmet arathat egy orsz�gban is ott, ahol az imperializmus l�nca a leggyeng�bb. Kidolgozta a polg�ri forradalomb�l a szocialista forradalomba val� �tmenet k�rd�seit, a szocialista forradalom elvi �s gyakorlati k�rd�seit, a szocializmus �p�t�s�nek legf�bb elveit, a szocialista �llam feladatait, a szovjethatalom k�l- �s belpolitik�j�t. L�trehozta �s vezette azt az �j t�pus� forradalmi p�rtot, amely k�pes a szocialista forradalom vezet�s�re. A marxizmus-leninizmus hatalmas eszmei fegyvere lett a vil�g dolgoz�inak �s �lcsapatuknak: a kommunista �s munk�sp�rtoknak a t�rsadalom forradalmi �talak�t�s��rt v�vott harcban. A marxizmus-leninizmust korunkban a szocialista orsz�gok, a kommunista �s munk�sp�rtok tapasztalatai gazdag�tj�k. a kommunista �s munk�sp�rtok feladata a marxizmus-leninizmus megv�d�se mindenfajta revizionista t�mad�st�l �s dogmatikus ferd�t�st�l.

           Materializmus:  az egyed�li tudom�nyos filoz�fiai ir�nyzat, amely mer�ben ellent�tes az idealizmussal. A materializmus fogalmat t�bb �rtelemben haszn�lj�k, jel�lik vele egyr�szt az emberek �szt�n�s meggy�z�d�s�t a k�lvil�g objekt�v l�tez�s�r�l, m�sr�szt a materialista filoz�fiai vil�gn�zetet, amely az �szt�n�s materializmus szeml�let�nek tudom�nyos elm�ly�t�se �s tov�bbfejleszt�se. A filoz�fiai materializmus az anyag els�dlegess�g�t �s a szellemi, az eszmei m�sodlagoss�got vallja, ami azt jelenti, hogy a vil�g �r�k �s nem teremtett l�tez�, mely t�rben �s id�ben v�gtelen. A materializmus a tudatot az anyag term�k�nek, a k�lvil�g visszat�kr�z�d�s�nek tekinti, s ez�rt a vil�g megismerhet�s�g�t hirdeti. A filoz�fia t�rt�net�ben a materializmus �ltal�ban a halad� t�rsadalmi oszt�lyok �s r�tegek vil�gn�zete volt, amennyiben azoknak �llt �rdek�ben a vil�g helyes visszat�kr�z�se, az ember term�szet feletti uralm�nak fokoz�sa. A tudom�nyos eredm�nyek �ltal�nos�t�s�val a materializmus el�seg�tette a tudom�nyos m�dszerek t�k�letesed�s�t, ami kedvez�en hatott vissza az emberi gyakorlatra, a termel�er�k fejl�d�s�re. A materializmus �s a szaktudom�ny fejl�d�se �s k�lcs�nhat�sa sor�n a materializmus megjelen�si form�i is v�ltoztak. Az els� materialista elm�letek az �kori G�r�gorsz�g, K�na �s India rabszolgatart� t�rsadalmaiban, a filoz�fia l�trej�tt�vel egyidej�leg alakultak ki, t�bb sz�z �vvel id�sz�m�t�sunk el�tt, a tudom�nyos ismereteknek, a csillag�szat, a matematika �s m�s tudom�nyok ter�let�n el�rt fejl�d�s�vel �sszef�gg�sben. Az �kori, nagyr�szt m�g na�v materializmus (Lao-ce, Jang Csu, Vang csu,,, lokaj�ta iskola, H�rakleitosz, Anaxagorasz, Empedokl�sz, D�mokritosz, Epikurosz stb) k�z�s von�sa volt a vil�g anyagis�g�nak �s az emberek tudat�t�l f�ggetlen l�tez�s�nek hirdet�se. K�pvisel�i arra t�rekedtek, hogy megtal�lj�k a term�szet sokf�les�g�ben minden l�tez� k�z�s �selv�t (elem). Az �kori materializmusnak �rdeme, hogy kidolgozta az anyag atomos szerkezet�nek hipot�zis�t. Sz�mos �kori materialista egyben �szt�n�s dialektikus is volt. Egyesek azonban m�g nem hat�rolt�k el �lesen a fizikait �s a pszichikait, �s pszichikus tulajdons�ggal ruh�zt�k fel az eg�sz term�szetet. A materialista �s dialektikus n�zetek fejl�d�se az �kori materializmusban m�g egybefon�dott a mitol�gikus vil�gk�p hat�s�val. A k�z�pkorban a renesz�nsz idej�n a materialista tendenci�k a nominalizmusban, a panteista elm�letekben, �s „az isten �s a term�szet egy�ttes �r�kk�val�s�g�nak” elm�let�ben fejez�dtek ki. A materializmus a XVII-XVIII sz�zadban az eur�pai orsz�gokban fejl�d�tt tov�bb (Bacon, Gailei, Hobbes, Gassendi, Spinoza, Lvcke), �jkori form�ja ( a metafizikus, mechanikus materializmus) a sz�let�ben lev� kapitalizmus talaj�n j�tt l�tre �s �sszef�gg�tt annak fejl�d� termel�s�vel, �j technik�j�val �s tudom�ny�val. A materialist�k, akik az akkor m�g halad� burzso�zia ideol�gusak�nt l�ptek fel, harcoltak a k�z�pkori skolasztika �s az egyh�zi tekint�ly ellen, figyelm�ket a tapasztalatra mint tan�t�ra �s a term�szetre mint a filoz�fia t�rgy�ra ford�tott�k. A XVII-XVIII sz�zadi materializmus az akkori rohamosan fejl�d� matematik�hoz �s mechanik�hoz kapcsol�dott, �s ennek folyt�n mechanikus jelleg� volt. M�sik saj�toss�ga: az anal�zisra, a term�szetnek t�bb�-kev�sb� �n�ll�, egym�st�l f�ggetlen kutat�si ter�letekre �s t�rgyakra val� oszt�s�ra t�rekedett, s emellett fejl�d�s�kt�l elszak�tva vizsg�lta e ter�leteket �s t�rgyakat. Ezen id�szak materialista filoz�fusai k�z�tt k�l�nleges helyet foglaltak el a francia materialist�k. A mozg�s �rtelmez�s�ben Toland-ot k�vett�k �s azt eg�sz�ben v�ve m�g mechanikusan fogt�k fel, de a term�szet egyetemes �s elidegen�thetetlen saj�toss�g�nak tartott�k. Elhat�rolt�k magukat att�l a deista k�vetkezetlens�gt�l, amely a XVIII sz�zadi materialist�k t�bbs�g�t jellemezte. Az a szerves kapcsolat, amely mindenf�le materializmus �s az ateizmus k�z�tt megvan, a XVIII sz�zadi materialist�kn�l k�l�n�sen mark�nsan jutott kifejez�sre. A materializmus e form�ja Nyugat-Eur�p�ban Feuerbach „antropol�giai” materializmus�ban �rte el cs�cspontj�t. Ugyanakkor Feuerbachn�l mutatkozott meg legvil�gosabban a valamennyi Marx el�tti materializmust jellemz� szeml�l�d� jelleg. Oroszorsz�gban �s Kelet-Eur�pa m�s orsz�gaiban �rte el a Marx el�tti materializmus legfejlettebb fok�t, nevezetesen a XIX sz�zad m�sodik fel�ben m�k�d� forradalmi demokrat�k filoz�fi�j�ban. A forradalmi demokrat�k Lomonoszov, Ragyicsev �s t�rsaik hagyom�ny�ra t�maszkodtak, fel�lemelkedtek az antropol�gizmus �s a metafizikus m�dszer sz�k l�t�k�r�s�g�n. A materializmus legmagasabb rend� �s legk�vetkezetesebb form�ja a dialektikus materializmus, amelyet Marx �s Engels alkotott meg a XIX sz�zad k�zep�n. A dialektikus materializmus a r�gi materializmusnak nemcsak az eml�tett fogyat�koss�gait k�zd�tte le, hanem lesz�molt a r�gi materializmus k�pvisel�it jellemz� idealista t�rt�netfelfog�ssal is. a k�s�bbiekben a materializmus t�rt�net�ben �lesen k�l�nv�lik k�t elvileg ellent�tes vonal. Egyik a dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus fejl�d�se, a m�sik a materializmusnak sz�mos leegyszer�s�tett �s vulgariz�lt fajt�ja. Ez ut�bbiak k�z�l a legtipikusabb az a vulg�r materializmus volt, amely v�g�l a pozitivizmusba torkolt. Ez ut�bbihoz tartoztak a vulg�r materializmus azon v�lfajai is, amelyek a sz�zadfordul� idej�n a dialektikus materializmus torzul�sak�nt keletkeztek.

           Megismer�s:  a val�s�g gondolati visszat�kr�z�s�nek �s reproduk�l�s�nak a t�rsadalom fejl�d�st�rv�nyei �ltal meghat�rozott �s a gyakorlattal szorosan �sszef�gg� folyamata, amelynek c�lja az objekt�v igazs�g felt�r�sa. A megismer�si folyamat sor�n a k�lvil�g tudatosodik benn�nk, ismereteket, fogalmakat nyer�nk a re�lis jelens�gekr�l, amelyeket a gyakorlati tev�kenys�g�nkben a vil�g megv�ltoztat�s�ra, a term�szet emberi sz�ks�gleteknek megfelel� �talak�t�s�ra alkalmazunk. A megismer�s, valamint a term�szet �s t�rsadalom gyakorlati �talak�t�sa az egys�ges t�rt�nelmi folyamat k�t, egym�st k�lcs�n�sen felt�telez�, egym�st k�lcs�n�sen �that� oldala. Maga a megismer�s a t�rsadalmi-gyakorlati tev�kenys�g sz�ks�gszer� mozzanata, minthogy az emberek e tev�kenys�get csakis a dolgok �s t�rgyak tulajdons�gainak �s funkci�inak megismer�se alapj�n folytathatj�k. M�sr�szt viszont, az emberek t�rsadalmi-gyakorlati tev�kenys�ge a megismer�si folyamat sz�ks�gszer� mozzanata. Az ismeretelm�let akkor v�lt val�di – az anyagi vil�gr�l szerzett ismeretek keletkez�s�nek �s fejl�d�s�nek objekt�v t�rv�nyeit felt�r� – tudom�nny�, amikor a gyakorlatot is bekapcsolt�k az ismeretelm�let k�r�be. A megismer�s forr�sak�nt jelent�s szerepet j�tszik a tev�keny gyakorlati r�hat�s a term�szetre, a nyersanyagok gyakorlati feldolgoz�sa, a term�szeti t�rgyak tulajdons�gainak felhaszn�l�sa a termel�sben. A gyakorlati tev�kenys�g sor�n nemcsak a t�rgyak k�ls� tulajdons�gai, hanem gyakorlati funkci�juk �s objekt�v l�nyeg�k is felt�rul, �s az emberi ismeretek, fogalmak, elm�letek tartalm�v� v�lik. A megismer�s k�l�nf�le form�kban v�gbemen� bonyolult, dialektikus folyamat, amelynek saj�tos szakaszai �s fokozatai vannak, s az ember k�l�nb�z� k�pess�gei vesznek r�szt benne. A megismer�s tapasztalatra, a gyakorlatra t�maszkodik, s a k�lvil�g �rz�ki megismer�s�vel kezd�dik. A megismer�s folyamat�ban �ppen ez�rt nagy szerepet j�tszik az „eleven szeml�let”, az ember k�zvetlen �rz�ki kapcsolata a vil�ggal. Az �rzetek megker�l�s�vel az ember semmit sem ismerhet meg a val�s�gb�l. Az „eleven szeml�let” az �szlelet, �rzet, k�pzet form�j�ban, a t�nyek k�zvetlen �rz�ki tanulm�nyoz�sa, a jelens�gek megfigyel�se r�v�n val�sul meg. Az �rz�ki megismer�s k�l�nf�le form�i �tj�n a dolgok k�ls�, konkr�t tulajdons�gait ismerj�k meg. Megk�l�nb�ztetj�k a h�t, a hideget, a sz�neket, a szagokat, a szil�rds�got, a l�gys�got stb., �s ez�ltal helyesen t�j�koz�dunk a dolgok vil�g�ban, k�l�nbs�get tudunk tenni k�z�tt�k, k�l�nf�le inform�ci�kat szerz�nk a k�rnyezet�nkben v�gbemen� v�ltoz�sokr�l. A t�rgyak k�peinek �szlel�se �s k�pzeteinkben val� meg�rz�se teszi lehet�v�, hogy szabadon haszn�ljuk a t�rgyakat, kapcsolatot teremts�nk k�ls� tulajdons�gaik �s funkci�juk k�z�tt. De b�rmennyire jelent�s is a megismer�s �rz�ki form�ja, �nmag�ban nem teszi lehet�v� a dolgok l�nyeg�be val� behatol�st, a val�s�g t�rv�nyeinek felt�r�s�t. M�rpedig �ppen ez az ut�bbi a megismer�s f� feladata. Az „eleven szeml�let”, a tapasztalat adatait magasabb megismer� k�pess�ge – az  elvont logikai gondolkod�s – �tj�n dolgozza fel �s �ltal�nos�tja az ember; a gondolkod�s form�i: a fogalom, az �t�let, a k�vetkeztet�s. A fogalmak is az ember t�rsadalmi termel�tev�kenys�g�nek term�kei. A dolgok tulajdons�gai, funkci�i objekt�v jelent�s�g�k a gyakorlat szempontj�b�l a jelz�rendszerben r�gz�dve, a szavak jelent�s�v� �s �rtelm�v� v�lnak, melyek seg�ts�g�vel az emberi gondolkod�s meghat�rozott fogalmakat alkot a dolgokr�l, tulajdons�gaikr�l �s megnyilv�nul�si m�djukr�l. A gondolkod�s mint logikai tev�kenys�g sokf�le form�ban val�sul meg: az indukci� �s dedukci�, anal�zis �s szint�zis, hipot�zis- �s elm�letalkot�s stb. r�v�n. Jelent�s szerep�k van a megismer�sben a k�pzel�er�nek, az alkot� fant�zi�nak, az intuici�nak, mert lehet�v� teszik, hogy tapasztalati adatok alapj�n sz�les k�r�en �ltal�nos�tsuk a dolgok term�szet�r�l nyert k�pzeteinket. �mde a gondolkod�s sor�n kialak�tott eszm�k, gondolatok m�g szubjekt�vek, nyitva �ll m�g a k�rd�s: megfelelnek-e a val�s�gnak. E k�rd�st nem csup�n elm�leti megfontol�sok �s bizony�t�sok d�ntik el, hanem mindenek el�tt a t�rsadalmi-t�rt�neti gyakorlat. Az elm�let csak abban az esetben lesz a megismer�s egy-egy ciklus�t lez�r� objekt�v igazs�g, ha a t�rsadalmi-gyakorlati tev�kenys�g, mely k�zvetve vagy k�zvetlen�l ezen elm�leten alapszik, lehet�v� teszi az ember sz�m�ra a term�szet vagy a t�rsadalom er�i feletti uralmat. Csak akkor besz�lhet�nk a n�zetek, ismeretek, elm�letek igaz volt�r�l, ha a t�rsadalmi-termel�si gyakorlat igazolja, hogy megfelelnek a val�s�gnak. Lenin ezt �rta: ”Az eleven szeml�lett�l az absztrakt gondolkod�shoz, �s ett�l a gyakorlathoz – ez az igazs�g megismer�s�nek dialektikus �tja”. A tudom�nyos igazs�gokat nem egyetlen, elszigetelt, speci�lisan levezetett k�s�rlet (tapasztalat) igazolja. A t�rsadalom eg�sz termel� tev�kenys�ge, t�rt�neti l�te sz�ntelen�l pontosabb� teszi, m�ly�ti, t�k�letes�ti, ellen�rzi ismereteinket. Az igazs�g folyamat. A gyakorlat el�g biztos t�mpont ahhoz, hogy megk�l�nb�ztesse az objekt�v igazs�got a t�ved�st�l, meger�s�tse ismereteink igaz volt�t, de ugyanakkor a gyakorlat maga is fejl�d� folyamat, mely minden adott szakaszban a termel�s adta lehet�s�gekt�l, a technikai sz�nvonalt�l f�gg. ez azt jelenti, hogy a gyakorlat is viszonylagos, s ez�rt fejl�d�se nem engedi megv�ltozhatatlan dogm�v� merevedni az igazs�got. Csakis az objekt�v t�rsadalmi �s term�szeti t�rv�nyek helyes megismer�se alapj�n v�lik lehet�v� a t�rsadalom forradalmi �talak�t�sa �s a kommunizmus �p�t�se.

           Mennyis�gi V�ltoz�sok �tcsap�sa Min�s�gi V�ltoz�sokba:  a dialektika egyik alapt�rv�nye, amely az anyagi val�s�g objekt�v, egyetemes fejl�d�si t�rv�ny�t fejezi ki, mely szerint az �szrev�tlen, fokozatos mennyis�gi v�ltoz�sok felhalmoz�sa – mindenegyes folyamat sz�m�ra specifikusan – sz�ks�gszer�en l�nyeges, gy�keres min�s�gi v�ltoz�sokhoz vezet, vagyis a r�gi min�s�g �j min�s�gbe csap �t. E t�rv�ny a term�szet, a t�rsadalom �s a gondolkod�s �sszes fejl�d�sfolyamataiban �rv�nyes�l. A mennyis�gi �s min�s�gi v�ltoz�sok �sszef�ggnek egym�ssal �s felt�telezik egym�st: nemcsak mennyis�gi v�ltoz�sok mennek �t min�s�gi v�ltoz�sokba, hanem a ford�tott folyamat is fenn�ll: a dolgok �s jelens�gek min�s�gi v�ltoz�s�nak eredm�nyek�nt megv�ltoznak a mennyis�gi jellemz�k is. �gy p�ld�ul a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet a mennyis�gi mutat�k tekintet�ben is jelent�s v�ltoz�st okozott: meggyorsult a gazdas�gi �s kultur�lis fejl�d�s �teme, emelkedett a nemzeti j�vedelem �s a dolgoz�k munkab�re. A mennyis�gi �s min�s�gi v�ltoz�sok viszonylagosak. Egy �s ugyanazon v�ltoz�s bizonyos (kev�sb� �ltal�nos) tulajdons�gokhoz k�pest lehet min�s�gi, m�s (�ltal�nosabb) tulajdons�gokhoz k�pest viszont csak mennyis�g� jelleg�. �gy a monopolkapitalizmus szakasz�ba val� �tmenet a kapitalizmuson bel�l nem a min�s�g abszol�t v�ltoz�sa: a kapitalizmus min�s�ge jelen esetben csup�n abban az �rtelemben v�ltozott, hogy bizonyos �j, l�nyeges jellemvon�sok �s tulajdons�gok alakultak ki, amelyek nem v�ltoztatt�k meg a kapitalizmus l�nyeg�t. A mennyis�gi v�ltoz�sok �tcsap�sa min�s�gi v�ltoz�sokba olyan dialektikus t�rv�nyszer�s�g, amely a mozg�s �s a fejl�d�s mik�ntj�re, m�dj�ra mutat r�. Minden fejl�d�si folyamat egyidej�leg folytonos �s megszak�tott. A megszak�totts�g min�s�gi ugr�s form�j�ban nyilv�nul meg, a folytonoss�g pedig mennyis�gi v�ltoz�sok form�j�ban jelentkezik. A fejl�d�s ilyen �rtelmez�se sz�ges ellent�tben �ll a metafizikus felfog�ssal, amely egyoldal�an szembe�ll�tja az evol�ci�val az egyes – ismeretlen eredet�nek tartott – ugr�sokat. A marxizmus bebizony�tja a polg�ri ideol�gusok �s revizionist�k azon n�zet�nek tudom�nytalan volt�t, amely a t�rsadalmi fejl�d�st csup�n lass� evol�ci�ra, apr� reformokra korl�tozta, az ugr�sokat, a forradalmi v�ltoz�sokat pedig tagadja; �gyszint�n tudom�nytalan az anarchist�k �s a „balos” kalandorok �ll�spontja is, mely lebecs�li az er�gy�jt�sre sz�nt, a d�nt� forradalmi tettekre el�k�sz�t�, kitart�, apr�l�kos t�megmunk�t. A dialektikus materializmus az idealizmussal ellent�tesen �rtelmezi a mennyis�gi v�ltoz�sok min�s�gi v�ltoz�sokba val� �tcsap�s�nak t�rv�ny�t. Hegel, aki els�k�nt fogalmazta meg e t�rv�nyt, a dialektika t�bbi t�rv�ny�hez hasonl�an misztifik�lta azt. Hegeln�l a mennyis�gi, a min�s�g kateg�ri�ja �s k�lcs�n�s �tcsap�suk kateg�ri�i el�bb absztrakt form�ban, az abszol�t szellem keret�ben jelentkeznek, s csak ut�bb a term�szetben. A marxista filoz�fia szerint e t�rv�ny nem a vil�gteremt�s el�felt�tele, hanem ellenkez�leg, az objekt�v val�s�g visszat�kr�z�d�se, �s ebben az �rtelemben a k�lvil�g tanulm�nyoz�s�nak eredm�nye. Minthogy a fenti t�rv�ny az objekt�v val�s�g egyik alapvet� t�rv�nye, egyben a vil�g megismer�s�nek �s tudatos gyakorlati megv�ltoztat�s�nak is egyik alapvet� elve. Megv�ltozott t�rsadalmi felt�telek k�z�tt a dialektika t�rv�nyei saj�tos form�ban nyilv�nulnak meg. �gy, a szocializmus idej�n a mennyis�gi v�ltoz�sok �tcsap�sa min�s�gi v�ltoz�sokba (ugr�sok) m�r egyetlen esetben sem politikai forradalmakban val�sul meg, hanem a t�rsadalmi v�ltoz�sok fokozatosan, a r�gi elhal�sa �s az �j elemek n�veked�se r�v�n mennek v�gbe. Ez a szocializmusb�l a kommunizmusba val� �tmenet egyik alapvet� t�rv�nyszer�s�ge.

           Munka:  „A munka mindenekel�tt olyan folyamat, amely az ember �s a term�szet k�z�tt megy v�gbe, amelyben az ember saj�t tett�vel k�zvet�ti, szab�lyozza �s ellen�rzi a term�szettel val� anyagcser�j�t”(Marx -A t�ke). Az ember, mik�zben hat a term�szetre, megv�ltoztatja mind a term�szetet, saj�t tudatos c�lj�t val�s�tja meg, a term�szet t�rgyait a maga sz�ks�gleteinek megfelel�en alak�tja �t. A munka-folyamat h�rom mozzanatot foglal mag�ba:1. Az ember c�ltudatos tev�kenys�g�t, vagyis mag�t a munk�t. 

             2. A munka t�rgy�t

             3. A munkaeszk�z�ket, amelyekkel az ember a munka t�rgy�ra hat.

A munka az emberi l�tez�s els� �s alapvet� felt�tele. Nemcsak az ember �let�hez sz�ks�ges eszk�z�ket biztos�tja, hanem a munka teremtette meg mag�t az embert, emelte ki az �llatvil�gb�l. Az ember �s az �llat k�z�tt �ppen az a l�nyeges k�l�nbs�g, hogy az �llat a term�szet k�sz term�keit haszn�lja fel, az ember viszont, munk�ja folyt�n c�ljainak a szolg�lat�ba �ll�tja, megv�ltoztatja, saj�t sz�ks�gleteinek rendeli al� a term�szetet. A k�l�nb�z� t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatokban a munka k�l�nb�z� form�kat �lt �s mutat�ja a kor t�rsadalmi viszonyai fejletts�g�nek. Az �sk�z�ss�gi rendben k�z�s, kollekt�v volt a munka, k�z�s tulajdont k�peztek a termel�si eszk�z�k �s a munka eredm�nyei. Az �sk�z�ss�gi t�rsadalmat k�vet� antagonisztikus t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatokban minden�tt kegyetlen�l kizs�km�nyolt�k az emberi munk�t. A munka kizs�km�nyol�sa a kapitalizmusban �ri el tet�fok�t, itt a munka szellemileg �s fizikailag megnyomor�tja �s t�nkreteszi az embert. A szocialista forradalom megszabad�tja a munk�st a kizs�km�nyol�st�l. A szocializmusban �s k�l�n�sen a kommunizmusban �ri el a munka a maga igazi rendeltet�s�t: nem csak a l�tfenntart�s forr�sa, hanem az alkot�i ihlet �s gy�ny�r�s�g forr�s�v� is v�lik.

           Munkamegoszt�s:  a munkatev�kenys�g k�l�nb�z� fajt�inak k�l�nv�l�sa �s egym�st k�lcs�n�sen felt�telez� l�tez�se a t�rsadalmi termel�s egys�ges rendszer�ben. A munkamegoszt�s jelleg�t �s form�it a termel�er�k fejletts�ge hat�rozza meg. A munkamegoszt�s jellemzi a termel� er�k fejletts�gi fok�t, s ugyanakkor a munkatermel�kenys�g tov�bbi n�veked�s�t id�zi el�, �s ezzel el�mozd�tja a termel�si viszonyok t�k�letesed�s�t �s t�pusaik v�ltakoz�s�t. Az �sk�z�ss�gben a munkamegoszt�s a legegyszer�bb form�ban jelentkezik, mint nem �s kor szerinti munkamegoszt�s; a rabszolgatart� t�rsadalomban kiv�lik az �llatteny�szt�s, a k�zm�vess�g elv�lik a f�ldm�vel�st�l, s k�l�nv�lik a kereskedelem; megsz�letik �s kifejl�dik a ter�leti, szakmai �s nemzetk�zi munkamegoszt�s; a szellemi munka elvlik a fizikai munk�t�l; a t�k�s manufakt�ra id�szak�ban a munkamegoszt�s behatol mag�ba az �zembe, �s r�szleges munkamegoszt�s alakj�t �lti. Ez ut�bbi a g�pi technika megjelen�s�vel megszil�rdul �s elm�ly�l. A kizs�km�nyol� t�rsadalmi alakulatokban a munkamegoszt�s folyamata ellentmond�sos jelleg�, �sszefon�dik az oszt�lyantagonizmusokkal. Ez k�l�n�s �less�ggel jelentkezik a t�k�s munkamegoszt�s eset�ben, amely a termel�t r�szmunk�ss� v�ltoztatja, s �lete v�g�ig egy bizonyos munkam�velethez l�ncolja hozz�. A szocializmus tudatosan �s tervszer�en felhaszn�lja a munkamegoszt�s �r�kl�tt form�it, de egyben azonnal hozz�fog a r�gi munkamegoszt�s megsz�ntet�s�hez �s az �j, kommunista munkamegoszt�s felt�teleinek megteremt�s�hez. A r�gi fajta munkamegoszt�s felsz�mol�sa sz�ks�ges felt�tele a t�rsadalmi termel�s tov�bbi n�veked�s�nek, a szem�lyis�g sokoldal�, harmonikus fejl�d�se biztos�t�s�nak, a kommunizmus fel�p�l�snek. A kommunista munkamegoszt�s megteremt�se azon alapszik, hogy meggyorsul a termel�er�k fejl�d�se, a t�rsadalomban megval�sul a term�kb�s�g (ez ugyanis megszabad�tja az egy�nt att�l, hogy anyagi okokb�l egy bizonyos tev�kenys�gfajt�hoz, egy bizonyos foglalkoz�shoz k�sse mag�t); ezenk�v�l elv�laszthatatlanul �sszef�gg az oszt�lyok elhal�s�val �s mindennem� t�rsadalmi egyenl�tlens�g megsz�ntet�s�vel. A kommunista munkamegoszt�s l�nyege a legmagasabb fok� specializ�l� �sszekapcsol�sa a sz�les l�t�k�rrel, sokoldal� tud�ssal �s k�pess�gekkel a tev�kenys�g szabad megv�laszt�sa �s peri�dikus v�ltogat�sa mellett.

           „A Munka R�sze a Majom Emberr�v�l�s�ban”:  Engels m�ve (1876), amely az ember �s az emberi t�rsadalom kialakul�s�nak t�rsadalmi t�rv�nyszer�s�geit vizsg�lja. Engels a biol�gia, a paleontol�gia �ltal felhalmozott anyagot �ltal�nos�tva kimutatja, hogy a biol�giai evol�ci� folyamat�ban l�trej�nnek a munk�ra val� �tt�r�s felt�telei (k�tl�bon j�r�s, az el�ls� v�gtagok felszabadul�sa, az emberszab�s� majmoknak, az ember el�deinek magasan fejlett pszichikuma). A munka akkor �lti a specifikusan emberi tev�kenys�g jelleg�t, amikor megkezd�dik a szersz�mk�sz�t�s. Ennek r�v�n azut�n kialakul a besz�d �s a gondolkod�s, amelyek az �let t�rsadalmi form�j�nak l�trej�tt�vel p�rhuzamosan fejl�dnek tov�bb. Az ember szolg�lat�ba �ll�tja a term�szet er�it. Nemcsak k�zvetlen fogyaszt�sra haszn�lja �ket, mint az �llatok, hanem k�nyszer�ti �ket, hogy az � el�re kit�z�tt c�ljait szolg�lj�k. A munka, a besz�d, a gondolkod�s �s az ember testi fel�p�t�se k�lcs�n�sen hat egym�sra az ember kialakul�sa folyam�n. „A munka r�sze… befejezetlen k�zirat, Engels eredeti elk�pzel�se szerint bevezet� lett volna „A rabszolgas�g h�rom alapform�ja” c�m� terjedelmes munk�hoz, amely azonban nem k�sz�lt el. A k�zirat els� �zben 1896-ban jelent meg n�met nyelve . k�s�bb „A term�szet dialektik�ja” c�m� k�tetbe ker�lt.

           Nagy Okt�beri Szocialista Forradalom:  1917 okt�ber 25-�n gy�z�tt a forradalom. A kommunista p�rt �ltal vezetett forradalom a vil�g 1/6 r�sz�n megd�nt�tte a t�k�s- �s f�ldbirtokos oszt�ly hatalm�t, megteremtette a prolet�ri�tus diktat�r�j�t, a szovjethatalmat, l�trehozta a szocialista t�rsadalom �p�t�s�nek alapj�t. A NOSZF gy�zelme hatalmas l�k�st adott a forradalmi mozgalmaknak. A szovjethatalom l�te �s fejl�d�se bebizony�totta, hogy a kommunista p�rt vezette munk�soszt�ly az imperialist�k minden ellens�ges cselekedet�vel szemben k�pes az orsz�g vezet�s�re �s a szocializmus fel�p�t�s�re. A NOSZF gy�zelme elm�ly�tette a kapitalizmus �ltal�nos v�ls�g�t, megnyitotta a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� vil�gm�ret� �tmenet korszak�t.

           Nemzeti J�vedelem: meghat�rozott id� – �ltal�ban egy �v – alatt adott orsz�gban az anyagi termel�s k�l�nb�z� �gaiban l�trehozott �j �rt�k; a t�rsadalmi �sszterm�knek a termel�sben felhaszn�lt, illetve elhaszn�l�dott termel�si eszk�z�k �rt�k�nek levon�sa ut�n fennmarad� r�sze. Term�szeti form�j�t tekintve nagyr�szt fogyaszt�si cikkekb�l, kisebb r�szt azokb�l a termel�si eszk�z�kb�l �ll, amelyekkel b�v�tik az �ll�- �s forg�alapokat �s tartal�kokat k�peznek. A nemzeti j�vedelem nagys�ga a t�rsadalmi munka termel�kenys�g�t�l, a termel�si alapokt�l �s azok hat�konys�g�t�l, a termel�s ter�let�n foglalkoztatottak sz�m�t�l f�gg. Eloszt�sa sor�n fogyaszt�si alapra �s felhalmoz�si alapra oszlik.

           Nemzeti K�rd�s:  azoknak a gazdas�gi, politikai, jogi, ideol�giai �s egy�b probl�m�knak az �sszess�ge, amelyek a nemzeteknek, n�peknek a f�ggetlens�g�rt, �n�ll� �llami berendezked�s�rt, kedvez� nemzetk�zi felt�telek�rt, egyenjog�s�g�rt v�vott harc�ban felvet�dtek. A nemzetek kialakul�s�val egy�tt keletkezett �s az�ta is fontos szerepet j�tszik. A nemzeti k�rd�s l�nyeg�ben nemzetek vagy nemzeti kisebbs�gek t�rekv�se �nkorm�nyzatra vagy teljes �n�ll�s�gra az ezt akad�lyoz� er�kkel szemben. A nemzeti k�rd�s a munk�smozgalomban is fontos szerepet j�tszik. A II Internacion�l� p�rtjai lesz�k�tett�k a „civiliz�lt nemzetekre”, a leninizmus azonban kiterjesztette  a gyarmati �s f�lgyarmati n�pek felszabad�t� harc�ra is. az imperializmus kor�ban a nemzeti k�rd�s f� megjelen�si form�ja �ppen a nemzeti felszabad�t� mozgalom. A marxizmus-leninizmus �ll�spontja szerint a nemzeti k�rd�s megold�sa: a nemzetek �nrendelkez�si jog�nak elismer�se, a nemzeti egyenjog�s�g �s szuverenit�s tiszteletben tart�sa, a n�peknek a prolet�r internacionalizmus �s a szocialista hazafis�g szellem�ben val� nevel�se.

           N�pesed�s: a t�rsadalom �lland� �s sz�ks�gszer� jelens�ge, a t�rsadalom tagjainak sz�mbeli n�veked�se. Mindenegyes t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatnak megvannak a maguk saj�tos, t�rt�netileg �tmeneti n�pesed�si t�rv�nyei (a kapitalizmusra pl. a relat�v t�ln�pesed�s a jellemz�). A polg�ri elm�letek (pl. a malthusianizmus) a t�k�s kizs�km�nyol�s �s a gyarmati n�pek elnyom�s�nak igazol�s�ra abb�l a hamis elgondol�sb�l indulnak ki, hogy n�pesed�s t�rv�nyei �r�kek �s v�ltozatlanok, azt �ll�tj�k, hogy az �ns�g �s az �lelmiszerek hi�nya a magas sz�let�si ar�nysz�m k�vetkezm�nye. A val�s�gban a n�pesed�s fejl�d�se t�bbf�le t�nyez�t�l f�gg: a termel�er�k sz�nvonal�t�l, a termel�si viszonyokt�l, az �llam-�s jogrendt�l, az erk�lcst�l �s a vall�st�l, a politikai �s egy�b eszm�kt�l, s v�g�l a f�ldrajzi k�rnyezett�l. B�rmennyire bonyolult is e t�nyez�k k�lcs�nhat�sa, a n�pesed�s v�gs� soron mindig a t�rsadalmi viszonyok, a t�rsadalmi-gazdas�gi szerkezet meghat�roz� szerepe �rv�nyes�l, mert e viszonyok determin�lj�k a n�pess�g z�m�t alkot� sz�les dolgoz� t�megek helyzet�t. B�r egy�b t�nyez�k, amelyek ellent�tes ir�nyban hatnak, id�legesen elfeledhetik a termel�si viszonyok hat�s�t, v�gs� soron mindig ezek a domin�nsok. Ez a t�tel alkotja a marxista n�pesed�selm�let kiindul�pontj�t.

           N�pfront:  a munk�soszt�ly vezet�s�vel sz�les t�rsadalmi r�tegeket �tfog� t�m�r�l�s. A fasizmus elleni harc a harmincas �vekben megk�vetelte, hogy fajra, vall�sra �s politikai n�zetre val� tekintet n�lk�l valamennyi antifasiszta er�t egyes�tsenek. A sz�les �sszefog�s felt�tele �s t�nyez�je a munk�segys�g. A n�pi demokratikus orsz�gok mai n�pfrontmozgalmai az antifasiszta n�pfrontb�l fejl�dtek ki. A fejlett t�k�sorsz�gok jelenlegi monopolt�ke-ellenes egys�gpolitik�ja, amelyet a kommunista p�rtok kezdem�nyeznek, szint�n n�pfrontjelleg�.

           Objekt�v igazs�g: filoz�fiai kateg�ria az emberi ismeret azon tartalm�nak jel�l�s�re, amely f�ggetlen a szubjektum akarat�t�l �s �hajait�l. Az igazs�got a visszat�kr�z�tt objektumtartalma hat�rozza meg. Az objekt�v igazs�g mint elm�leti kateg�ria, a szubjekt�v idealizmus igazs�gkoncepci�i ellen ir�nyul, amelyek szerint az igazs�got az ember alkotja, �s az emberek k�z�tti megegyez�s eredm�nye. Az igazs�gnak ez az �rtelmez�se tudom�nyellenes �s reakci�s, amennyiben lehet�s�get ny�jt arra, hogy igazs�gk�nt fogadjanak el mindenf�le babon�t, vall�sos hiedelmet, puszt�n az�rt, mert ezeket az emberek t�bbs�ge elfogadja. A mai polg�ri filoz�fia elveti az igazs�g objekt�v jelleg�t, ami a tudom�nyos ismeretek szubjektiviz�l�s�hoz vezet, �s ezzel al��ssa �s diszkredit�lja a tudom�nyt. P�ld�ul a pragmatizmus valamely t�telt akkor tekint igazs�gnak, ha elfogad�sa sikert biztos�t az �letben. A neopozitivizmus pedig a matematikai �s logikai igazs�gokat konvenci�kat tartja.

           Objektivizmus: a val�s�g, a jelens�gek megk�zel�t�s�nek saj�tos elve, amely szerint tart�zkodni kell a jelens�gek kritikai �rt�kel�s�t�l �s a p�rtos k�vetkeztet�sekt�l, mivel – �gymond – a tudom�ny nem k�pes ilyen k�vetkeztet�sekre. Az objektivizmus tagadja az oszt�lyszempont �rv�nyest�s�nek l�tjogosults�g�t az elm�leti elemz�sben. Az ideol�giai harcban az objektivizmus olyan fogalmakkal, mint „oszt�ly f�l�tti”, „�sszn�pi”, „p�rtatlans�g” val�j�ban oszt�ly�ll�spontot �s oszt�lyer�ket fejez ki. A „sz�k burzso� objektivizmus”-t leleplezve Lenin kimutatta, hogy a marxizmust�l az objektivizmus �ppoly idegen, mint a szubjektivizmus, mivel a marxizmus p�rtoss�ga szigor�an tudom�nyos: vagyis a tudom�nyos kutat�s sor�n olyan p�rtos k�vetkeztet�sekhez �s �rt�kel�sekhez jut el, amelyek megfelelnek a dolgok menet�nek.

           Objekt�v Val�s�g: az eg�sz anyagi vil�g a maga teljess�g�ben, valamennyi form�j�ban �s megnyilv�nul�s�ban. Az objekt�v val�s�g fogalma viszonylagos. A szubjektumhoz viszony�tva  az objekt�v val�s�g mindaz, ami a tudaton k�v�l l�tezik �s tudatban visszat�kr�z�dik. De a szubjektum, tudat�val egy�tt, maga is objekt�v val�s�g m�s emberekhez viszony�tva. A vil�gra vonatkoz� egy�ni szeml�lett�l elvonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy az objekt�v val�s�g megegyezik a realit�ssal �ltal�ban. A realit�s mag�ban foglalja a k�l�nb�z� anyagi objektumokat, ezek tulajdons�gait, a teret, az id�t, a mozg�st, a t�rv�nyeket, a k�l�nb�z� t�rsadalmi jelens�geket, a termel�si viszonyokat, az �llamot, a m�v�szetet stb. Mindez t�kr�z�dik az emberi tudatban, de att�l f�ggetlen�l l�tezik. Ebb�l azonban nem k�vetkezik, hogy az objekt�v val�s�g fogalma sz�lesebb, mint az anyag fogalma. Ilyen elk�pzel�s csak abban az esetben keletkezhet, ha az anyagot elszak�tj�k sokf�le megjelen�si form�j�t�l �s tulajdons�g�t�l, amelyek n�lk�l nem l�tezik. A mozg�s, a t�r, az id�, az �let stb. – mindezek az anyag sokf�le �s k�l�nb�z� fejletts�g� form�inak saj�toss�gainak, k�lcs�nhat�sainak megnyilv�nul�sai, amelyek �sszess�g�kben alkotj�k a vil�got mint eg�szet, vagyis az objekt�v val�s�got.

           Objektum:  1 a filoz�fi�ban a k�ls� t�rgy, jelens�g, t�gabb �rtelemben az eg�sz vil�g, amely tudatunkt�l f�ggetlen�l l�t5ezik (objekt�v val�s�g). Az objektum a szubjektum tudat�nak �s tev�kenys�g�nek t�rgya. Elvileg �s t�rt�netileg els�dleges a szubjektummal szemben; 2. A k�zhaszn�latban valamennyi t�rgy, dolog, m�t�rgy, �p�let, l�tes�tm�ny megjel�l�se

           Oks�g: filoz�fiai kateg�ria olyan jelens�gek sz�ks�gszer� �sszef�gg�s�nek megjel�l�s�re, melyek k�z�l az egyik (az ok) kiv�ltja a m�sikat (az okozatot). Megk�l�nb�ztet�nk �ltal�nos vagy teljes �s specifikus okot. Az �ltal�nos ok valamennyi felt�tel �sszess�ge, melyek megl�te eset�n sz�ks�gszer�en bek�vetkezik az okozat. A specifikus ok – t�bb felt�tel �sszess�ge, melyeknek megjelen�se (ha sok egy�b k�r�lm�ny az adott helyzetben m�r jelen van �s az ok m�k�d�s�t lehet�v� teszi) kiv�ltja az okozatot. Az �ltal�nos vagy teljes ok felt�r�sa csak viszonylag egyszer� esetekben lehets�ges; rendszerint a tudom�nyos kutat�s feladata az adott jelens�g specifikus okainak kider�t�se. A specifikus ok ugyanis egyes�ti mag�ban a teljes oknak az adott helyzetben legl�nyegesebb elemeit, a fennmarad� elemek pedig csup�n ezen specifikus ok m�k�d�s�nek felt�teleik�nt l�pnek fel. Az oks�g k�rd�s�ben �les harc folyik a materializmus �s az idealizmus k�z�tt. A materializmus szerint az oks�g objekt�v �s egyetemes jelleg�, az oks�gi �sszef�gg�sek pedig tudatunkon k�v�l �s t�le f�ggetlen�l l�tez� dolgok k�z�tti �sszef�gg�sek. A szubjekt�v idealizmus vagy egy�ltal�n tagadja az oks�got, p�ld�ul az �rzetek megszokott egym�sut�nis�g�val azonos�tja (Hume), vagy pedig elismeri ugyan, hogy az oks�g sz�ks�gszer� �sszef�gg�s, de azt tartja, hogy a megismer� szubjektum k�nyszer�ti r� a k�lvil�gra. Az objekt�v idealizmus elismeri ugyan, hogy az oks�g a megismer� tudat�t�l f�ggetlen�l l�tezik, de alapj�t a szellemben, ide�ban, fogalomban keresi, ezeket pedig a szubjektum tudat�t�l f�ggetlennek tekinti. A dialektikus materializmus objekt�v �s egyetemes jelleg�nek tartja az oks�got, de egyszersmind elveti az oks�g leegyszer�s�tett �rtelmez�s�t is, az ok �s okozat metafizikus szembe�ll�t�s�t, �s mint egyazon k�lcs�nhat�s mozzanatait vizsg�lja ezeket: az ok �ltal meghat�rozott okozat akt�v szerepet j�tszik �s visszahat a kiv�lt� okra. Az oks�gi �sszef�gg�sek sokr�t�ek, nem korl�tozhat�k egyvalamely form�jukra, amint  azt a metafizikus materializmus tette. A modern tudom�ny fejl�d�se megc�folja az oks�gi �sszef�gg�sek r�gebben ismert form�inak abszolutiz�l�s�t, �s ez�ltal, hogy teljes sokr�t�s�g�kben t�rja fel ezen �sszef�gg�seket, igazolja, elm�ly�ti �s gazdag�tja az oks�g dialektikus materialista felfog�s�t. Az oks�g kateg�ri�ja a tudom�nyos kutat�s egyik legfontosabb kateg�ri�ja, hiszen a kutat�s v�gs� soron mindig alapvet� oks�gi �sszef�gg�sek felt�r�s�ra ir�nyul.